Az Urbanus midibusz bemutatója (Szeghalom, május 15.)

A Csaba Metál Zrt. Fémszerkezet Gyárában, Szeghalmon másfél esztendő alatt, mintegy 100 millió forintos fejlesztés eredményeként született meg a pénteken bemutatott, ünnepélyes keretek között felavatott CsM Urbanus midibusz.

A városi és elővárosi tömegközlekedés optimális eszközeként bemutatott, alapkivitelben 25 ülő és 25 állóhelyes midibusz Majoros Béla vezérigazgató elmondása szerint hiánypótló jellegű. Ilyen kategóriájú tömegközlekedési eszközt jelenleg Európában, de Kínában sem gyártanak sehol.

A közeljövőben próbaüzemre a Budai várba, illetve a Margitszigetre utazik a Szeghalmon gyártott CsM Urbanus midibusz. A Csaba Metál Zrt. által kifejlesztett jármű iránt Máltáról, Ciprusról, mi több, Irakból is érdeklődtek.

http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/magyar-midibusz-szuletett-szeghalmon-232769

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291053__MG_2927_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291055__MG_2947_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291059__MG_2970_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291060__MG_2971_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291073__MG_3078_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

hát, hajrá

http://kepfeltoltes.hu/090517/1291060__MG_2971_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


Egy automata váltó nem ártana bele, különben nehezen fog tudni érvényesülni a piacon. Nem hiszem, hogy városi forgalomra el lehet adni kézi váltós buszt Európában.

Egy automata váltó nem ártana bele, különben nehezen fog tudni érvényesülni a piacon. Nem hiszem, hogy városi forgalomra el lehet adni kézi váltós buszt Európában.

A linkelt oldalon olvasható: :)
"a CsM Urbanus midibusz vázszerkezete rozsdamentes acélból készült, lelke egy 140 lóerős, legkorszerűbb EURO 5 motor. Sebességváltója alapesetben hat fokozatú, szinkronizált mechanikus, de automata váltóval is megrendelhető. Futóművei Rába gyártmányúak, üzemanyagtartálya 160 literes."

"fogyasztása 100 kilométeren átlagosan 19-20 liter. Becsült értékesítési ára 30 millió forint."

^^ És mikor várható, hogy ilyenek fognak futni a Várba és a Margitszigeten? Én elsősorban a várban látnám szívesen, mert a jelenleg futó kis buszok szétesnek! Volt, hogy utaztam rajta tavaly november körül és kiesett egy csavar valahonnan! Ezek viszonylag kicsi buszok és pont oda valóak!

A Margitszigeten azért nyáron nagy tömegek járnak strandolni, így szerintem akkor kevés lenne a befogadóképessége. Persze, ha 5 percenként jönne a következő busz akkor talán jó lenne, de nem biztos hogy gazdaságos lenne.

A karosszeria otletes es eladhato. Az elektronikat is ok gyartottak le?

^^ És mikor várható, hogy ilyenek fognak futni a Várba és a Margitszigeten?


nono, előbb be kell szerezni a használt belga buszokat, az előbbrevaló mint a magyar ipar segítése

^^ És mikor várható, hogy ilyenek fognak futni a Várba és a Margitszigeten? Én elsősorban a várban látnám szívesen, mert a jelenleg futó kis buszok szétesnek! Volt, hogy utaztam rajta tavaly november körül és kiesett egy csavar valahonnan! Ezek viszonylag kicsi buszok és pont oda valóak!

Nem vagyok ettől a busztól egyelőre igazán elájulva. És kezdem azt érezni, hogy az ilyen "műhelybuszokkal" kezdünk átesni a ló túlolalára. Ott van a Volvora karosszáló Alfa, a Credo, mint nagy példányszámban gyártó buszgyár.
És akkor ott van az ARC, az MJT, a Plasma, a NABI is gyártott hazai piacra buszt, próbálkozott a Webasto, most már a Csaba Metál is.

Személy szerint szívesebben elnéznék egy S91-et vagy egy Credo BN9,5-et (Credo BN12 rövidebb tengelytávval). És állítólag az Alfa is épít Nissan illetve Volvo teherautó alvázra midit.

nono, előbb be kell szerezni a használt belga buszokat, az előbbrevaló mint a magyar ipar segítése

Végülis milyen igazad van! Én buta, hogy erre nem gondoltam :bash:
Remélem az állam nem támogatja az ilyen magyar busz projekteket!

nono, előbb be kell szerezni a használt belga buszokat, az előbbrevaló mint a magyar ipar segítése

Nem értek teljesen egyet veled.

- Van jópár selejtérett Ik280 és Ik435, amiket SOS selejtezni kéne
- A BKV-nak nincs pénze új buszt venni miközben nem tud elég buszt kiadni
- Van n db van Hool, amit ténylegesen jó áron be lehet szerezni tűzoltás gyanánt
- Addig nem szabad a BKV-nak komolyabb buszbeszerzésben gondolkoznia, amíg nem biztosítja a karbantartás pénzügyi- és eszközfeltételeit, mert akkor az új buszok is ugyanarra a sorsra jutnak mint a Solarisok és a Volvok.

És a hazai buszipar több sebből vérzik a BKV szempontjából:

Alfa: Van egy kompatibilis szólójuk, de a midi és a csuklós is fejlesztés alatt áll. Debrecen lengyel csukikat kapott. Az összeszerelés minősége nem a legjobb.
ARC: Van szólójuk, csuklósuk, jó tulajdonságokkal, de nincs gyáruk, ahol nagyobb példányszámban gyárthatnának buszokat. Hiányzik a midi ARC.
Credo: Van midi, van szóló, van csuklós. Egyik se felel meg a BKV követelményeinek ezért most fejlesztik a "nagykerekes" modellpalettát. Az összeszerelés minősége talán a legjobb.
MJT: Most volt egy nyertes tenderük, de ezen kívül nem sokat hallunk róluk. Elvileg mindenük van, gyakorlatilag kétséges hogy egy nagyobb tenderen labdába tudnának-e rugni.
NABI: Az USA-nak gyárt karosszériákat, európai piaca nem túl nagy.

^^
Szerintem a nyár folyamán bukkanhatnak fel a Margitszigeten, de még csak néhány példány van belőle, ezért biztosan nem fog 5 percenként járni.

Legfeljebb a BKV kipróbálja, hogy jó-e neki.

Az elektronikát nem tudom, hogy ők gyártották-e le.

(HUN)RoGeR szerintem nem baj az, ha egyre több gyár kezd buszt gyártani. A piac úgyis kirostálja őket, amelyik nem megfelelő. Viszont gondolom nem azért fejlesztettek, hogy 1-2 műhelybusznál megálljanak.

And what about Ikarus? It really ended and got in bankcruptcy?

Irisbus killed it for less competition.

the brand name belongs to a billionair, but they havent built any buses in a long time now

pretty much they put a fork in it

a pity, it was a popular bus in Bratislava.. however it was old and very loud many times assisted when new buses (mainly polish shit Solaris Urbino) didn´t work..

almost 3000 people in Bratislava came to say goodbye..
http://www.youtube.com/watch?v=MOrLn2pmZxk

ÜVEGBETON+VEKLA

Az üvegbeton feltalálója, Losonczi Áron a Construmán tartott előadásán bejelentette, megszületett az üvegbeton „kistestvére”. A jogi procedúráknak azonban még nincs vége.

Három éves kálvária után tavaly októberben jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a német HeidelbergCement AG jogtalanul bitorolta a csongrádi Losonczi Áron találmányát, az üvegbetont. A hosszadalmas pereskedés szerencsére nem állt a termék népszerűsítésének útjába. Készült már belőle alulról megvilágított térkő Stockholmban, bicikliútba épített világító kerékpárjelek Malmőben, lépcsőházburkolat a Mont Blanc tokiói üzletében, és kültéri emlékműfal egy louisianai veterántemetőben. Itthon a Corvinus Egyetemen recepciós pultjához, Pécsett az ókeresztény emlékeket bemutató Cella Septichora kapujához, valamint különböző cégek logófalaihoz rendeltek az üvegbetonból, melyet magánházakban is használtak. Volt, ahol a kert és a nappali közé került, hogy az este hátulról megvilágított növények a szoba falán keresztül is látszódjanak, de akadt, aki a fürdőszobájába építtette be. Az egyik legnagyobb durranás pedig még hátra van: a tervek szerint a World Trade Center emlékközpont meditációs szobáját a magyar találmánnyal burkolják majd.

Litracon pXL, avagy „műanyagbeton”?

A Litracon, mely a fény 3 százalékát engedi át, a feltaláló szerint akkor a legszebb, ha természetes fénnyel világítják meg, de olyan bútorokat is készítenek belőle - például a Litra Cube asztali lámpát - ahol a villanykörtéé a főszerep. Az üvegbeton kistestvére Losonczi Áron szerint még ennél is több funkcióra lesz alkalmas. Az új termék Litracon pXL névre hallgat, ötlete 2007 elején született, s a Litracon történetéből tanulva, már le is védették a szabadalmat. Lényege, hogy az optikai szálak helyett speciális transzparens műanyagot használnak, melyeket pixelszerűen helyeznek el a betonban, s innen ered az elnevezése – pXL - is.

Akár tízszer olcsóbb lehet az új találmány

A Litracon pXL egyik előnye, hogy míg a Litracont maximum 30x60 cm-es méretben tudják előállítani, addig ebből akár 4 méteres elemeket is lehet gyártani. A műanyag színezhető, így különleges fényhatások érhetők el, s nem utolsósorban jóval olcsóbb lesz az üvegbetonnál. Bár a Litracon csak 5 százalékban tartalmazza a méregdrága német optikai szálat, az az ár 60 százalékáért felelős. A 25 mm vastag Litracon 194 000, míg a 200 mm-es 900 000 forintba kerül négyzetméterenként. Ezzel szemben a Litracon pXL négyzetméterára 100 000 forint alatt alakul majd.

Még titok a gyártó neve

Az előregyártott, vasalt panelekből készülő, 6-10 cm vastagságú Litracon pXL csiszolt, zsaluzott, polírozott és mosott felülettel is kapható lesz nyártól. A feltaláló az új anyagból többféle bútort, például dohányzóasztalt és ülőkét is készített már. Losonczi Áron reményei szerint az üvegbeton és a Litracon pXL nem egymás ellen, hanem egymás mellett dolgoznak majd; mivel esztétikai különbség van közöttük, a luxuskategóriát továbbra is a Litracon képviseli, míg a pXL a nagyobb felületű alkalmazást teszi lehetővé. Az új találmányt egyébként mérete miatt ipari technológiával, és nem a csongrádi „háziüzemben” kívánják előállítani, de a gyártó neve egyelőre titok.

Összefognak a VEKLA-val

A jogi procedúrák azonban még nem zárultak le a Litracon körül. Losonczi Áron elmondta, egyelőre nem döntötték el, hogy kérnek-e kártérítést a HeidelbergCement AG-től, s ha igen, mennyit. A feltaláló azt is elárulta, rajtuk kívül egy másik cég is forgalmaz üvegbetont, de velük hamarosan megegyeznek. Emellett a közeljövőben összefogást terveznek a másik nagy sikerű magyar találmány, azaz a VEKLA feltalálójával, Veres Klárával. A közös marketing mellett Losonczi Áron szerint az is elképzelhető, hogy a két anyag, azaz a Litracon és a Habiten konkrét kombinációját kísérletezik ki.

http://hirlevel.ingatlan.com/iread/8654

http://www.vekla.hu/

Mindkét feltaláló Magyarországon kívánja hasznosítani találmányát :banana:

Átlátszó vályogház! Nem is lenne több valóságshow...:lol:

Veres Klára, a VEKLA anyag feltalálója:

Leírásomra a 2009. január 08.-án megjelenő cikkre történő néhány negatív megnyilvánulás késztet. Bízom abban, hogy a gondolataim mindenkinek választ adnak kételyeire és vélelmeire. München egyik szállodájának 305-ös szobájában születnek gondolataim. Olyan felemelő érzésnek lehetek a birtokosa mély csend és nyugalom mellett, amelyről nagyon sok ember álmodik.


Előző sorok mellett készülök a holnapi müncheni vásárra. Nem lehet tudni, hogy mi következik majd az után, de az biztos, hogy elégedett, magabiztos magyar polgárként képviselem valamennyi munkatársammal hazánkat.

Nagyon hosszú, rögös utakat megtéve jutottunk el idáig. Magamra egyszerűsítve szilánkon keresztül, cipő nélkül tettem meg az utat. Sok seb keletkezett testemen és lelkemen, amelyet csak az elkövetkező évek gyógyíthatnak be azzal, hogy magukénak tekintik a szabadalom tartalmát, és azon lesz mindenki, hogy az emberek szolgálatára állítsák. A szabadalom tárgya, a Habiten anyag 15 évi kutatás eredménye.

Előzményként tudni kell azt, hogy édesapám, Veres Zoltán templomfestő és restaurátor volt. Hazánk egyik legnevesebb mesterei közé sorolták. 1956 után kisiparosként tevékenykedett. A családnak megteremtett minden lehetőséget a biztos anyagi háttér melletti életre.

Kisiskolás kislányként szívesen működtem közre az anyagok keveréseiben. Ki az, aki nem, hiszen ez az a kor, amikor úgy csinálunk, mint az édesanyánk, főzünk, mosunk, babával játszunk anyaként. Az anyagkeverés sorozata kiváltotta azt, hogy a konyhában is kivegyem a részemet, amely során egyes ételek íze, állaga, színe stb. más lett, mint a szokványos. Az ételek egyediségére való törekvés a mai napig meg is maradt.

Amikor szakmát kellett választani, édesapám kizárólagosan egy szakmát engedett megtanulni, ez pedig az építészetre irányult. Matesz Béla igazgatóm sokat tudna rólam mesélni, és nem utolsó sorban édesapámról, aki annyira megszeretett, hogy a mai napig tartjuk a kapcsolatot az mellett, hogy igen lelkesít egy közös sikertörténetről szóló könyv megírására.

A tanulmányaim befejezését követően az édesapám hozzájárulásával a kazincbarcikai, majd a miskolci Ingatlankezelő Vállalatoknál sajátítottam el az építőipar fortélyait.

1980-as évektől már édesapámmal és öcsémmel Németországban dolgoztunk sok éven keresztül. A kivitelezések során ismertük fel azt, hogy az építmények szigetelése nem megfelelő anyagokkal történik. Akkor már édesapám súlyos beteg volt. Németországban megfázott. Annyira a munkának élt, hogy az egészségére sem volt tekintettel. 1997. febuár 17-én meghalt.

Az anyag kutatása, már kezdeti stádiumában volt, de semmiképpen sem volt még akkor arra alkalmas, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Édesapám halálának kiheverésére évekre volt szükségem, miközben az anyag kutatását végeztem otthonomban kialakított alkalmas körülmények mellett. Az mellett, hogy igyekeztem a fizika és kémia tanulmányaimat hasznosítani, évről-évre tökéletesedett az anyag.

2001. évben bekapcsolódott a munkába Kubányi Zoltán, akivel később házasságot kötöttem, majd Monostori György és a fiam Soós Zoltán. A férjem 2006. június 06.-án elhunyt agybénulásban. A haláleset még jobban megviselt, mint az édesapám halála, hiszen alig hevertem ki az egyiket, követte a másik.

A férjem elvesztése a tragédia mellett azért is sújtott teljes mértékben, mert ő volt az egyedüli, akit beavattam az anyag keverés titkainak egyes részeibe, az mellett, hogy sokan abban a tudatban voltak, hogy ő a feltaláló, ez okból döntöttem úgy, hogy a recept teljes titkosságát megtartom, mert ezen múlik a kezeim között történő megtartása természetesen a receptet közjegyzői letétbe helyeztem, hogy bármi is történne velem az életben, utódaim folytathassák. A férjem elvesztését követően a fiam került olyan korba, hogy rábízhattam mindazt, amit az elhunyt férjemre.

A Habiten anyag tökéletességéig Soós Zoltán fiammal jutottam el. Segítőnk Monostori György volt, aki maximális tudását nyújtotta az mellett, hogy Lovas településen történő referenciaépítést ő irányította, és gyártotta le a szükséges termékeket a fiammal együtt. Évek teltek el közben, számtalan befektetői megkeresés különböző államokból.

2008. áprilisában a Construma bajorok által rendezett estén mutatta be Csáki Emma piackutató munkatársam Bilinszky Ferencet, akivel négy hónapon át több száz szakmai e-mailt váltottunk a negyedik hónap után már kezdtem az felé mozdulni, hogy befejezem a találmány gyakorlati megvalósítását. Azt éreztem, hogy az addig befektetett saját forrásomat pénznyelő automatába dobáltam, eredménytelenül.

2008. augusztus végén Bilinszky Ferenc jelezte felém, hogy van magyar befektető. Többszöri írásos kérésének tettem eleget azzal, hogy utolsó lehetőséget adva mindkettőnknek, elfogadva az ebédmeghívásukat, találkoztam a BEFEKTETŐ-vel. Abban a pillanatban, hogy megláttam, és utólag az ő elmondása alapján, ő is hasonlót érezve, tudtuk, hogy a találmányt együtt a közben kialakult szakmai teammel megvalósítjuk.

Szakmai team valamennyi tagja magyar állampolgár. Mindannyian szeretjük hazánkat, és mi arra esküdtünk, hogy a találmány hasznosítását az ország jobbítására fordítjuk.

Mindezt megelőzte 2007. évben a Valdeal Zrt. által rendezett nemzetközi találmány verseny. Sikerült bejutnom a 200 legjobb közé több fordulós selejtezés után. Aztán feleződtek a találmányok. Ami megmaradt bennem, hogy a Valdeal Zrt. fordulóin történő eligazítás során az igazgató azzal kezdte, hogy a fele feleslegesen van itt. Tudtam, hogy a Vekla szabadalom, az Isten ajándéka és az a legjobbak között kell hogy legyen… és ott is voltam… és több ország képviselői előtt tartott angol nyelvű előadást követően az angol felállt és állva tapsolt, és követték a többiek… már akkor tudtam, hogy olyan dolog van a kezeim között, amit nem adhatok el senkinek, azt az országnak, polgárainak kell a szolgálatába adnom… és ezt így gondolom jelen soraimmal és ezt fogom gondolni holnap és azt követően is.

Ez a termék Magyarország terméke. Itt születtem, itt tanítottak meg a jóra, a szeretetre, az igazságra, Isten tiszteletére tanítóim, tanáraim. Meghallom a Szózat c. verset, nem tudom könnyek nélkül meghallgatni… gyermekkoromban sok rendezvényen szavaltam, sok versenyt meg is nyertem… és nem felejthetem el Radnóti Miklós, Nem tudhatom… című versét. Az a vers adott egész életemben erőt a kitartó munkához. Nekem Magyarország mit jelent? Nekem szülőhazám… belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, és remélem testem is majd e földbe süpped el.

http://www.vekla.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2234&Itemid=183&lang=hu

Átlátszó vályogház! Nem is lenne több valóságshow...:lol:

Pl, az átlátszó téglából megcsinálhatnának Budapesten is egy teret alulról megvilágítva. Pl. a Főutca program keretében. Esténként milyen hangulatos lenne... Miért nem használjuk ki tehetségünket?

Mert nagyon drága?

"200 mm-es 900 000 forintba kerül négyzetméterenként."

De pl a 4-es metrónál el tudnám képzelni...

Mert nagyon drága?

"200 mm-es 900 000 forintba kerül négyzetméterenként."

De pl a 4-es metrónál el tudnám képzelni...

Igen, a 4-es metrónál is jó lenne. Amúgy nem kellene 200 mm-es szerintem. És ha a gyártás beindul, biztos olcsóbb is lesz :cheers:
http://kepfeltoltes.hu/090525/aa_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090525/ab_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/090525/ac_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Amúgy nem kellene 200 mm-es szerintem.

Igen, ha az átlátszó beton nem vesz részt strukturális erőkifejtésben, akkor valszeg elég 50-100mm is. Egy ilyen alulról megvilágított teret én is szvesen látnék. Hm, mondjuk nem tudom vizsíntes irányban teherbírás szempontjából mekkora felületeket lehet létrehozni, mert ez a beton ugyebár nem vasbeton, szóval inkább függőleges irányba lehet terjeszkedni vele, mint a téglával.

Igen, ha az átlátszó beton nem vesz részt strukturális erőkifejtésben, akkor valszeg elég 50-100mm is. Egy ilyen alulról megvilágított teret én is szvesen látnék. Hm, mondjuk nem tudom vizsíntes irányban teherbírás szempontjából mekkora felületeket lehet létrehozni, mert ez a beton ugyebár nem vasbeton, szóval inkább függőleges irányba lehet terjeszkedni vele, mint a téglával.

Elvileg beton, tehát az embert biztos kibírja. :)
Teherautót meg nem kell ráengedni a térre.
De amúgy a 2. képen sem mindegyik ilyen üvegbeton.
Elég lenne velemilyen formát kirakni, középre egy szökőkutat meg padokat azt kész is.
Mondjuk a Szervita térre, ha már az az undormány nem épül meg szerencsére :D

Az innováció a gazdaság tutaja, válság esetén csak ezzel tudunk a felszínen maradni - hangoztatja Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. A kutatóként is aktív szakember által felvázolt (kór)kép szerint ugyanakkor a magyar innovációs tutaj szétesőben van, így pillanatnyilag nem sok segítséget remélhetünk tőle.

Innovációs középhatalomnak, a feltalálók és a tudósok országának szeretjük gondolni magunkat, a tények azonban másról - szerény innovációs teljesítményű, a nemzetközi élmezőnytől távol lévő és egyre inkább leszakadó Magyarországról - tanúskodnak. Az állam viszonylag sokat költ ugyan a szellemi javak előállításának támogatására, ám még többet tesz azért, hogy az innovátoroknak nehéz dolguk legyen.

- Az Európai Innovációs Eredményjelző szerint 2005-ről 2006-ra visszaestünk a ranglistán négy helyet, azóta tartjuk a 27-ből 20. körüli helyezésünket. A ranglistán való visszalépésünket önmagában még nem tartanám akkora bajnak, az igazán rossz hír az, hogy míg 2005-ben még a felzárkózó államok csoportjába tartoztunk, 2006-ban átkerültünk a leszakadók közé - szögezi le Szabó Gábor MISZ-elnök.

A szegedi akadémikus az okok keresése közben gyorsan eljut az állam felelősségéig. - A legnagyobb baj talán a folytonosság hiánya, és az, hogy hiába dolgozunk ki értelmes innovációs stratégiákat, a megvalósítás elmarad. A folytonosság hiányának illusztrálására elegendő az utóbbi négy évet felidézni. 2005 tavasza óta két lépésben betagolták a korábbi pályázatkezelő szervezetet, a KPI-t a MAG Zrt.-be, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal önálló kormányhivatali státuszát pedig megszüntették. Egy évig tárca nélküli miniszter felügyelte a területet, amely pozíció most megszűnt.

Mindez idő alatt az NKTH-ban már a harmadik elnök működik. Maga a pályázati rendszer is természetesen folyamatosan változott. Ami pedig a stratégiát illeti, 2007-ben a kormány - egyebek között a MISZ sürgetésére is - elfogadta a középtávú KFI-stratégiát (aminek egyébként egy korábbi kormányhatározat szerint 2005-ben kellett volna elkészülnie). 2008 tavaszán a szövetség közleményt adott ki, amelyben megállapította, hogy a stratégiából időarányosan lényegében semmi nem valósult meg, és egy mai értékelés megállapításai sem lennének kedvezőbbek - fogalmazott kérdésünkre a szövetség elnöke.

Az innováció gazdasági hatásának mérésére az egyik eszköz a multifaktoriális termelékenységnövekedés (MTN) vizsgálata. Az ilyen elemzések azt mutatják, hogy a modern gazdaságokban a GDP növekedése 60-80 százalékban az innovációból származik - Magyarországon ez az arány a legutóbbi felmérés idején, 2002-ben 43 százalék volt. - A helyzet azóta valamelyest romolhatott, de nem gondolom, hogy nagyon drasztikus változások lettek volna - vélekedik Szabó Gábor. Szerinte a magyar gazdaságnak pillanatnyilag nincs olyan szektora, amelyben az innováció megfelelően működik - a legtöbb, amit elmondhatunk, hogy léteznek az innovációban sikeres vállalatok. Különösen siralmas a helyzet a kis- és középvállalkozások körében. - Az önmagában is alacsony innovációs intenzitás úgy jön létre, hogy van egy maroknyi, intenzív innovációt folytató kis- és középvállalkozás, míg a nagy többség gyakorlatilag nem folytat ilyen tevékenységet - hangsúlyozza az elnök.

A hazai égbolton üstökösszerűen felbukkanó, innováció-központú startup cégek többsége - tőke, piaci ismeretek és "barátságos üzleti környezet" híján - ahogy jött, úgy el is tűnik a semmiben. Tanulságos a megmaradók példája is: a fillérekből előállítható 3 dimenziós szkenner feltalálója, Rátai Dániel ígéretes vállalkozást épített a találmányára, ám - amint azt lapunknak elmondta - a kezdeti sikerek érdekében félbe kellett hagynia egyetemi tanulmányait (pedig ő is és az újítás is világhírű, a kezdetektől kopogtattak nála a befektetők, vagyis nem pénzért kell szaladgálnia).


A Szabó Gábor által felrajzolt, meglehetősen szomorú összkép talán legsötétebb árnyalatát ugyanakkor az innováció pénzügyei adják. - A finanszírozás egyik lényeges láncszeme, a kockázati és magvető típusú tőke komoly fejlesztésre szorul. Ez a legutóbbi időben a Jeremie típusú eszközök bevezetésével megindulni látszik, de ez a program is késett két évet - emlékeztet az akadémikus. Ugyanez vonatkozik az innováció jogi, illetve adminisztratív környezetére. - Évek óta próbálom minden lehető fórumon felvetni, hogy a közbeszerzési törvény az innováció szempontjából annyira ésszerűt-len, hogy csak ezen keresztül évente tízmilliárdos nagyságrendű összegeket herdálunk el. Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy a törvény az idén tavasszal tovább szigorodott, vagyis az ostobaságokat még következetesebben végrehajtjuk.

2008-ban összesen negyvenmilliárd forintot adott az NKTH innovációs stratégiai kutatásokra. 2006-ban ugyanerre még csupán ötmilliárd jutott, ugyanakkor az ugrásszerű javulás gyümölcsei a gazdaságban nem mutatkoznak. Inkább úgy tűnik, mintha az állam ezzel más, eltűnő finanszírozók helyébe lépett volna: változatlanul a nemzeti össztermék alig egy százalékát költjük tudományra és innovációra, amivel az európai sereghajtók közé tartozunk. A legutóbbi innovációs OECD-körképből az derül ki, hogy a hazai K+F ráfordítások szintje GDP-arányosan alig éri el az OECD-átlag 40 százalékát, az egy főre jutó összeg pedig csupán az átlagos érték 25 százaléka.

A technológiakereskedelem mérlege negatív, vagyis lényegesen több innovációt vásárolunk külföldről, mint amennyi magyar szellemi termék a nemzetközi piacra kerül. Igaz, az utóbbi időben valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma (így már eléri az OECD-átlag felét), és ebben a körben változatlanul magas a publikációs teljesítmény. Az országban megjelentek a valódi kockázatitőke-befektetők, de pénz még nagyon kevés áramlik erre a területre, és végső soron az is többnyire állami forrásból származik. Ami pedig az állami tudomány- és innovációpolitikát illeti, az az említett OECD-vizsgálat szerint katasztrofális: a döntéseket nem előzik meg nyilvános szakmai elemzések, a politikai érdekek jóval többet nyomnak a latban, mint a gazdaság vagy a tudomány szempontjai.

Erre a legjobb példa a már említett Jeremie-program, amelynek 2007 nyarán kellett volna startolnia, de még ma sem működik (a pályázatok már futnak, az eredményhirdetés viszont csúszik), annak ellenére, hogy az anyagi eszközök rendelkezésre állnának. Szakértők szerint az időhúzás egyik oka, hogy egy tisztán pályázati rendszerű pénzosztás néhány gazdasági ágazatban villámgyorsan újraosztaná a lapokat, ami sokak érdekét sértené.

A mérleg meglehetősen siralmas: az utóbbi évtized magyar innovációs sikereiben (például az iGo navigációs szoftver vagy az Arteriográf nevű, az érelmeszesedés előrejelzésére alkalmas orvosi műszer kifejlesztésében) az állami eszközök szinte semmilyen szerepet nem játszottak. Ugyanakkor vannak olyan újítások, amelyekre az állam százmilliós vagy milliárdos nagyságrendben költött - ilyen például a madárinfluenzaoltóanyag-előállítás magyar technológiája vagy az AIDS-tapasz - ezek azonban eddig nem hoztak látványos eredményt. Csuka Domokos, az Arteriográfot fejlesztő cég ügyvezetője egy minapi sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: az államtól nem is támogatást várnának, hanem például átlátható és értelmesen működő közbeszerzési szisztémát meg olyan környezetet, amelyben az innováció "érdemei szerint" hasznosul.

A tudomány és a kutatói innováció legrangosabb hazai elismerése az idei évtől 100 ezer adómentes eurót érő, vasárnap átadott Bolyai-díj. A vele járó adomány az alapítók (Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imre, Várkonyi Attila, Alexander Brody) magánvagyonából származik. Az NKTH a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 12 millió forinttal járult hozzá a díjat "működtető" alapítvány kiadásaihoz. Idén először a technikai lebonyolítást, illetve a tévében is látható díjátadó ceremóniában kicsúcsosodó hírverést a Pfizer finanszírozza, az első kétéves ciklusban 20 millió forinttal.

http://kepfeltoltes.hu/090527/000095814-8601-600f_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://nol.hu/belfold/20090527-magyar_innovacio___resek_a_tutajon

Már a gyártósoron van a magyar H1N1-vakcina

http://www.origo.hu/itthon/20090618-mar-a-gyartosoron-van-a-magyar-h1n1-vakcina.html

:applause::rock:

Remélem ebből profitál az ország! Annyi okos ember van nálunk, és annyi jó találmány van!
Mikor fog az állambácsi teljes mellbedobással ezek mellé állni? Szabadalmaztatni, levédetni, gyártani? Aztán a bevételből szintén profitálhatna! Nem így állna az ország :(

A multimodalitású készülék új fejezetet nyithat a daganatos betegségek valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájában is

A Debreceni Egyetemen 2009. július 2-án megnyílt, egyben Magyarország legnagyobb Nukleáris Medicina Központjának újdonsága, hogy integráltan találhatók meg benne a hagyományos eljárások és a legújabb vizsgálati módszerek. Az új épületben így helyet kapott – a Mediso Kft. által kifejlesztett és gyártott –, a világviszonylatban is egyedülálló, multimodalitású berendezés, a SPECT, PET és CT vizsgálatokat vegyítő hi-tech AnyScan készülék.

A betegségek korai felismerését ez a hármas modalitású diagnosztikai rendszer támogatja, amelynek egyedisége a pontosabb, funkcionális és morfológiai képalkotás sajátos ötvözetében rejlik. Míg korábban a különálló SPECT, PET és CT műszerekkel felállított diagnózis a betegek áthelyezését igényelte, az új detektor egyszerre és leegyszerűsítve, ugyanakkor nagyobb pontossággal állapítja meg a betegségek fázisait, elősegítve ezzel többek között a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések pontosabb felismerését. Az egyes képalkotó eljárások ugyanakkor külön-külön is alkalmazhatóak, így javul a gép kapacitásának kihasználtsága, és csökken a vizsgálatok előjegyzési ideje.

„A mai napon átadott multidimodalitású, hibrid berendezéssel a hazánkban népbetegségnek számító kardiovaszkuláris megbetegedéseket is könnyebben kiszűrhetjük. A CT segítségével jól látható az erek anatómiája, a SPECT készülék a szívizom vérellátását térképezi fel, míg a PET vizsgálattal a szívizom életképessége is meghatározható. Így rövid idő alatt teljes képet tudunk adni a szív anatómiai és funkcionális állapotáról” – ismertette az Anyscan előnyeit Dr. Paragh György egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke.

„Az AnyScan képalkotó berendezés mellett még PET-CT készülék, planáris gamma kamerák, SPECT, valamint SPECT-CT műszerek biztosítják a Nukleáris Medicina Központ magas színvonalú betegellátását, melyhez nagyban hozzájárulnak a leletezésnél használt saját fejlesztésű értékelő szoftverek is ” – tájékoztatott Bagaméry István, a beruházó Mediso Kft. ügyvezetője.

A centrumban hamarosan kialakítandó nyolcágyas fekvőbeteg részlegen lehetőség nyílik továbbá a rosszindulatú betegségek izotópterápiájára, valamint a nehezen kezelhető, gyulladásos ízületi betegségek kezelésére is. Az épületben kialakított képzési központban pedig a legkorszerűbb számítástechnikai rendszerek segítségével történik majd a gyakorlati alapú medikus, valamint a hazai és nemzetközi szakemberképzés. „A jelentős magyar találmány lényegesen javítja a betegellátás színvonalát” – hangsúlyozta a megnyitón Székely Tamás egészségügyi miniszter.

A több, mint 2000 m2 alapterületet érintő beruházást a nukleáris medicina diagnosztikai rendszereinek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mediso Kft. hajtotta végre és a központot a PET-CT Orvosi és Diagnosztikai Kft. bevonásával üzemelteti. Az új épület és műszer átadása újabb állomása a Debreceni Egyetemmel kötött közreműködői szerződés teljesítésének. A szerződés keretében került az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumába az új, világviszonylatban is a legkorszerűbb PET-CT berendezés, mely Európában is csak Maastrichban és Koppenhágában áll a betegek rendelkezésére.

A műszerpark új AP-kamerával, 2 fejes SPECT-tel, SPECT-CT-vel bővült, valamint megújult a 4 fejes SPECT készülék is. Továbbá hardver- és szoftvercsere valósult meg mind az értékelő állomásokon, mind az irodai egységekben.

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/07/03/16/Vilagelso_magyar_fejlesztesu_kepalkoto_berendezes_Debrecenben.aspx

Az Európai Innovációs Év apropóján tervek születtek egy Európai Innovációs Intézet (European Institute of Innovation and Technology - EIT) létrehozására az MIT mintájára, nem mellékesen budapesti központtal.
A közép európai országok tudományos együttműködésének serkentésére létrehozták az IHEPI konferenciát (International Conference & Workshops on Higher Education, Partnership and Innovation), amely szeptember 7.-én kerül megrendezésre a Parlamentben.
Akit részletesebben érdekel, olvasson utána: www.ihepi.net
A rendezvény konferencia része (az első nap) ingyenes.

-----Original Message-----
From: Klucznik-Törő Agnieszka
Sent: Tuesday, July 07, 2009 10:03 AM
To: Dolgozok
Subject: grants reminder

Dear Madam/Sir,

The ambitions of the Visegrad Group countries - the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia to contribute to the innovative and technological changes play an increasing role in recent European projects.
A flagship project among them is the decision of the European Union to set up the headquarters of the European Institute of Innovation and Technology (EIT) - inspired by the Massachusetts Institute of Technology - in Budapest, Hungary. Other examples include the endeavour of innovative and dynamic research, educational and business centres - in Wroclaw, Poland and in Bratislava, Slovakia - to establish Knowledge and Innovation Communities (KICs) operating under the umbrella of EIT.

With the aim to promote research, partnership, scientific exchange and innovation in Central European countries, the IHEPI Organisers and Partners are proud to launch the IHEPI2009 Awards: Quality Prize for Quality Papers competition.

The Quality Prize will award 25 grants to cover the registration costs for IHEPI2009.

For further information about IHEPI please kindly check www.ihepi.net !

We would like to kindly ask You to send this email forward to others.

Nem vagyok ettől a busztól egyelőre igazán elájulva. És kezdem azt érezni, hogy az ilyen "műhelybuszokkal" kezdünk átesni a ló túlolalára. Ott van a Volvora karosszáló Alfa, a Credo, mint nagy példányszámban gyártó buszgyár.
És akkor ott van az ARC, az MJT, a Plasma, a NABI is gyártott hazai piacra buszt, próbálkozott a Webasto, most már a Csaba Metál is.

Személy szerint szívesebben elnéznék egy S91-et vagy egy Credo BN9,5-et (Credo BN12 rövidebb tengelytávval). És állítólag az Alfa is épít Nissan illetve Volvo teherautó alvázra midit.

Na ez a baj barátom! Therautóra rakni a népet. Kell a világszinvonal de azért a 940mm es padlómagasságú BN9,5 szeretnéd és írjam még tovább....mert van!

A karosszeria otletes es eladhato. Az elektronikat is ok gyartottak le?

A hardware saját a zelektronika fő részei Fujitsu,
program közösen fejlesztve most van " windows" formátumra szabás

940 mm padlómagasság?
Nem kevered véletlen a BC9,5-el?

[img]http://kravtex.hu/img/buszok/bn12/jellegrajz.jpg[img]
Inkább 800 mm, az is csak a hátsó részen, elől meg alacsonypaldó. (Tudom, ez egy BN12, de lényegében ugyanaz a két típus).

Az új magyar világszabadalmat, az ún. napelemes tetőcserepet óriási siker övezte Münchenben és Budapesten is. Idén novemberben kezdik gyártani a BAZ-megyei Harsányban. Évente egymillió darabot készítenek. A megrendelők között nyugat-európai, amerikai és ázsiai ügyfelek is vannak. A hagyományos napelemeknél olcsóbb lesz a telepítésük, könnyen beépíthető az eredeti tetőszerkezetbe, és 10-40%-kal több energiát képes termelni.

Géniusz Európa nagydíjat kapott
A 2009. szeptember 9-13. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Találmányi Vásáron számos új magyar felfedezéssel ismerkedhettek meg a látogatók. A feltalálók versenyére 135 magyar és 185 külföldi találmány nevezett be. Tóth Miklós 44 éves elektronikai szakember napelemes tetőcserép szabadalmával nyerte el a Géniusz Európa nagydíjat a fesztiválon. Még a budapesti vásárt megelőzően a májusi müncheni InterSolar expón mutatták be először a találmányt a szakmai közönségnek, ahol szinte bombaként robbant a forradalmi szabadalom.

Világszabadalom
A feltaláló régóta foglalkozott a megújuló energiaforrásokkal, kutatásai eredményeként most kifejlesztette az ún. TMT Napelemes Cserép Rendszert (TMT Solar Tile System), amelyre 2007-ben világszabadalmat jegyeztetett be. „Az esztétikum és a céltudatosság inspirált az új napelemes rendszer kifejlesztésében, melynek alkalmazásával a felhasználó korlátlan lehetőségeket kap a saját otthonának esztétikus, környezetbe illő napelemes energia rendszerének kialakításához” – foglalja össze Tóth Miklós a szabadalom lényegét. A találmány tehát nemcsak a napelemes energiatermelés hatékonyságát növeli, hanem esztétikailag is újdonságot hoz, hiszen az által tervezett tetőcserép – akár utólag is – beilleszthető a ház eredeti tetőszerkezetébe, így a ház és tető építészeti stílusa nem szenved csorbát.

Novemberben indul a gyártás
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Harsányban idén november végén kezdődhet a termékgyártás, addigra épül fel a termelői kapacitás. Évente egymillió darab cserép gyártását tervezik, többféle típusban lehet rendelni. A beruházás összértéke 700-800 millió forint, ebből 150 millió forint a gyár megépítése, míg 500-600 millió forint értékben telepítenek gyártókapacitást és gépeket. A 3000 négyzetméteres telket jelképes összegért kapták meg a helyi önkormányzattól, állami támogatást nem kaptak, a bankokra pedig egyáltalán nem számított. Ennyit a hazai kkv-szektor finanszírozásáról és az innovációról.
Megrendelések már a világ valamennyi tájáról érkeztek, így többek között az USA-ból, Mexikóból, Olaszországból, Németországból és Franciaországból – mondta a feltaláló. Több mint 30 országból érdeklődtek eddig a forgalmazói jogok iránt. A cserép súlya típustól függően 1,2-1,5 kg között váltakozik, és egy négyzetméternyi felület megépítéséhez 10-14 db cserépre lehet szükségünk. Egy családi ház teljes áramellátásához 100–300 napelemes cseréppel számolhatunk.

Képek és további információ itt: http://kuruc.info/r/6/48551/
Hivatalos oldal: http://www.ideassolar.hu/

WOW :banana:

a legérdekesebb:

"A napelemes cserép rendelkezik saját tölthető speciális akkumulátorokkal, ezért külső akkumulátorok alkalmazása és külön akkuhelyiség nem szükséges. Napközben fény hatására a cserép elektromos energiát termel, ami azonnal felhasználható, ugyanakkor a saját beépített akkumulátorok töltése is ilyenkor történik. Éjszakai fény hiányában a napelemek nem működnek, viszont a beépített akkumulátorok az energiát leadják, emiatt a működés 24 órás üzemű. Már készül akkumulátorok nélkül is, ilyenkor közvetlenül a rákapcsolt elektromos fogyasztókat látja el."

És micsoda formai- és színválaszték!

http://www.ideassolar.hu/img/termekek/wave.pnghttp://www.ideassolar.hu/img/termekek/alpine.pnghttp://www.ideassolar.hu/img/termekek/mediterran.pnghttp://www.ideassolar.hu/img/termekek/dom.pnghttp://www.ideassolar.hu/img/termekek/tulipan.png

Erre tenyleg buszkek lehetunk!
Ami szamomra kicsit homalyos, hogy a cserepeket hogy kotik halozatba? Az erintkezes vizmentessege megoldott?

6847847

A BBR az Expo Realon a szokványostól eltérő emeletes stand mellett egy Budapest-filmmel is meglepte látogatóit.

„Olyan filmet szerettünk volna, amely Budapestet nem mint épületek tömegét mutatja, hanem kicsit betekint az épületek mögé, és az ott jelenlévő szellemi tőkét, invenciózusságot mutatja meg mondta el Get Engaged! című munkája kapcsán Madarász István többszörös díjnyertes filmrendező.

Kökit hiányolom belőle, de amúgy tényleg jó lett. :D

^^ És ez még közel nem az összes találmány! Esetleg majd a 2. részben :) Nekem nagyon tetszett! :D

Itt a végén, a tüzijátéknál, be lehetett volna dobni az atom- és hidrogénbombákat. :lol:

Itt a végén, a tüzijátéknál, be lehetett volna dobni az atom- és hidrogénbombákat. :lol:

Ez jó volt :hilarious

Jaja, én is jót nevettem rajta! :lol:

I've been wondering recently why Hungary isn't a member of ESA. We have lots of space-related researches going on, our electricians and phycists have contributed in number of ESA and NASA missions. There are enthusiast research teams at universities taking place at international contests. So what's the reason of not joining? CZ is already a member of course.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Location_ESA_member_countries.svg/800px-Location_ESA_member_countries.svg.png
light green: ECS states
dark green: signed cooperation agreement

http://www.ingatlanmagazin.com/11006/Video_grandiozus_magyar_vilagszabadalom_az_uj_szeleromu_forradalmasithatja_a_vilag_megujulo_energiatermeleset


video és cikk a linken

nem tudok róla pontosabban semmit, de mintha azt olvastam volna, hogy "folyamatban" van

(a szerver időutazást hajtott végre, ez az ECS-re vonatkzott)

Komolyan mondom, hihetetlen, hogy ez az ország szar anyagi helyzetben van. Mi lenne, ha minden feltalálót és találmányt 200%-os hátszéllel támogatnának? Szabadalmaztatni stb.
Plusz bevétele lenne az országnak, nem is kevés.

^^ Ebben a szeleromuves foszerban azt birom, hogy nem adja el nyugatra a termeket es nem is helyezi kulfoldre a gyartokapacitast, hanem mindenkeppen itt akarja megvalositani a gyartast is. Tudatosan a sajat orszaganak akar kedvezni. Teljesen egyszeru a keplet a tobbi feltalalonak is, de hazai tamogatas nelkul hatalmas onfegyelem kell ahhoz, hogy ne adjak el a termeket/szabadalmat a 16-ik lelkes kulfoldi probalkozonak, aki mar tenyleg rengeteget ajanl erte. Legalabb a talalmanyok termekmenedzseleset es a marketingot segitene az allam. Tovabba kedvezni kene azoknak a hazai ipari szereploknek, akik hazai talalmanyokba fektetnek be.

Ebbe talán még a sötétzöldek se tudnak belekötni hogy ledarálja a madarakat...

(Nekem az is kétséges, hogy az original 3-lapátosnál megtörténhet ilyen. Soha egyetlen képet vagy cikket nem láttam arról, hogy egy madarat szélkerék nyírt volna ki.)

Video footage of a lecture dedicated to the first Hungarian satellite, the Cubesat called 'Maszat', recorded at Simonyi Conference at BME last year. A pretty mind-opening video, IMO!!!
http://simonyi.bme.hu/konferencia/masat-az-els%C5%91-magyar-m%C5%B1hold
I highly recommend it to everyone interested in space research and those being proud of this exceptional Hungarian innovation. Launch-time has already been delayed of course but the most important benefit of this project is that the space-related education is hopefully about to start at BME in connection with this. On the other hand, I guess nobody would mind if Fidesz finally made our way to ESA in the upcoming years.

http://www.ingatlanmagazin.com/11006/Video_grandiozus_magyar_vilagszabadalom_az_uj_szeleromu_forradalmasithatja_a_vilag_megujulo_energiatermeleset


video és cikk a linken

Ennek igazából van már egy jóval továbbfejlesztett maglev változata:
http://www.maglev.net/news/the-super-power-of-maglev-windmills/

Video footage of a lecture dedicated to the first Hungarian satellite, the Cubesat called 'Maszat', recorded at Simonyi Conference at BME last year. A pretty mind-opening video, IMO!!!
http://simonyi.bme.hu/konferencia/masat-az-els%C5%91-magyar-m%C5%B1hold
I highly recommend it to everyone interested in space research and those being proud of this exceptional Hungarian innovation. Launch-time has already been delayed of course but the most important benefit of this project is that the space-related education is hopefully about to start at BME in connection with this. On the other hand, I guess nobody would mind if Fidesz finally made our way to ESA in the upcoming years.

Köszi a videót, nagyon érdekes volt. A MOL, OTP.. helyében én megtoldanám őket azzal a 150-200 millióval.

Nyáron már ház épülhet a magyar fejlesztésű hőszigetelő betonból Debrecenben

Már a nyáron megkezdődhet az első ház építése annak az újfajta betonnak a felhasználásával, amelyet először a Construma 2010 építőipari kiállításon mutattak be.

A kiemelkedően jól hőszigetelő beton magyar világszabadalom, és önmagában is alkalmas akár passzív házak, vagyis minimális energiát igénylő épületek építésére is.

A Construmán bemutatott beton magyar fejlesztés. Korábban elsősorban Amerikában már kísérleteztek a technológiával, melynek lényege, hogy a betonhoz szükséges sóder egy részét fából, növényekből, vagy akár újrahasznosított papírból származó cellulózzal helyettesítik.

Az újdonság a korábbi papírbetonokhoz képest, hogy homogén anyagot sikerült előállítani. Az újfajta beton sokkal jobb hőszigetelő, mint a hagyományos: az anyag önmagában, további szigetelés nélkül is alkalmas akár a legalacsonyabb energiaigényű passzívházak építésére is - mondta el Felföldi Imre, a szabadalom egyik tulajdonosa, a fejlesztő Heller Bau System egyik igazgatója.

Az új beton megtartja a hagyományos szilárdságát, a húzószilárdsága pedig lényegesen jobb. Ezen túl képes követni a földkéreg mozgását, így akár földrengésbiztos épületekhez is használható. Előállítási költségei alacsonyabbak a hagyományosnál, mivel kevesebb cement szükséges hozzá.

Az újfajta betonból az első épületet Magyarországon a tervek szerint nyáron kezdik építeni, Debrecenben.

http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/nyaron-mar-haz-epulhet-a-magyar-fejlesztes251-hoszigetel245-betonbol-debrecenben/cn/haon-news-charlotteInform-20100417-1156241177

Néhány hónapon belül bemutatkozik a magyar iPont cég szemüveg nélkül is térhatású képet közvetítő tévéje. Mivel a magyar és német mérnökök munkáján alapuló készülék nagyon drága lesz, elsősorban Amerikában akarják forgalmazni, de a cég vezetője szerint a 3D-s technológiákból hazánk még komoly gazdasági előnyre is szert tehet.

Speciális szemüveg viselése nélkül is térhatású látványt nyújt a televízión a magyar iPont cég szabadalmaztatott technológiája. A társaság a hardvereket szállító német partnerével közösen jelenleg olyan 3D-tévéket árusít, amelyek Amerikától Ausztráliáig számos bolt kirakatában, reptereken és szállodák előterében működnek, ahol térhatású látvánnyal készült promóciós videókkal csábítják a szemlélődőket. Nemsokára a nappalikba szánt változat is megérkezik, és az első magyar üzletekben is meg lehet majd nézni a szemüveg nélküli 3D-t.
http://www.origo.hu/i/1009/20100922ipont3dtv3.jpg

Szemüveg nélkül verik át a szemünket

Az iPont irodájában az [origo] is megvizsgálhatta a javarészt magyar szakértelemmel készült térhatású tévék egyik prototípusát. A készülék hátoldalába egy teljes számítógépet beépítettek, ez végzi a jelek térhatásúvá átalakítását. Maga a tévé egy felső kategóriás LCD-modell, amelynek képernyője elé egy speciális rácsozatból álló szűrőt helyeztek, amelyet úgy alakítottak ki, hogy csomópontjai más-más irányba térítik az egyes képpontokból sugárzott fényt.

Egyeseket a néző egyik, másokat pedig a másik szeméhez közvetítenek, ezáltal teremtve meg a 3D-s látvány illúzióját. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a képnek több irányból is láthatónak kell lennie - ez a megoldás ötféle irányból is jól látható képet állít elő a pixelekkel való trükközéssel, ez pedig azt igényli, hogy a készülék valós időben hatalmas mennyiségű képi információt tudjon feldolgozni. Az iPont térhatású tévéjének hardveres komponenseit a német Tridelity szállítja, a vezérléshez szükséges szoftver azonban száz százalékban magyar fejlesztés.

Ez a megoldás szükségtelenné teszi azt, hogy a nézőnek 3D-s szemüveget kelljen viselnie. Ugyanakkor a tökéletes látványt csupán nagyjából három-öt méteres távolságból, és többé-kevésbé a tévével szemben ülve élvezhet a néző, ami körülbelül megfelel egy átlagos nappali tévézési viszonyainak - viszont aki oldalról pislant a készülékre, elveszti a térhatás illúzióját.

Sokkal kényelmesebb, sokkal drágább

Az iPont szabadalmaztatott megoldása a 3D-szemüveges megoldásoktól eltérően vibrálástól teljesen mentes képet jelenít meg, ami nem fárasztja jobban a néző szemét, mint egy hagyományos tévé képe. Korcsok Zoltán, a társaság ügyvezetője kérdésünkre elmondta, fejlesztéseik már olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy valószínűleg néhány hónapon belül bejelenthetik a nappalikba szánt 3D-s tévéjüket is.

Az ügyvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a készülék jóval drágább lesz a "szemüveges" 3D tévéknél, mivel sokkal bonyolultabb megoldást alkalmaznak a már boltban is kapható térhatású televíziókénál. Utóbbiaknál ugyanis csak kétféle képet kell előállítani (egyet-egyet mindkét szem számára), nincs szükség eltérő szögekből is látható térhatású nézetre, és speciális szűrőt sem kell helyezni a képernyő elé.

Egyelőre még nem ismert az iPont tévéjének várható ára, de a készüléket a a high-end modellek közt lesz érdemes keresni, ezeket pedig tipikusan egymillió forint feletti áron mérik. Ez az összeg pedig még akkor is magas, ha úgy kalkulálunk, hogy egy "hagyományos" 3D-tévéhez négy darab szemüveg több mint százezer forintba kerül.

A nagy cégeknek még túl bonyolult

Az LCD tévék képfrissítési sebessége sokat növekedett az elmúlt években, a szemüveges 3D élményhez pedig ezen kívül csak a szemüveg-kép szinkront kellett megoldani, így a nagyoknak nem kellett túl sok innovációt tenni az új technológiába - hiszen a tévé főbb részegységei változatlanok maradhattak. A szemüveg nélküli térhatáshoz azonban bonyolultabb rendszer, sok - drága - változtatás szükséges. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy ma még a nagy gyártók egyike sem kínál hasonló technológiát használó tévét. Bár a japán Toshiba elvileg még az év végéig előrukkol egy ilyen modellel, még ők is úgy nyilatkoztak, hogy komoly nehézséget jelent a készülékkel kompatibilis tartalmak előállítása, és azt sem tudni, a tévék mikor kerülnek majd a boltokba.

A magas ár miatt a magyar cég nem is hazánkat, hanem az Egyesült Államokat tekinti célpiacának, ahol már több csatorna is közvetít térhatású műsorokat. Korcsok Zoltán elmondta, hogy azokkal az adásokkal, amelyek a "szemüveges" 3D-tévéken megjeleníthetők, az iPont rendszere is kompatibilis. Hogy vonzóbbá tegyék a készüléket a leendő vevők számára, internetes funkciókkal is felvértezik majd - hiszen ehhez amúgy is rendelkezésre áll a beépített PC.

Magyarországon egyelőre csak letesztelték, hogy lehetséges tévéadást továbbítani a 3D-s technológiával, de megfelelő tévék megléte híján itthon a közeli jövőben nem lehet a térhatású tartalmak megjelenésére számítani. Azzal kapcsolatban, hogy saját technológiájuk mikor válhat tömegtermékké, a cégvezető sem mert jóslatokba bocsátkozni.

Minél nagyobb a tévé, annál nehezebb térhatásúvá tenni

Korcsok szerint annál nehezebb térhatású tévét készíteni, minél nagyobb a készülék mérete: egy hordozható, kézben fogható eszközt - ilyen lesz a Nintendo jövőre debütáló 3DS zsebkonzolja is - mindenki közelről, és nagyjából azonos szögből néz, egy száz centis tévé képének azonban már több irányból és távolságból is jól kell látszódnia.

Az ügyvezető azt is elárulta, hogy tévéiken a hagyományos, kétdimenziós műsorok a megszokott módon nézhetők, ám számítógép-monitornak ezek a képernyők nem alkalmasak a speciális szűrők alkalmazása miatt, az apró betűk ugyanis nem olvashatók rajtuk tökéletesen, és dolgozniuk kell azon is, hogy a technológia összetett videojátékok esetén is késleltetés nélkül (azaz néhány milliszekundumos válaszidővel) működjön: a játékos mozdulatainak ugyanis azonnal meg kell jelennie a tévén, hiszen enélkül lehetetlen irányítani a programokat.

3D-technológiával törhet előre Magyarország

Az iPont ügyvezetője a térhatású tévékben nagyon komoly üzleti lehetőséget lát, mivel világszerte csupán tucatnyi cég foglalkozik ezekkel kapcsolatos tevékenységgel. Tapasztalatai szerint 3D-felvételek készítésére szolgáló professzionális berendezéseket sem lehet készen megvenni a boltokban, a térhatású filmeket és közvetítéseket készítők többnyire saját maguk által eszkábált felszereléssel dolgoznak.

Korcsok Zoltán szerint hazánk a 3D-technológiát illetően az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben is versenyképes helyzetben van, a piaci rés pedig Magyarország számára komoly gazdasági potenciált rejt mind vevő, mind pedig rögzítőeszközök, és az ezekkel kapcsolatos megoldások kifejlesztésében, így jó esélyt lát arra, hogy kibővítik majd jelenlegi kutató-fejlesztői hálózatukat.

http://www.origo.hu/techbazis/20100922-ipont-szemuveg-nelkul-is-terhatasu-a-magyar-fejlesztesu-3dteve.html

^^ A BME-n több kutatócsoport is foglalkozik hasonló témákkal, többen japán és skandináv nemzetközi projektek keretében. Ha valakinek kérdése van a témával kapcsolatban, szóljon és utánakérdezhetek belsős ismerősöknél. 3d-ben jók vagyunk.

Gábor Dénes után ez a minimum.

http://index.hu/tech/2011/07/18/magyarok_a_marson/

Kocsis Viktor tavaly második, idén az első lett a BME Magyarok a Marson című versenyén járművével, ami képes előre megtervezni útvonalát. Ezt a fejlesztést számos területen fel lehet majd használni, főleg, hogy Kocsis hétköznapi eszközökkel oldotta meg a feladatot, amire a Marson most is szolgálatot teljesítő Opportunity csak dollármilliós fejlesztési költségek után lett képes. Némi átalakítás után filléres automata robotokat küldhetünk a világegyetem minden pontjára, hogy járőrözzenek a környéken, vagy elzavarhatjuk a boltba, hogy vásároljon be a hétvégére. Mivel maga tervezi a stratégiáját, a robot azt is tudni fogja, melyik sorba érdemes beállni, ha nem akar hosszasan várakozni.

A magyar marsjáró kezdetleges, de egy nemzetközi konferencián, amin a NASA kutatói is részt vettek, már megemlítették a járművet egy felszólalásban. Mielőtt az amerikaiak elragadták volna Szolnokról, elutaztunk a városba, hogy forgassunk róla egy videót.

Attraktor már a Facebookon is, ahonnan kiderülnek a kulisszatitkok, meg a következő adás témája. És ott az Attraktor blog, ahol meg a forgatás részleteiről lehet olvasni.



A srác tud valamit...

^^ A BME-n több kutatócsoport is foglalkozik hasonló témákkal, többen japán és skandináv nemzetközi projektek keretében. Ha valakinek kérdése van a témával kapcsolatban, szóljon és utánakérdezhetek belsős ismerősöknél. 3d-ben jók vagyunk.

Június 4-én Mainzban a Media Marktban láttam szemüveg nélküli 3d TV-t (Samsung), 3200 €-ért.

A kép bitang jó volt, de adás még nincs hozzá.

Magyar szoftver lett Európa legjobbja
http://mandiner.hu/cikk/20120304_magyar_szoftver_lett_europa_legjobbja

Végre itt a magyar ellenkóla

Az öncsonkító őszinteség jegyében el kell mondanom, hogy a meghívó alapján, amiben a "nemzet üdítőitaláról" és egy fröccsöntőüzem avatásáról esett szó, azt hittük, hogy a Szentkirályi óriási meglepetésre bejelenti, hogy ezentúl fröccsöt is gyárt. Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvízüzem tulajdonosa ehhez képest egy minden ízében magyar kólakonkurenst mutatott be.

A Szentkirályi ásványvízüzemből először a Princess tagjait látjuk meg, amint egy nagy betonfelület közepén aszalódnak a verőfényben, elektromos hegedűvel a kézben. A Princess egy olyan együttes, amelyikben három, fekete bőr macskanőjelmezt viselő, hosszú hajú csaj tucc-tuccozós basszusalapokra kamuhegedül. A hosszú hajnak azért van jelentősége, mert olyan ügyesen van belőve nekik, hogy állandóan úgy néznek ki, mintha egy szélgép előtt állnának. A magyar közönség ezt titokzatos okokból valósággal zabálja.

"Úristen, de borzalmas lehet tapadós bőrjelmezben izzadni ebben a hőségben" - gondolom éppen a csajok felé tartva, amikor mellbevágó flekkenszag csap az orromba. "CSAK NEM???" Hála istennek nem, hanem melegbüfé is van kicsit hátrébb. Előtte egy jókora lakodalmas sátor, tele Bács-Kiskun krémjével, a sátor hosszanti oldala előtt színpad, rajta Budai Gyula harcol a szavakkal, amik úgy pattognak a szájában, mint a robbanós cukorka. Ádázabbul harcol, és még kevesebb eredménnyel, mint a kommunisták ellen, ami igazán megható. Amikor azt mondja, hogy a hátunk mögött látható gyárcsarnokban magáévá fogja tenni Balogh Levente Szentkirályi-tulajdonos gondolatait, elhatározom, hogy tűzön-vizen át követni fogom.

Lezsák Sándor parlamenti alelnök a következő felszólaló, ő olyan búsan beszél a kétszáz méterrel alattunk tartózkodó ásványvízről, hogy ha az ismert nyersanyag tó formájában lenne jelen, tüstént belevetnénk magunkat bánatunkban.
Tökös tőkés

Végül maga Balogh Levente, a dzsúdósból lett ásványvízkirály következik, aki arról mesél, hogy egy rakás országnak van saját nemzeti üdítője, ami gyakran gyógynövényeket is tartalmaz, mint a cseh Kofola, a brit Dr Pepper [ami amúgy annyira amerikai, hogy egyenesen texasi] vagy az osztrák Almdudler, nekünk bezzeg nincs, vagyis eddig nem volt. Amúgy tudták, hogy az ősember hogyan jött rá, melyik növénynek van gyógyító hatása? Talán megkóstolta? Nem, nem, a helyzet az, hogy a növény mesélt magáról. Ha nem kell megnyitni az üzemcsarnokot, talán eljutunk pár jó begombázós sztoriig, és én is elmondhattam volna, miket mesélnek a Duna-parti fűzfák süllőzés közben, de sajnos meg kellett nyitni. (Aki kíváncsi Balogh Leventére, nézze meg, miket mondott a Tilla-féle Propagandában!)

Pont nem láttam a Hogyan készült vonatkozó epizódját a gyerekekkel, így nekem újdonság volt, hogy a PET-palack egy tíz centis, csavaros végű műanyag kémcső felfújása, vagyis pontosabban erőteljes szívása útján keletkezik, hogy a megtévedt tinédzserek később célirányosan kettévágva szívásra használják.

Az üzemlátogatáson megcsodáltam az automata gépeket és Geszti Péter csillogó ezüstbetétes sportcipőjét.

A lényeg azonban nem a fröccsöntés, hanem a 31 gyógynövényt tartalmazó Magyar Nemzeti Üdítőital.

A cucc már a nevével nagyot üt, Aqua Elixisnek hívják ugyanis, ami ahhoz képest direkte fellélegzés, hogy lehetne Kündü, Vérbulcsú vagy Semjén is a neve. A külalak és a csomagolás egyértelműen kólára utal: barna, buborékos ital piros címkével, fehér betűkkel. Közelebbről lehet csak észrevenni a furán duci palack felszínébe domborított kalocsai mintát.

Rettentően intenzív illata van, kőpadlóra öntött Unicum a közelben olvadozó puncsfagyival és egy raklapnyi felbontott potpourris zacskóval. Az első kortyot a számba véve majdnem felkiáltottam, hogy "vaddisznókoktél!" én ugyanis ezen a néven ismerem azt, amikor a buliban összeöntik az összes megmaradt italt. A következő érzés a brutális, földre teperő édesség, utána jönnek a gyógyfüvek, hogy vidám táncot járjanak a hűlő tetemünkön.

Az ízlelés igazán szubjektív dolog, a hazahozott palackot kibontva Mikes kolléga szénsavas Unicumról beszélt Red Bull-aromával és egy kis Donald rágóval, Fehér riporter potpourriról benzollal, Laza kolléga folyékony Maoamról, Zách riporter Ajax Floral Fiestáról. Vagyis annyit leszögezhetünk, hogy mindeképpen markáns ízű italról van szó, amit nagy butaság lenne jelzőkényszeres újságírók társaságában fogyasztani.

http://index.hu/belfold/2012/09/13/vegre_itt_a_magyar_ellenkola/
http://helyitipp.hu/ujkepek/2012/09/elixis.png

Kiváncsi vagyok, milyen :cheers:

http://index.hu/tech/2012/09/20/felre_wifi_itt_a_magyar_bluetooth_izzo/

Ez egyszerűen k*rvajó. Kell.

Végre itt a magyar ellenkóla

Az öncsonkító őszinteség jegyében el kell mondanom, hogy a meghívó alapján, amiben a "nemzet üdítőitaláról" és egy fröccsöntőüzem avatásáról esett szó, azt hittük, hogy a Szentkirályi óriási meglepetésre bejelenti, hogy ezentúl fröccsöt is gyárt. Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvízüzem tulajdonosa ehhez képest egy minden ízében magyar kólakonkurenst mutatott be.

A Szentkirályi ásványvízüzemből először a Princess tagjait látjuk meg, amint egy nagy betonfelület közepén aszalódnak a verőfényben, elektromos hegedűvel a kézben. A Princess egy olyan együttes, amelyikben három, fekete bőr macskanőjelmezt viselő, hosszú hajú csaj tucc-tuccozós basszusalapokra kamuhegedül. A hosszú hajnak azért van jelentősége, mert olyan ügyesen van belőve nekik, hogy állandóan úgy néznek ki, mintha egy szélgép előtt állnának. A magyar közönség ezt titokzatos okokból valósággal zabálja.

"Úristen, de borzalmas lehet tapadós bőrjelmezben izzadni ebben a hőségben" - gondolom éppen a csajok felé tartva, amikor mellbevágó flekkenszag csap az orromba. "CSAK NEM???" Hála istennek nem, hanem melegbüfé is van kicsit hátrébb. Előtte egy jókora lakodalmas sátor, tele Bács-Kiskun krémjével, a sátor hosszanti oldala előtt színpad, rajta Budai Gyula harcol a szavakkal, amik úgy pattognak a szájában, mint a robbanós cukorka. Ádázabbul harcol, és még kevesebb eredménnyel, mint a kommunisták ellen, ami igazán megható. Amikor azt mondja, hogy a hátunk mögött látható gyárcsarnokban magáévá fogja tenni Balogh Levente Szentkirályi-tulajdonos gondolatait, elhatározom, hogy tűzön-vizen át követni fogom.

Lezsák Sándor parlamenti alelnök a következő felszólaló, ő olyan búsan beszél a kétszáz méterrel alattunk tartózkodó ásványvízről, hogy ha az ismert nyersanyag tó formájában lenne jelen, tüstént belevetnénk magunkat bánatunkban.
Tökös tőkés

Végül maga Balogh Levente, a dzsúdósból lett ásványvízkirály következik, aki arról mesél, hogy egy rakás országnak van saját nemzeti üdítője, ami gyakran gyógynövényeket is tartalmaz, mint a cseh Kofola, a brit Dr Pepper [ami amúgy annyira amerikai, hogy egyenesen texasi] vagy az osztrák Almdudler, nekünk bezzeg nincs, vagyis eddig nem volt. Amúgy tudták, hogy az ősember hogyan jött rá, melyik növénynek van gyógyító hatása? Talán megkóstolta? Nem, nem, a helyzet az, hogy a növény mesélt magáról. Ha nem kell megnyitni az üzemcsarnokot, talán eljutunk pár jó begombázós sztoriig, és én is elmondhattam volna, miket mesélnek a Duna-parti fűzfák süllőzés közben, de sajnos meg kellett nyitni. (Aki kíváncsi Balogh Leventére, nézze meg, miket mondott a Tilla-féle Propagandában!)

Pont nem láttam a Hogyan készült vonatkozó epizódját a gyerekekkel, így nekem újdonság volt, hogy a PET-palack egy tíz centis, csavaros végű műanyag kémcső felfújása, vagyis pontosabban erőteljes szívása útján keletkezik, hogy a megtévedt tinédzserek később célirányosan kettévágva szívásra használják.

Az üzemlátogatáson megcsodáltam az automata gépeket és Geszti Péter csillogó ezüstbetétes sportcipőjét.

A lényeg azonban nem a fröccsöntés, hanem a 31 gyógynövényt tartalmazó Magyar Nemzeti Üdítőital.

A cucc már a nevével nagyot üt, Aqua Elixisnek hívják ugyanis, ami ahhoz képest direkte fellélegzés, hogy lehetne Kündü, Vérbulcsú vagy Semjén is a neve. A külalak és a csomagolás egyértelműen kólára utal: barna, buborékos ital piros címkével, fehér betűkkel. Közelebbről lehet csak észrevenni a furán duci palack felszínébe domborított kalocsai mintát.

Rettentően intenzív illata van, kőpadlóra öntött Unicum a közelben olvadozó puncsfagyival és egy raklapnyi felbontott potpourris zacskóval. Az első kortyot a számba véve majdnem felkiáltottam, hogy "vaddisznókoktél!" én ugyanis ezen a néven ismerem azt, amikor a buliban összeöntik az összes megmaradt italt. A következő érzés a brutális, földre teperő édesség, utána jönnek a gyógyfüvek, hogy vidám táncot járjanak a hűlő tetemünkön.

Az ízlelés igazán szubjektív dolog, a hazahozott palackot kibontva Mikes kolléga szénsavas Unicumról beszélt Red Bull-aromával és egy kis Donald rágóval, Fehér riporter potpourriról benzollal, Laza kolléga folyékony Maoamról, Zách riporter Ajax Floral Fiestáról. Vagyis annyit leszögezhetünk, hogy mindeképpen markáns ízű italról van szó, amit nagy butaság lenne jelzőkényszeres újságírók társaságában fogyasztani.

http://index.hu/belfold/2012/09/13/vegre_itt_a_magyar_ellenkola/
http://helyitipp.hu/ujkepek/2012/09/elixis.png

Kiváncsi vagyok, milyen :cheers:

Nemrég végre sikerült megkóstolnom.
Nem mondom, hogy minden nap ilyet fogok inni, de nem rossz. Végül is a dr.Pepperrel is úgy van az ember, hogy néha megkívánja ;)
(Van benne egy jellegzetes íz, engem valamilyen rágóra emlékeztet).

Egyébként szerintem pont emiatt a kicsit különleges de markáns íze miatt kiválóan lehet keverni röviddel, majd ki kell kísérletezni :cheers:

Számomra viszont még mindig hihetetlen, hogy a Szentkirályi képes volt egy ilyen designú palackkal kijönni. Mint egy Tescos kóla, esküszöm. :lol:

Hol lehet kapni?

Számomra viszont még mindig hihetetlen, hogy a Szentkirályi képes volt egy ilyen designú palackkal kijönni. Mint egy Tescos kóla, esküszöm. :lol:

Szerintem semmi baj ezzel a designnal, nekem tetszik :)

Hol lehet kapni?

G.Roby-ban van, én onnan kaptam.

http://galeria.index.hu/gazdasag/2013/02/13/megnyilt_a_bakery_cafe_a_nyugatinal/3886602_a16e0b72ec4ce690e8ced65eabd13066_g.jpg

^^
Orbitális átverés.
Pereccel indult a magyar gyorsétteremlánc (http://index.hu/gazdasag/2013/02/14/megnyilt_a_magyar_gyorsetteremlanc/)

Magyar gyorsétteremláncnak nevezni nem értem, hogy lehet egy olyan helyet, ahol csigát meg perecet árulnak :bash: Ráadásul külfökldről lopott ötletekkel.
http://1.bp.blogspot.com/_6A_dvLUnN08/TI9wjf52XLI/AAAAAAAAECE/fGs-AEK780o/s1600/AuntieAnnesPretzels.jpg

http://finelychoppedk.files.wordpress.com/2010/08/dsc08775.jpg

És erre közel 50 misi állami támogatást kaptak :bash:

Egy miniatűr csiga (nagyjából 6 cm átmérővel (!) 450 Ft.)

Nem ajánlom senkinek.

Ezt én sem teljesen értettem, ez maximum nass.

Magyar tulajdonú, arról nem írnak sehol, hogy magyarnak gondolnák a termékeiket. A Gusto sem ettől volt magyar gyorsétterem..

Amikor megnyilt, elvittem oda barátnőmet, a tapasztalat: főleg diák pénztárcával drága, nincs hely leülni, jó kiszolgálás, nem nagy adagok, viszont elképesztő finom :D

Magyar tulajdonú, arról nem írnak sehol, hogy magyarnak gondolnák a termékeiket. A Gusto sem ettől volt magyar gyorsétterem..

Amikor megnyilt, elvittem oda barátnőmet, a tapasztalat: főleg diák pénztárcával drága, nincs hely leülni, jó kiszolgálás, nem nagy adagok, viszont elképesztő finom :D

Én is megkóstoltam és én meg azt tapasztaltam, hogy ez egy óriási átverés és amiért még dühösebb vagyok, hogy ebbe közpénz is benne van.

Ott kezdődik, hogy ez még véletlenül sem nevezhető étteremnek, legfeljebb pékségnek. Nyílt tehát egy látványpékség, amit magyar gyorsétteremláncként eladnak, és mindezt úgy, hogy termékötleteiket 2 külföldi lánctól lopkodták össze (gondolom a franchise túl drága volt).

És persze, hogy finom, aki szereti az efféle dolgot, annak nyilván finom, de ettem én már máshol is finom tekercset harmad áron. Szóval én kiváncsi vagyok, meddig maradnak meg a piacon és ki fog kiadni 450 vagy 790 Ft-ot kiadni egy kakaóscsigáért.

A NASA és Google által alapított amerikai egyetem, a Singularity University közép-kelet és dél-kelet európai innovációs versenyének döntőjében két győztest hirdettek: Juhász Mártont Magyarországról és Aleksandra Orchowska-t Lengyelországból.

Az április 12-én a Design Terminálban megrendezett verseny döntőjében 10 régiós projekt versenyzett a NASA kutatóbázisára szóló két 25.000 dollár értékű ösztöndíjért. Az innovációs versenyen olyan innovatív projektekkel pályáztak, amelyek képesek lehetnek arra, hogy egy millió ember életén javítsanak három év alatt, bármilyen exponenciálisan fejlődő technológia használatával.

Juhász Márton GyroSet nevű, a fejmozgás érzékelésével működő, a mozgásképtelenek kommunikációjának és közlekedésének segítésére kifejlesztett rendszere meggyőzte a zsűrit, így Márton idén nyáron kiutazhat a Singularity University három hónapos képzésére. Márton egy kórház mellett él és számos nyaktól lefelé megbénult emberrel találkozik nap-mint-nap. Ezek az emberek mozgásukat leginkább egy szájjal mozgatható joystick segítségével tudják kontrolálni, ami azonban látásukban korlátozza őket. Ezért fejlesztette ki a gyroSet nevű rendszert, amely a fejmozgás érzékelésével irányítja a végtagjaikat mozgatni nem tudók kommunikációját és közlekedését.

A verseny másik győzteseként a zsűri, Aleksandra Orchowskát hirdette ki, Cukeriada nevű projektjével. A Cukeriada a cukorbeteg gyermekek számára kifejlesztett játék és mobilalkalmazás, amelynek segítségével a cukorbeteg gyerekek játékosan tanulják meg betegségük tüneteit és építik be életükbe a kezelésük alapjait. Így a betegséggel járó folyamatos kezeléseket nem traumaként élik meg, hanem magától értetődő módon válik életük részévé.

A két győztes idén nyáron utazhat ki a NASA kaliforniai kutatóbázisán fekvő Singularity University-re, ahol megismerkedhetnek a legújabb technológiai trendekkel és innovációkkal, amelybe az űrtechnológiától kezdve, a 3D nyomtatókon keresztül az alternatív közlekedési eszközökig (pl.Tesla autó) szinte minden beletartozik. Az igen intenzív képzést során megismerkednek a Szilícium-völgy most induló garázs-vállalkozásaival (start-upjaival), és betekintést nyernek a legnagyobb cégek és szervezetek működésébe is. Arra is esély nyílik, hogy a kurzus végére létrejövő vállalkozásokat a Szilícium-völgy legnagyobb cégeinek vezetői mentorálják, hiszen a résztvevők bizonyos esetekben befektetői tőkét kapnak ahhoz, hogy megfelelő ötlet és rátermettség megléte esetén beindítsák saját vállalkozásukat.
http://epiteszforum.hu/magyar-projekt-nyerte-az-amerikai-innovacios-versenyt