Videos about Hungary

[Windblower]

Olvastam egy szebb könyvtárra való könyvet már életemben, sőt gyermekeimre is ráragasztottam ezt a szenvedélyt, így van összehasonlítási alapom. A Harry Potter könyvek azért jók, mert:

1.) Érdekes a történet, rendkívül szórakoztatóan leírva
2.) A történet vezet valahonnan valahova
3.) A magyar fordítás kivételesen jó

Az, hogy ez egy mesevilág, az nem is kérdés. De hát az a Micimackó is, mégis szórakoztató, sőt az a Mester és Margarita is, mégis remekmű.

Az az amerikai Harry Potter kalandpark viszont túlzás és nem kellene. Éppen a kigyúló fantáziát köti röghöz, hisz az első két fejezetben az volt a jó, hogy megmozgatta a képzelőerőt, mindent magadnak kellett elképzelned. Aztán megjelent a film és minden megváltozott.

[HunDeX]

Ugyan, akik kritizálják a Harry Pottert, azok el sem olvasták még. Egyszer rádióban egy műsorban prédikált valami lelkész, hogy a Harry Potter könyvek milyen károsak meg stb. és így rákérdezett a műsorvezető, hogy de ugye olvasta a könyvet? Természetesen nem olvasta

Originally Posted by "Mr.Mojo Risin

Húúú!!Irigyellek, hogy te ilyen visszatérő vendég vagy a keleti parton, nekem még nem volt sajna ehhez szerencsém.

De az tuti, ha egyszer sikerült összehozni egy New York-i látogatást Floridát sem hagyom ki és ezt a parkot sem.

Ha eljutsz New Yorkba akkor már igazán nem drága levonatozni Floridába, és nem is drága! Viszon én New Yorkot szeretem a legjobban, úgyhogy inkább oda mennék többször szívesebben

[Mr.Mojo Risin]

Originally Posted by HunDeX

Ha eljutsz New Yorkba akkor már igazán nem drága levonatozni Floridába, és nem is drága! Viszon én New Yorkot szeretem a legjobban, úgyhogy inkább oda mennék többször szívesebben

Igen, én is így gondoltam, onnan már nem lenne messze

[Falusi]

Originally Posted by Windblower

3.) A magyar fordítás kivételesen jó

Hát még jó hogy jó, hiszen egy falumbéli fordította.
Amúgy be kell hogy valljam, de én a Harry Pottert nem olvastam (nem hiszem hogy sok fiatal van így ezzel ), de amúgy maga a történet tetszik.

[ban Bank]

Originally Posted by HunDeX

Ugyan, akik kritizálják a Harry Pottert, azok el sem olvasták még. Egyszer rádióban egy műsorban prédikált valami lelkész, hogy a Harry Potter könyvek milyen károsak meg stb. és így rákérdezett a műsorvezető, hogy de ugye olvasta a könyvet? Természetesen nem olvasta

Bevallom, ez az én esetemben is igaz. Igen, én sem olvastam.

Jó, valamit talán lendít az olvasás népszerűsítésén. De... Amikor a híradóban láttam ezeket a "félőrülteket", akik egy-egy kötet megjelenése előtti éjszakán lesátoroztak a könyvesboltok előtt, majd nyitáskor mint a barmok egymást eltaposva rohantak be, hogy elsőként szerezzék meg a folytatást, aztán önkívületben sikították bele a mikrofonba: "Nem hiszem el, a kezemben van! Leírhatatlanul boldog vagyok!", akkor nem tudom mit gondoljak.

Egyébként ugyanígy vagyok a StarWars őrülettel is. Még mint kamasz, láttam az első részt a moziban. Talán azon ritka egyének közé tartozom, akik soha nem látták a következő epizódokat.

Mondjuk én még a magyar népmesék közül is csak a valósághűeket szerettem, amelyekben nem volt tündér, boszorkány és ilyesmi. Kedvenceim mindig a magyar történelmi mondák voltak (kivétel Szent László királyunk vízfakasztása stb. ).

[Bikes]

Mivel rosszabb ez, mint amikor foci fanatisták verik szét a fél várost? Vagy amikor bolt nyitásnál akciós termékek miatt sátraznak a bejárat előtt? Politikai, vallási fanatikusokat nem is kell említeni. Inkább rajongjanak egy könyvért vagy filmért, pláne ha közben senkinek nem ártanak vele.

[ban Bank]

Originally Posted by Bikes

Mivel rosszabb ez, mint amikor foci fanatisták verik szét a fél várost? Vagy amikor bolt nyitásnál akciós termékek miatt sátraznak a bejárat előtt? Politikai, vallási fanatikusokat nem is kell említeni. Inkább rajongjanak egy könyvért vagy filmért, pláne ha közben senkinek nem ártanak vele.

Érdekes társítás.

A "focifanatistákat" célzó kijelentést nem is értem. Az karhatalmi kérdés.
Nem mondom, hogy nem fordult elő, mikor nekem szimpatusak voltak, még valamikor a rendszerváltás környékén. Magam is néha odacsapódtam, bár soha nem bántottam senkit, anyagi kárt sem okoztam. Inkább a hatalom iránti fellépés varázsa vonzott, plusz a "csordaszellem". De ez már nálam a múlt.
Ha a későbbiekre gondolsz (Gyurcsány-korszak), akkor lehet csalódást fogok okozni, én imádtam nézni a "felfordulást". Soha nem fogom magamnak megbocsátani (sem a családtagjaimnak, akik nem keltettek fel), hogy a TV-ostromot végigaludtam, másnap értesültem róla.

Ami a "boltnyitásiakat" illeti... Egyrészüket megvetem, viszont el kell fogadni, hogy vannak hazánkban, akik nem engedhetik meg maguknak a teljes áron való vásárlást. Nem bűn ez, bár szomorú jelenség. Ez sincs semmi kapcsolatban a Harry Potter jelenséggel.

[Bomarr]

Originally Posted by ban Bank

Bevallom, ez az én esetemben is igaz. Igen, én sem olvastam.

Jó, valamit talán lendít az olvasás népszerűsítésén. De... Amikor a híradóban láttam ezeket a "félőrülteket", akik egy-egy kötet megjelenése előtti éjszakán lesátoroztak a könyvesboltok előtt, majd nyitáskor mint a barmok egymást eltaposva rohantak be, hogy elsőként szerezzék meg a folytatást, aztán önkívületben sikították bele a mikrofonba: "Nem hiszem el, a kezemben van! Leírhatatlanul boldog vagyok!", akkor nem tudom mit gondoljak.

Egyébként ugyanígy vagyok a StarWars őrülettel is. Még mint kamasz, láttam az első részt a moziban. Talán azon ritka egyének közé tartozom, akik soha nem látták a következő epizódokat.

Mondjuk én még a magyar népmesék közül is csak a valósághűeket szerettem, amelyekben nem volt tündér, boszorkány és ilyesmi. Kedvenceim mindig a magyar történelmi mondák voltak (kivétel Szent László királyunk vízfakasztása stb. ).

És ez hány százaléka a Harry Potter olvasóknak? 0,0001%? Lehet sokat mondtam. Ha valamit sokan szeretnek akkor ott lesznek olyanok is akik nem százasok, de ez nem mond itéletet se a többi olvasóról se a műről.

[ban Bank]

Originally Posted by Bomarr

És ez hány százaléka a Harry Potter olvasóknak? 0,0001%? Lehet sokat mondtam. Ha valamit sokan szeretnek akkor ott lesznek olyanok is akik nem százasok, de ez nem mond itéletet se a többi olvasóról se a műről.

Ha valamit sokan szeretnek, akkor előbb vagy utóbb a mű, vagy éppen a stílus idomul a szélesebb rétegekhez, azaz silánnyá válik. Így keletkeznek a populáris műfajok.

Egyszer Hobó mondta, örül, hogy a blues nem lett populáris műfaj, mert ha azzá vált volna, akkor elvesztette volna a színvonalat, ugyanis megélhetési zenévé vált volna, mint ma a popzene és egyéb ma már követhetetlen irányzatai azzá váltak.

[AlbertZ]

Originally Posted by ban Bank

Ha valamit sokan szeretnek, akkor előbb vagy utóbb a mű, vagy éppen a stílus idomul a szélesebb rétegekhez, azaz silánnyá válik. Így keletkeznek a populáris műfajok.

Ez igaz, de szerintem pont a Harry Potterre nem. Annak előbb lett kész (fejben) a teljes története, minthogy megjelent és népszerűvé vált.

A kalandparkot én is elítélem kissé, szerintem a szórakozáshoz közel sem szükségszerű az, hogy valamilyen témájú legyen a park (lásd disneyland stb.)

A magyar fordítás szerintem tökéletes. Olvastam Harry Pottert angolul és olaszul is, az angol hasonló, az olasz sokkal gyengébb fordítás. Tóth Tamás Boldizsár for president.

[Vikusz]

Én sem voltam nagy olvasós típus,de a Harry Pottert én is elolvastam könyvben. Tényleg elfogadtatta velem az olvasást. Bár így sem olvasok többet magamtól,csak ami kötelező,mert abból van még elég egyenlőre

De igazából számomra a Harry Potter előtt a tudományos köteteken kívül mindig is egy lenézett,mai viszonylatban szórakoztatásra nem alkalmas dolog jutott eszembe az olvasásról. Legalább ennyi haszna volt,hogy ráébresztett kiskoromba,hogy igen is lehet élvezni az olvasást. Azóta persze olvastam komolyabb műveket,amik már klasszisokkal jobbak a HP-nél.

[Mr.Mojo Risin]

Originally Posted by ban Bank

Jó, valamit talán lendít az olvasás népszerűsítésén. De... Amikor a híradóban láttam ezeket a "félőrülteket", akik egy-egy kötet megjelenése előtti éjszakán lesátoroztak a könyvesboltok előtt, majd nyitáskor mint a barmok egymást eltaposva rohantak be, hogy elsőként szerezzék meg a folytatást, aztán önkívületben sikították bele a mikrofonba: "Nem hiszem el, a kezemben van! Leírhatatlanul boldog vagyok!", akkor nem tudom mit gondoljak.

Jó de most ez miért minősítene egy könyvet? Az a baj, hogy ez a mai korok divatja. Ha megjelenik az új iPhone, GTA, új Playstation, akkor a betegek egymást megtaposva önkívületi állapotban rohannak előre a nyitáskor. Sajnos ez ráragadt az olvasókörének egy részére is, mert ezt látják, de ettől még nem kell a könyvben keresni a hibát.

[Bikes]

Ott a lényeg, a fanatizmus betegség. Az emberek nagy többsége aki iPhone-t, Playstation-t használ, vagy Harry Pottert olvas meg nem. Egyiket sem lehet megítélni pár ezredszázaléknyi ember miatt. Egyébként Ban Bank, arra nagy összegben mernék fogadni, hogy mind a Starwars (az új nem túl jól sikerült epizódokkal együtt), mind a Harry Potter hatalmas kultúrtörténeti jelentőséggel fog bírni - ahogy már most is - és nem fog elhomályosulni évtizedek múlva sem. J. K. Rowling pedig beírta véglegesen magát a történelemkönyvekbe. Ne haragudj, hogy pont a beceneveddel hozakodom elő, de nekem például a Bánk bán nem tetszett, sok más magyar irodalom szempontjából jelentős művel egyetemben. Ízlések és pofonok.

[Windblower]

Ahhoz Bikes, már tényleg sokat kell olvasni, hogy a régies stílus mögé láss és értelmezni tudd a Bánk Bánt. Nem rossz, de operaként népszerűbb lett, mint színdarabként, mert a zene megadta a szükséges pluszt (hazafias érzületet) egy olyan korban (19 sz. első fele), amikor az írni/olvasni tudás még korántsem volt általános.

Hazám, hazám Te mindenem

[blogen_]

Harry Potter nem fog bekerülni a kánonokba, néhány évszázad és senki, semmit se fog tudni róla, ahogy a római ponyvát se ismerjük. Éppen azért nem, mert tipikus posztmodern alkotás, tehát olyan korszakban íródik, amikor az urbánus civilizáció kánonjai már lezárultak, míg a könnyű műfajok a tömegek szórakoztatását szolgálják, így majd a tömegekkel buknak azon létesítményekkel együtt, amelyek e civilizáció tömegszórakoztatását szolgálták. A Római Birodalom egykori területe gyakorlatilag magyar járásnyi/megyényi területeként fel tud mutatni egy jelentős és több kisebb római színházat, de gyakorlatilag semmit nem tudunk róla, hogy a császárkor idején milyen darabokat játszottak itt, ezzel szemben jobbára ismerjük a klasszikus kor színházát, mi több még a rendszeres színházi találkozók (szakrális események okán) műsorát is rekonstruálni tudjuk. Ha ezt analógiának tekintjük, márpedig az emberi tényezők változatlanok, a gazdasági és társadalmi tényezők hasonlóak, akkor az utókorra Shakespeare marad és a filológusok meg fognak őrülni egy-egy Ibsen töredékért, de semmit se fognak tudni azokról a néhány év alatt az urbánus közegünkön átsöprő divatirányzatokról és színművek, filmek, könyvek ezreiről, amelyek éppen divatosak voltak az érett Nyugati Birodalom területén.

[RawLee]

Akkor viszont mi fog megmaradni a kollektív emlékezetben?

A régebbi korokban nem mindenki tudott pl olvasni, csak a művelt réteg, és ez egybe esett azzal a réteggel, aki magasabb szintű kultúrára vágyott. De a mai korban, amikor mindenki tud olvasni, akár több nyelven is, szerintem nem lehet így kijelenteni, hogy mi tömeg és mi magas szintű kultúra, mert az olvasók számán kívül más indikátor nincs, azt meg nem objektív a mai világban.

[blogen_]

A kollektív emlékezet évezredes távlatban néhány meseelemet őriz csak meg. Ezek a mai hollywoodi filmekbe vannak kódolva, azokból fognak leszállni a népmesei rétegbe. Feltehetően a jellegzetes nyugati örökséget hordozó mese fausti lesz, tehát a rosszak valójában jók, a jók pedig rosszak lesznek, vagy legalábbis az lesz a tetteik következménye, a hősök neve őrizheti majd egyes filmsztárok neveit eltorzult formában. Például a kisstílű közönyös fenegyerek csak a saját hasznát nézi, miközben annyira belekeveredik a nagyok játszmájába, hogy a puszta túlélésért folytatott immorális küzdelme végül megteremti a lehetőséget a jó győzelmére a gonosz fölött. Valószínűleg ilyen motívumok maradnak a tömegkultúránkból a népi emlékezetben.

A magyar népmesék közt találhatsz olyat, aminek az egykori magaskultúrák írásbeliségének hála ismerjük a hozzávetőleges forrásait is. A kedvencem Mirkó királyfi székely meséje, amely az árja mitológia javát felvonultatja az élet vizétől jövőbelátó kutyafejűig bezárólag, de a rétegek már nem kapcsolódnak egyetlen konkrét a perzsa vagy szanszkrit forrásokból ismert mítoszhoz sem, hanem legalább féltucatnak a szereplői, színterei és játszmái jelennek meg benne több történet egyesítése révén egy új történetbe gyúrva. Tipikus példája annak, hogy a kollektív emlékezet csak a főbb motívumokat, az adott kor jellegzetes hőseinek alakját őrzi meg, minden mást összekutyul, elfelejt, majd az emlékezők fantáziája révén kiegészít.

A magaskultúránk pedig örökség és nem élő kultúra. A kánonjaink lezárultak, már nincs az, hogy emberöltőnként születik egy jelentős dráma, így az válik egy korszak csúcsteljesítményévé. A tömegkultúra évente tucatnyi jó minőségű drámát kitermel, így nincs csúcspont, csak szétterülő mennyiség. A jó minőségű dömping elmossa a lehetőségét, hogy bármi igazán kiemelkedhessen. Ezért zárultak le a nyugati magaskultúra kánonjai a huszadik században, ilyen feltételek mellett már nem lehet és nincs mit hozzátenni. Ugyan mit nem vázoltunk még fel, milyen narratívával nem játszottunk még el! Csak ismételni tudjuk a régi rekordokat új köntösben, de verseny már nincs az összes műfajért, szerepért, végkifejletért és narratíváért kiosztották a díjakat rég.

A kultúránk felejtésre vár.

[Bikes]

A római ponyvákat hányan olvasták? És a Harry Pottert? Harry Potternek olyan jelentős lenyomata van, hogy az kitörölhetetlen. Ahogy Rawlee írja, változnak az idők. HP-t a fél világ olvasta, az hogy te ponyvának tartod az megint csak a saját megítélésed.

[blogen_]

Arányaiban a római ponyva éppúgy eljutott a köznép majd teljes tömegéhez, mint a kortárs ponyvánk. Nem véletlen hoztam fel azokat a színházakat példának, a római színházinfrastruktúra úgy lefedte a lakosságot ahogy ma a multiplexek. Gyakorlatilag csak a nagyon falusi lakosság nem látta a hónap birodalomszerte sláger előadását, meg az aki direkte nem akarta.

[Windblower]

Azt, hogy mi fog megmaradni nem annyira a kollektív emlékezet, hanem az adattárolók fogják eldönteni.

Ma minden lényeges információ digitálisan is rögzítésre kerül, abban a naív hiszemben, hogy ezer év múlva is el fogják tudni olvasni ezeket az adathordozókat. Nos, nem. Próbáltatok már 10 éves floppy-t olvasni?

Marad a kőbe/fémbe vésettség, annak alapján korunkat maximum a megmaradó szobrok/épületmaradványok alapján fogják ugyanúgy félreérteni, mint teszik ezt ma a római/görög emlékekkel. A kutatóknak csak valószínűbb, vagy kevésbé valószínű feltételezéseik vannak, tudni vélik ki van felírva egy emléktáblára. Utánunk se marad több. Hérodotosznál régebbi olyan könyv, amelynek szerzőjét is ismerjük, alig van - és még az is tudósok által kutatott kérdés, mennyire tulajdoníthatók Hérodotosz művei magának Hérodotosznak.