Hungarian Culture

[Qtya]

Originally Posted by Qtya

Hail to the King!

Kicsit másképp... :-D



Sajnos ez nem az angol verzio...

[gallopingmajor]

Originally Posted by ban Bank

Grund: Józsefváros (Josephstadt), corner of the Pál (Paul) and Mária (Mary) street.

Nemecsek’s home: Hőgyes Endre street in Ferencváros (Franzstadt)

Bank ban, nagyon koszonom hogy megmutatad hol volt a Grund. I saw the film The Boys of Paul Street as a teen with my brothers and dad in Budapest, and it had a big impact on my imagination of how Budapest was like at the turn of the century. Of all the Hungarian movies I've seen, it was probably second best to Egri Csillagok, which was a cinematic epic that I still have on VHS.

A quick shout out to Budapesters on this forum: is anybody nearby to take pics of the Grund, I see it's still a green area of some sort just west of Maria Street. If you have pics, put em up of the Grund, I want to see how it looks today.

[blogen_]

Páratlan aranykincsek egy Andrássy úti villában

Egyedülálló különlegességgel gazdagodik majd Budapest, amikor elkészül az Andrássy út 110. szám alatti villa felújítása és beköltözik az az arany- és ezüstkincsekből álló gyűjtemény, amely része a Magyar Indokína Társaságot alapító Zelnik István 16 000 tárgyból álló egyedülálló kollekciójának. A múzeumban egyszerre öt-hatszáz tárgyat mutatnak majd be; a gyűjteményben összesen kétezerre rúg az arany és ezüst műkincsek száma.



Az épületet részben tulajdonosa, a szomszédos villában állandó múzeumot működtető Kogart újítja fel, amely ötven évre szóló előbérleti szerződést kötött a társasággal. Utóbbi végzi az épületbelső kialakítását, a múzeummá alakítást és az installációk elkészítését. A Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum nyitását 2010 őszére tervezik, jelenleg zajlik az építési engedélyezési eljárás.

Zelnik István világraszóló délkelet-ázsiai gyűjteménye több mint 16 ezer tárgyat foglal magába. Ennek a gyűjteménynek egy részét képezi a majdan kiállítandó mintegy kétezer tárgyból álló arany- és ezüstkincs, amely a térség tizenegy országából származik: Burmából, a Brunei Szultanátusból, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kambodzsából, Laoszból, Malajziából, Szingapúrból, Thaiföldről, Timor-Lesztéről és Vietnamból.

A gyűjtemény négy világszenzációnak számító tárgycsoporttal is rendelkezik: a mai Vietnam területén élt egykori kalóznép, a tyámok legnagyobb arany- és ezüstkincs együttesével (amely 600 darabot számlál), a délkelet-ázsiai fennsíkok letűnt királyságainak aranykincseivel (ez rituális aranyszobrokat és használati kegytárgyakat tartalmaz), a világ legnagyobb ázsiai aranymaszk-kollekciójával (amelyben halotti, rituális és ceremoniális maszkok találhatóak), negyedikként pedig a khmer birodalom aranytárgyaival.



A páratlan műkincsegyüttes méltó helyet kap az Andrássy út egyik legszebb villájában. Az Andrássy út 110. szám alatti telekre 1876-ban Rausch Ferenczné született Kiefer Jozefa adott be építési engedélykérelmet. A villaépület 1876-77 között épült a kevéssé közismert Petsch Ede tervei alapján, az akkoriban divatos, szigorú neoreneszánsz stílusban. 1898 és 1913 között többször átalakították, azóta viszont lényeges átépítés nem történt, kivéve a tetőtér beépítését és belső átalakításokat.

Az épület az Andrássy út egyik legjobb állapotban megmaradt villája. Az évek folyamán azonban több lakást és irodát alakítottak ki benne, így az eredeti szép részletek sokszor csak nyomokban fellelhetők. Bár nem műemlék, az Andrássy út egészével együtt a Rausch-villa a budapesti kiterjesztett műemléki jelentőségű terület (egyszersmind a világörökség) része, így területi védelem alatt áll.

A régi villaépületbe nem kevés nehézség árán lehet elhelyezni a korszerű múzeumot, amelyet Orbán Csaba, az Artonic Design Építészeti Kft. munkatársa tervez. A villaépület hátsó lépcsőházát elbontanák; ennek a helyére új közlekedőmag kerülne a szükséges funkciókkal (lépcső és lift). Hátul a funkcióhoz stílusában illeszkedő kert készül majd, amely a Távol-Kelet különleges hangulatát sugározza vízfelületekkel, bambusszal és szobrokkal. A pincében teázó létesül, közvetlen kijárattal a kertbe.
Az épület a Kogart-ház közvetlen szomszédjaként része a tervezett Andrássy úti múzeumszigetnek. Ennek legújabb eleme Csernus Tibor festő emlékszobája, amely a Kogart jóvoltából Párizsból hazakerült műterem személyes tárgyait mutatja be az Andrássy út 108-ban.

hg.hu

[Qtya]

Zeneakadémia: ilyen volt, milyen lesz?

http://index.hu/kultur/klassz/2009/1...lt_ilyen_lesz/

[blogen_]

Interneten böngészhetők a magyar oklevelek

2009. december 18. 11:41

Különleges adatbázissal bővült a hazai digitális forrásközlések világa: a Magyar Országos Levéltár oldalán a középkori magyarországi oklevelek képekkel feltöltött adatbázisa vált elérhetővé.

A két - eredetieket és fényképeket tartalmazó - gyűjtemény több mint 200 ezer raktári egység (DL–DF szám) alatt mintegy 300 ezer szövegegységet őriz. Az elmúlt közel másfél évszázadban elődeink nemcsak folyamatosan gyarapították a két középkori gyűjteményt, de különféle mélységben feltárni is igyekeztek azt, kivonatokat, regesztákat, teljes szövegű forrásközléseket készítve a dokumentumokhoz.

Az oklevelek egyes adatainak gépi feldolgozását Borsa Iván kezdeményezésére és rendszertervével a MOL az 1980-as évek elejétől külső pályázati források támogatásával folyamatosan valósította meg:

- 1982–1992 között a középkori oklevelekről készített azonosító adatokat és regesztákat tartalmazó cédulákat számítógépbe rögzítették, az adatbázist eleinte a SZTAKI-ban CDS–ISIS programmal, majd BRS–SEARCH alatt építették tovább (1993–1998).

- Az így létrehozott DL–DF adatbázist 1998–2007 között kiegészítették több százezer további adattal (többek között regesztaszövegekkel valamint regesztaképekkel).

- A szélesebb kutatói hozzáférés biztosítása érdekében az adatbázist az Arcanum Adatbázis Kft-vel együttműködve folyamatosan publikálták CD és DVD lemezen (1999-ben WARCTIS keresőprogrammal, 2001-ben, 2003-ban, 2008-ban pedig FOLIO-VIEWS alatt)

- Létrehozták Magyarország középkori digitális okmánytárát, amely fontos középkori oklevél-publikációs sorozatokat tett digitális formában is elérhetővé (CD és DVD lemezen).

- Az eredeti okleveleket 2007 óta folyamatosan digitalizálják: 2007-ben 15 ezer DL-szám (69 ezer felvétel), 2008-ban 24 ezer DL-szám (101 ezer felvétel), 2009-ben várhatóan kb. 61 ezer DL-szám (215 ezer felvétel) készül el, ezáltal 2010-ben mintegy 100 ezer DL-szám (385 ezer felvétel) lesz digitálisan is elérhető.

- Az adatbázis jelenlegi formában az alapadatok mellett tartalmazza az első 38 ezer oklevél digitális képét, valamint a MOL-ban készült regesztákat kereshető kétrétegű pdf-formátumban. A tervek szerint 2010. július 1-jétől a DL teljes képanyaga elérhető lesz a neten.

A MOL közleménye szerint az adatbázis "Jelentősége a magyar és a szomszédos országok középkorkutatására nézve elsősorban az, hogy a hagyományos keresési módszereknél összehasonlíthatatlanul gyorsabb és pontosabb adat- és levéltári forráselérés biztosításával ugrásszerűen megnöveli a történeti kutatások hatékonyságát".

múlt-kor

A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRI FORRÁSAINAK ADATBÁZISA

[Qtya]

Gigantikus terveket sző a Szépművészeti

Izgalmas nagykiállításokat, térszint alatti új épületszárnyat és a fiatal generáció megszólítását ígéri a következő öt évre Baán László, aki nemrég kezdte meg második vezetői ciklusát a Szépművészeti Múzeum élén.

A leglátogatottabb múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években sikerült feléleszteni az "alvó óriás" intézmény szunnyadó energiáit, s így képessé vált betölteni azt a pozíciót, amelyre műkincsállománya és munkatársainak tudása predesztinálta.

"Az október végén nyílt Botticellitől Tizianóig című kiállítás látogatószáma már túllépte a 85 ezret, de az év végi szabadságok alatt és a zárás előtti időszakban várhatóan nagy rohamnak nézünk elébe, így végül 200 ezer fölötti látogatottságot várunk" - számolt be tárlatuk sikeréről Baán László. A több mint 130 festmény között Botticelli, Giorgione, Raffaello, Veronese, Tintoretto, Tiziano és az olasz reneszánsz számos más mesterének kiemelkedő művei mellett a világ egyik leghíresebb és legértékesebb festménye, Leonardo da Vinci Hermelines hölgy című képe is látható.

A kiállítás februárban egybe fog érni a következő, Degas-tól Picassóig című tárlattal, így kivételes látogatottságra számítanak. "Két orosz nagyiparos műgyűjtő, Szergej Scsukin és Ivan Morozov nevéhez köthető az előző századfordulón egy olyan francia festészeti gyűjtemény kialakítása, amely világszerte is párját ritkítja. Ötvenöt festmény érkezik Budapestre, többek között Manet, Monet, Degas, Renoir, Matisse, Cézanne és Picasso művei" - közölte Baán László.

Rövidesen a múzeum épülete is megújul: a francia festészeti tárlat bezárása után, májusban megkezdődnek a bővítési munkálatok, melyek végeztével 2011-re egy több mint 7000 négyzetméteres új, térszint alatti épületszárnnyal bővül a Szépművészeti. Mint Baán László megjegyezte, az épület homlokzati része előtt-alatt kialakított szárnyban helyet kap egy közel 1200 négyzetméteres időszaki kiállítótér, előadó, étterem, gyermekfoglalkoztatók és múzeumi bolt is, így az intézmény "mindazt tudja majd, amit nagy nyugat-európai társai".

A múzeum csak néhány hónapra zár be az építkezés alatt, majd 2010 szeptember végétől a "Nuda Veritas. Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei" című tárlattal nyit meg újra. A főigazgató elmondása szerint a bécsi Albertinával közösen tervezett nagykiállítás döntően grafikai anyagra épül, de Klimttől és az osztrák szecesszió más nagy mestereitől számos festményt is bemutat, köztük a címadó Nuda Veritast, amely a bécsi szecesszió egyik legfontosabb, programadó festménye.

"Az Európai Unió elnöki posztját 2011. január 1-jétől fél évig Magyarország tölti be, erre az időszakra mi is három jelentős kiállítással készülünk" - tekintett előre Baán László. Januárban a nagy műgyűjtő és donátor, Nemes Marcell egykori gyűjteményéből nyílik az El Grecótól Rippl-Rónaiig című kiállítás, majd a budapesti Szépművészeti a brüsszeli művészeti központtal, a BOZAR-ral tervez közös Cranach-kiállítást.

A főigazgató megjegyezte: az eredeti ütemezés szerint 2011. június 8-án az új épületszárny felavatásával egy időben nyílik a következő, Cézanne és a múlt című nagykiállításuk, melyet azonban az sem veszélyeztet, ha a bővítés nem készül el határidőre: ebben az esetben a tárlat a régi épületben kap helyet. "Hosszú évtizedekre, akár évszázadokra építkezünk, ezért egyedül a minőség a fontos" - hangsúlyozta a múzeum vezetője.

Baán László kiemelte: az új szárny építésekor törekednek a megújuló energiaforrások felhasználására, ami lehetővé teszi a költséghatékony üzemeltetést. A térszint alatti bővítés várhatóan a Hősök terére irányuló turistaforgalomból is többeket csalogat majd be, így a Szépművészeti legalább 100 ezerrel növelheti jelenlegi évi 400-500 ezres látogatószámát - vélekedett.

A főigazgató elmondása szerint az új szárny felépítése után is marad tennivaló, a régi épületben ugyanis legalább 15 milliárd forint forrásigényű rekonstrukciós munka van még hátra: például a teljes tetőrekonstrukció, az évtizedek óta bezárt Román csarnok rendbetétele, a raktárproblémák megoldása és az épület klimatizálása. Mint hozzátette, ezekhez a feladatokhoz EU-forrásokat nem lehet igénybe venni, így a magyar állam valószínűleg 10-15 év alatt tudja majd biztosítani a munkálatok finanszírozását.

A gyűjtés, az őrzés, a tudományos feldolgozás és a bemutatás négy nagy "pillére" mellett a múzeum új területeken is szerepet akar vállalni - hangsúlyozta Baán László. "A Szépművészetinek százéves álma volt egy saját ásatás, amibe nemrég belevágtunk az egyiptomi El-Lahunban. Már nagyon biztató eredmények vannak, de ezekről még nem számolhatok be, mert olyan léptékű és súlyú tudományos szenzációt jelentenek, hogy az egyiptomi régészeti hatóság magának tartja fenn a jogot azok bejelentésére".

A főigazgató kifejtette: egy ilyen ásatás komoly tudományos hírnevet jelent, és bár az előkerült anyag egyiptomi tulajdonban marad, arra általában lehetőség nyílik, hogy a feltáró külföldi intézmény egy kiállítás erejéig bemutassa azt. Mint megjegyezte, a magyar régészek munkáját a http://lahun.blogspot.com blogon lehet nyomon követni.

Baán László másik kezdeményezése egy saját kutatóintézet alapítása a múzeumban 2010 decemberére. Mint elmondta, a nálunk eddig előzmény nélküli intézet fő kutatási fókusza a közép-európai művészettörténet lesz; az eredményeket a nagyközönség számára is közzé teszik.

A tizenéves generáció újfajta eléréséről szól a rövidesen induló CoolMúzeum program. "Ez a korosztály egyre inkább a világhálón él, annak látásmódjával és kommunikációs közegében, ezért a célunk az, hogy a net világában izgalmas, újszerű tartalommal érjük azokat a fiatalokat is, akiknek a múzeum valami távoli, érdektelen dolgot jelent" - ismertette terveit Baán László.

A legdrágább festmény: Sárga kankalinok
Hazatér a felbecsülhetetlen Zsolnay-kollekció
Izgalmas éjszakánk lesz: bőséges a választék

MTI

http://www.privatbankar.hu/cikk/hirc...uveszeti_33760

[venom6]

Jó hírek! Akkor lesz mit fotózgatni tavasszal

[Fron]

Check this out guys:



Awesome isn't it?

[Bikes]

Brilliant!!

[HUmatte]

Konferenciát rendeztek a Szépművészeti jövőjéről

A budapesti Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítéséről és jövőben követendő stratégiájáról tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében.



A múzeum által szervezett nemzetközi konferencián a nyáron kezdődő térszint alatti bővítés terveit Karácsony Tamás mutatta be. Az Ybl-díjas építész felidézte, hogy a beruházásról négy éve született döntés, mert a megnövekedett számú látogatósereg kiszolgálásához szükségessé vált az infrastruktúra fejlesztése, illetve új funkciók kialakítása.

A Schickedanz Albert által tervezett múzeumépület térszintben nem bővíthető, ezért csak a föld alatti terjeszkedés jöhetett szóba - emlékeztetett az új szárnyra kiírt tervpályázat győztese, hangsúlyozva azonban, hogy a felépítendő épületrész szimbolikusan és vizuálisan is kapcsolatot tart majd a régi épülettel.

Karácsony Tamás szerint a födém irányított áttörése nemcsak fényt enged az új terekbe, de a homlokzat timpanonjára rálátást engedve az otthonosság érzetét is megteremti majd. A 7000 négyzetméteres térszint alatti szárnyban időszaki kiállítóterem, új fogadótér, több jegypénztár, kávézó, étterem, múzeumi bolt és gyermekfoglalkoztató is helyet fog kapni.

A múzeum megközelítése a jövőben három irányból keresztül is lehetséges lesz; a főbejáratot azonban nem kívántuk radikálisan áthelyezni - indokolta Karácsony Tamás a főlépcsőbe tervezett bevágást. A beruházás másik felszín feletti eleme a gyorslift fogadóépülete, amely a korábban tervezett üvegkocka helyett bonyolultabb formavilággal rendelkezik majd.

Az MTI kérdésére az építész elmondta, hogy a terven még most is folyamatosan dolgoznak, így elképzelhetőek további változások az új szárny megvalósulásáig.

Mint Karácsony Tamás hozzáfűzte, régóta léteznek tervek a Szépművészeti és a Műcsarnok föld alatti összekötésére, ekkora beruházáshoz azonban most nem állt volna rendelkezésre elegendő forrás. A térszint alatti szárnyat azonban úgy tervezték, hogy a jövőben ez lehetséges legyen - árulta el.

A közelmúltban lezajló külföldi múzeumprojektekbe két külföldi előadó nyújtott betekintést. A madridi Prado főigazgató-helyettese, Gabriele Finaldi elmondta: a világhírű spanyol múzeum épületét a XIX. század óta már több alkalommal bővítették, az azonban az 1990-es évekre így is szűknek bizonyult, ezért a közeli Szent Jeromos-kolostor romjait is felhasználták a terjeszkedéshez.

A több mint ezer pályázó közül Rafael Moneo terve valósult meg: a kolostort szétszedték, majd a régi épülettel a föld alatt összekötött új szárnyban építették újjá - idézte fel Gabriele Finaldi. Mint hozzátette, a beruházás másfélszeresére növelte a Prado alapterületét, és számos új funkció befogadását tette lehetővé.

Az évi 2,7 millió látogatót fogadó, és 42 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó intézmény a következő tíz esztendőben további terjeszkedésre készül: a közeli Hadtörténeti Múzeum épületében helyezi majd el Velázquez-gyűjteményét - közölte a főigazgató-helyettes.


Snjezana Pintaric az általa vezetett zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum két hónapja megnyílt épületét mutatta be. Kitért arra, hogy a korábban egy szűk belvárosi térben működő intézmény számára a horvát főváros egy másik kerületében emeltek új épületet.

Az Igor Franic által tervezett múzeum a megnyitás óta eltelt rövid idő óta elnyerte a közönség rokonszenvét, a januárban megtartott helyi Múzeumok Éjszakája egyetlen estéjén például 33 ezren keresték fel - számolt be az igazgató. Mint megjegyezte, kulturális központként kívánnak jelen lenni a város életében, így előadótermükbe, audiovizuális laborjukba várják a kortárs művészeket, akik az épületben kialakított három lakás egyikében akár meg is szállhatnak.

A Szépművészeti Múzeum jövőbeli stratégiájáról szót ejtő előadók mindannyian hangsúlyozták: szükséges, hogy a hazai kulturális élet, illetve muzeológus szakma végiggondolja a múzeumok modern társadalomban betöltött helyét.

Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke úgy vélte, egy jól megrendezett kiállítás néha többet ér, mint egy tudományos monográfia. A gyűjtés-feldolgozás-bemutatás hármasságán túl gondolni kell a látogatók egyéb igényeire is; "nem kell félni attól, ha az emberek jól érzik magukat egy múzeumban" - figyelmeztetett a történész.

Rényi András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetője szerint a globalizáció, a tudásalapú társadalom mediatizálódása jelenleg is zajló paradigmaváltást eredményezett a muzeológiában, így nincs már közmegegyezés erről, mi a művészet vagy a múzeum szerepe. A kurátoroknak újra és újra ki kell találniuk azt a narratívát, amely az adott kiállítást közelebb viszi a közönséghez - vélekedett a művészettörténész, hozzátéve: a Szépművészetiben vannak példák ilyen tárlatokra.

György Péter esztéta hangsúlyozta: újra kell gondolni a hazai múzeumok közötti munkamegosztást, és beilleszteni ezeket az intézményeket a város valós és kulturális terébe. A hazai szakma nem mondhatná azt, hogy ez nem tartozik rá, mert különben a politika fog dönteni továbbra is - fűzte hozzá az ELTE professzora.

[Nyuszi]

A Fidesz múzeumi negyedet építene a Nyugatihoz

Ahol az MSZP kormányzati negyedet épített volna, oda most múzeumokat húznának fel. Az egyik múzeum ötletét Finta József találta ki, így ő is építheti meg. Tarlós István főpolgármester-jelölt felelevenítette az egyszer már befuccsolt modern magyar művészeti múzeum tervét is.

Múzeumi negyedet építene a Fidesz a Nyugati pályaudvarra és környékére, számolt be Tarlós István főpolgármester-jelölt programjáról a Népszabadság. A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője oda álmodta a kulturális komplexumot, ahol a szocialisták a botrányossá vált kormányzatinegyed-projektet tervezték.

Tarlós Budapest-programja úgy fogalmaz: „A Nyugati pályaudvar eleve kikívánkozik az Eiffel-csarnokból, így maga a csarnok, némiképp a D'Orsay mintájára, kulturális csarnokká alakítva, mintegy bejárati épülete lehetne a múzeumpromenádnak.” A tervek szerint a Nyugati mögötti területet megtisztítanák, és a sínek helyére építenék fel az Európa Házat, a Néprajzi Múzeumot és a modern magyar művészeti múzeumot. A negyedet összekapcsolnák a Hősök terével is.

A terv egyszer már bukott

A tervekből a kormányzati negyeddel szinte minden elemében azonos projekt képe sejlik fel. Ahogy arról beszámoltunk, a szocialisták ezen a területen húzták volna fel azt a komplexumot, ahová beköltöztették volna a minisztériumokat. Az épületet Janesch Péter tervezte, a környék átépítését, területrendezését viszont Finta Józsefre bízták.

Az építész szerepét árnyalta, hogy Finta csak második helyezett lett a kiírt építészeti pályázaton, viszont ő tervezte a Demján Sándor milliárdos ingatlanfejlesztő tulajdonában álló Westendet, aminek Nyugati mögötti bővítése is napirenden volt. A kormány Demjántól azt várta, hogy a Westend bővítésével párhuzamosan rendezi majd a környék közlekedési rendszerét, amelyet a kormányzati negyed várható forgalomnövekedése miatt kellett volna átalakítani.

Finta József szerepet kap Tarlós terveiben is. Ő tervezné az Európa Házat, amelyben az európai vagy az uniós nemzetek létrehozhatnának egy-egy kulturális, turisztikai és gasztronómiai centrumot kiállítóteremmel, zeneteremmel, vendéglővel, információs központtal. Az Európa Ház ötletével maga Finta József állt elő.

A modern magyar művészeti múzeum ötlete sem először kerül elő. A Fidesz-kormány a modern magyar múzeumot költöztette volna be az akkor még csak épülő Művészetek Palotájába [1]. Mivel azonban a 4M-ként is emlegetett múzeumnak csak neve volt, művekkel, koncepcióval és vezetővel nem látta el a politika, a terv elhalt, és végül a Ludwig-múzeum került a kulturális centrumba.

A 4M koncepcióját egyébként támadta a kortás művészeti szakma, mivel szerintük nincs szükség újabb kortárs művészeti múzeum létrehozására, hiszen ezeket a műveket gyűjti a Ludwig és a Magyar Nemzeti Galéria is, miközben mindkét intézmény anyagi nehézségekkel küzd.

Ugyanezt korábban támadták

Tarlós elmondta, hogy a múzeumi negyed koncepciója mögött egyelőre nincs költségvetés. Terveik szerint tizenöt év alatt épülne fel a projekt, amelyet azonban megválasztása esetén rögtön elkezdene.

A Fidesznek az ugyanide tervezett kormányzati negyedről korábban az volt a véleménye [2], hogy „elfogadhatatlan, hogy kormányzati luxusnegyed építéséről döntött a kormány, miközben a kabinet lépései megélhetési válságot okoztak Magyarországon.”

A kormányzati negyed építését még 2008 elején fújta le kormány [3], miután a projekt minden vonatkozásban csődöt mondott. Nem tudták rendezni, hogyan kerüljön át állami tulajdonba a MÁV területe. Az eladásra kínált minisztériumi ingatlanokból nem folyt volna be annyi pénz, amennyi fedezte volna az építési költségeket. Sorban visszaléptek a beruházók, és nem sikerült összehangolni [4] Janesch Péter építész terveit a Finta féle koncepcióval.

Tarlós koncepciójával egyébként már a második kulturális nagyberuházás kezdődne el Budapesten. A szocialisták kormányhatározatban is rögzítették, hogy a lebontásra ítélt Erkel színház helyén [5] hoznának létre kulturális központot.

http://index.hu/kultur/pol/2010/03/0..._a_nyugatihoz/

[Fron]

Iszonyat istenes. :P

[Qtya]

Michelin csillagot kapott a budapesti Costes!

Budapesti étterem is csillagos minősítést kapott a Main Cities of Europe legújabb kiadványában. A Costes tulajdonosainak több évi kitartó munkája érett be, s a séf-csere sem okozott problémákat.

Costes lett az első magyar Michelin-csillagos étterem! Gerendai Károly tulajdonos - a sziget alapítója - alig tudta kommentálni a hírt, melyet lapunktól tudott meg. - Már jó ideje mondogattam mindenkinek, hogy nem vagyunk messze attól a színvonaltól, amely ilyen elismerésre méltó. Nagyon boldog vagyok, hogy a Michelin ellenőrei is így gondolták - mondta lapunknak az étteremtulajdonos.

Gerendai elárulta: néhány hónapja azzal is telekürtölte a szakmát, hogy ha valamikor, idén bizonyosan nem kapnak csillagot. Az ok: az étteremben séf-váltás volt, ilyenkor pedig nem szokták osztogatni a gasztronómia szinte legrangosabb elismerését. A Costes Michelin csillagja e szempontból tehát biztosan meglepetés.

Amikor a másik igen neves kalauz, a GaultMillau elkészítette értékelt éttermeinek listáját, a szakmabelik csalódását az váltotta ki, hogy a Costes nem került bele, még azon éttermek közé sem, ahová az ellenőrök elmentek kóstolni. Annak ellenére sem, hogy tavaly a két legrangosabb hazai éttermes díj közül az egyiknek a fődíját, a másiknak a második díját vitte el a Costes.

A Costes színvonalát a Michelin-csillagos éttermekben nevet szerzett portugál szakács, Miguel Rocha Vieira lapaozta meg 2008 óta. A konyhafőnök év elején máshová igazolt. Gerendai Károly tulajdonos azonban egy argentin szakembert szerződtetett az étterembe, akinek a próbaideje a napokban járt le, s immár véglegesítették a konyhafőnöki poszton. - Amikor a tavaly őszi látogatás és adatfelvétel után a Michelin ellenőre az év elején visszatértek, azt hittem, ez csak a séfcsere miatt szükséges formalitás. A jó hír hallatán ugyanakkor mindez más megvilágításba kerül - nyilatkozta a Nol-nak Gerendai Károly.

A Costes Étterem a Ráday utcában található.

http://nol.hu/specialis/rss_valogata...lin_csillagot_

[RawLee]

1 kérdés: mi a jó abban,hogy valaki elmegy egy ilyen helyre,és egy egy kalap pénzért kap egy Sportszelet-méretű húsdarabot 2 karika répával? Vagy én vagyok proli,hogy étterembe enni megyek,ahol adnak 4 négyzetméter húst és 2 köbméter rizst?

[BND]

ez a csúcsgasztronómia, nem azért van hogy teleedd magad
Ha érdekel olvasd el ezt a blogbejegyzést:

http://fatmo.blog.hu/2009/07/28/vacs...sman_seasalter

Én is innen kaptam képet arról, hogy egyesek miért vannak rákattanva az ilyen helyekre. Személy szerint inkább maradok a négyzetméteres rántott húsnál, bár ha egyszer pénzem lesz lehet ki kéne próbálni egy ilyen menüt.

[Nyuszi]

Originally Posted by RawLee

1 kérdés: mi a jó abban,hogy valaki elmegy egy ilyen helyre,és egy egy kalap pénzért kap egy Sportszelet-méretű húsdarabot 2 karika répával? Vagy én vagyok proli,hogy étterembe enni megyek,ahol adnak 4 négyzetméter húst és 2 köbméter rizst?

BND, már megírta frankót.

Ezekben az éttermekben, nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség, a gasztronómia, az ízek olyan harmóniája, amelyet máshol nem kapsz meg, illetve a presztízs, valamint a reprezentativitás.

Ez persze megkövetel egy olyan légkört, ami ehhez illik. -> Ezért is magasak árak.

A mennyiségi kajálásra ott vannak a 2.-3. rendű éttermek. Meg az olcsóbb 1. osztályúak. De azok nem is kapnak Michelin csillagot...

[RawLee]

De ha ennyire különbözőek,akkor le rakjuk már 1 kalap alá őket. A "leírás" szerint a csillag azért jár (meg a magas ár), mert exkluzív,és azért exkluzív,mert magas az ára...

Lenézendő az,ha valaki enni jár étterembe,nem pedig mert az a trendi?

[Nyuszi]

Originally Posted by RawLee

De ha ennyire különbözőek,akkor le rakjuk már 1 kalap alá őket. A "leírás" szerint a csillag azért jár (meg a magas ár), mert exkluzív,és azért exkluzív,mert magas az ára...

Lenézendő az,ha valaki enni jár étterembe,nem pedig mert az a trendi?

Kövezzük meg azt, aki vesz egy palack 1967-es Château Gruaud Larose vörösbort...

Ezekszerint igyon mindenki EGERVIN Egri Bikavért? Vagy ezt a kategóriát?

RawLee, elég kispolgári volt a megjegyzésed. Senki sem néz le senkit. Csak különbséget kell tenni tehetős ínyencek (és sznobok) illetve azok között, akik szimplán és nem túl drágán jól akarnak lakni.

[RawLee]

Miért kispolgári,ha én megkövetelem azt a minimális tiszteletet,hogy ne nevezzenek másod/harmadrangú fogyasztónak az által,hogy az éttermeimet ilyen kategóriákba sorolják. Ezek a rangok mind nézőpont kérdése,rendszerint a sznobok/elit találja ki őket,hogy jobbnak képzelhessék magukat a többi embernél. Felőlem osztogathatják egymás közt a csillagokat,pontokat,stb.

Itt hívnám fel a figyelmed,hogy a gasztronómia szó ilyen kontextusban (hogy csak a drága étel a jó) használata szembemegy a szó jelentésével. Gondolom egy jó kis csirkepörkölt vagy mákos tészta az snassz,hogy le kell nézni, csak a rántott osztriga a jó.

Mellesleg ezzel most díjazták a külföldi konyhát,gratulálok! Legyünk rá büszkék,hogy a külföldi szakács jó külföldi kaját csinál (a csillagot meg ő hozta magával:"A Costes színvonalát a Michelin-csillagos éttermekben nevet szerzett portugál szakács, Miguel Rocha Vieira lapaozta meg 2008 óta")!

[Nyuszi]

Originally Posted by RawLee

Miért kispolgári,ha én megkövetelem azt a minimális tiszteletet,hogy ne nevezzenek másod/harmadrangú fogyasztónak az által,hogy az éttermeimet ilyen kategóriákba sorolják. Ezek a rangok mind nézőpont kérdése,rendszerint a sznobok/elit találja ki őket,hogy jobbnak képzelhessék magukat a többi embernél. Felőlem osztogathatják egymás közt a csillagokat,pontokat,stb.

Nekem ezzel semmi bajom. Egyébként pedig nemzetközi egyezmény szabályozza ezt a "gazdagok" a "szegények" elleni összeesküvést és kirekesztést.

Ajánlom figyelmedbe:

A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet

Megtalálhatod:

A Magyar Turisztikai Hivatal honlapján:

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=861