[H] Renewables & Greens

[RawLee]

Ej,ez a fránya indukció...gondolom itt a távolság volt a kihívás,nem a technológia maga.

[gramercy]

ja. nekem olyan sony fejhallgatóm van ami indukciós vezetéknélküli. igaz jó sokáig tart feltölteni (16 h!!), viszont eszméletlen sokáig (1 nap min) bírja, és naponta legalább 12 órát van a töltőn, úgyhogy eddig 1-2x volt hogy teljesen lemerült

[talendon]

http://www.carpathianbasinspecies.eu/about.html

[gramercy]

érdekes

először félreértettem a 'species for non profit use' -t

[Ultra84]

Spórolva menthetjük meg a Földet

* Magyarósi Csaba
http://index.hu/tudomany/2009/09/24/...azat_a_pannon/
2009. szeptember 24., csütörtök 12:00 | Frissítve: 1 órája

Törökbálinton építette fel új székházát a Pannon. Az épület Magyarországon példaértékűnek számít, mert sokkal alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint a legtöbb irodaháznak. Mondjuk sem a morál, sem a jogi környezet nem kedvez az ilyen épületeknek Magyarországon, pedig már középtávon is hasznot hozhatnak.

Kedden átadták a Pannon új székházát, ami önmagában nem kéne, hogy érdekeljen minket, ha nem az ország egyik legizgalmasabb épületéről lenne szó. Kívülről alig látszik valami: a Zoboki-Demeter iroda épületének formaterve letisztult, mondhatni egyszerű, van mesterséges tó, hatalmas zöldterület, meg vörös szőnyeg a norvég koronahercegnek és vonzó feleségének. Nem mintha a világ összes irodaházának az átadásán részt vennének, de a Pannon tulajdonosa, a Telenor norvég, és mégiscsak jelentős beruházásról van szó.



Valamivel drágább

Hogy mekkoráról, arról nincsenek pontos adatok, de az biztos, hogy a visszafogott külső alatt csúcstechnikás eszközök bújnak meg. Ezek miatt meg körülbelül 10-20 százalékkal többe került az iroda építése, mintha hagyományos módszerekkel húzták volna fel, a különbséget azonban rövidesen behozza alacsony fenntartási költségeivel. Sőt, a tervek szerint középtávon már nyer is a vállalat a különleges építészeti megoldásokkal.

Például mert a Pannoné Magyarország legnagyobb hőszivattyús rendszere, ez szabályozza a ház hőmérsékletét: télen olcsón fűti, nyáron olcsón hűti az épületet, amiben egyébként nem a belvárosi irodaházakra jellemző hűvös, hanem egy sokkal természetesebb 22-23 Celsius fokos hőmérséklet volt a megnyitón.

Az ház melegvízellátásáról sem gázkazánokkal gondoskodnak, hetven százalékban az épületre szerelt, 168 négyzetméternyi napkollektorral oldják meg a melegítést, csak ezekkel 120-160 tonnával csökkenti a vállalat az éves szén-dioxid-kibocsátását. Ráadásul szinte mindent hasznosítanak: az épületben szelektív hulladékgyűjtők vannak, a felhasznált papír nagyrészt újra feldolgozott, és még a szerverszobában keletkező hő sem vész kárba: azzal fűtik a kerti tavat.

Spéci az épület árnyékolástechnikája is, az automatika az időjárásnak megfelelően mozgatja a paneleket, hogy minél kevesebb légkondicionálásra legyen szükség, a lámpák meg mozgásérzékenyek, ezért csak akkor égnek, ha van kinek. Figyeltek a környezetre is: az előírások szerint a telek harminc százalékát lehetne beépíteni, ehhez képest a székház csak nyolc százalékot foglal el a dimbes-dombos törökbálinti területből, az Égett völgyből.

Kevesebb hely, mint dolgozó

Összességében a Pannon ötszáz háztartás károsanyag-kibocsátását spórolja meg nekünk, magának meg sokmilliós üzemeltetési költséget havonta. A világot ennyivel nem sikerül megváltani, de ha a Föld összes vállalata hasonló lépésre szánná el magát, sokkal közelebb kerülnénk a globális felmelegedés megállításához.



A környezetbarát működés ellenére a székház közel sem élhetetlen: nagy, világos közösségi terek vannak mindenfele, van konditerem, lehet jógázni, ráadásul támogatják a neonomádkodást is: bárhol neki lehet állni a munkának, de nemcsak a házban, hanem azon kívül is. Az épületben ugyanis kevesebb hely van, mint ahány dolgozó, tehát vagy arra számít a Pannon, hogy a munkatársak tizede folyamatosan beteg lesz, vagy hogy akad majd, aki távolról dolgozik. Egyébként ez utóbbiról van szó, a mobilszolgáltató hatékonysági és környezettudatossági megfontolásból is támogatja a digitális nomád életmódot. Azonban a számos előny és szinte biztos anyagi megtérülés ellenére sem várható, hogy a magyar cégek többsége holnaptól hasonló irodák építésébe kezd.

A székháznyitó alkalmából rendezett konferencián ugyanis Reith András rámutatott arra, hogy az esetek többségében nincs érdekközösség a felek között. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke elmondta, hogy bár egy alternatív energiákkal működtetett épület csak 10-20 százalékos pluszköltséget jelent, ami az üzemeltetés során többszörösen megtérül, máshol csapódik le a kiadás és máshol a megtakarítás. Az építés költségei ugyanis az építtetőt terhelik, a kivitelező és tervező ezért megpróbálja minél alacsonyabbra szorítani az árat. Az meg, hogy a bérlőnek mekkorák a havi költségei, az építés pillanatában senkit sem érdekel.

A Pannon székház esetében szerencsés volt a szereposztás, hiszen ugyanaz állta az építés költségeit, aki aztán használatba vette a házat. Reith András szerint ugyanakkor fontos lenne minden esetben érdekeltté tenni a beruházót, amit a jogszabályi környezet megváltoztatásával lehetne elérni. „ÁFA-kedvezményt lehetne adni az építtetőnek, ha zöld irodát húz fel, vagy lehetővé kéne tenni, hogy egy adott telekből nagyobb területet építhessenek be” – mondta el a szakember, aki szerint a Pannon székháza igazi mintaberuházás. „Ezek után ha a másik két szolgáltató épít új irodát, kénytelen lesz legalább ilyen tiszta üzemű házba költözni.” - mondta.

Másra készülnek

Környezetkímélő épületet felhúzni viszont a legkevésbé sem egyszerű meló. Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa elmondta, hogy Magyarországon a jelenlegi szabályozás mintha direkt akadályozná az energiatakarékos épületek engedélyeztetését. A jogszabályok ugyanis főként a hagyományos épületekre vannak felkészítve, így amikor egy vállalkozó energiatakarékos irodát akar építeni, akkor a legtöbb űrlap csak zavartan pislog.



Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Éghajlat és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója meg arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való időnk: 10-15 éven belül tetőznie kéne a szén-dioxid-kibocsátásnak, ha az évszázad közepére nem lesz mérhető a kibocsátás visszaesése, az katasztrofális hatásokkal járhat. A szakember szerint ideális esetben 2100-ra a jelenlegi szint öt százalékára eshet vissza az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami Ürge-Vorsatz szerint is optimista megközelítés annak fényében, hogy még a Kiotói jegyzőkönyvben vállalt öt-tízszázalékos visszaszorításnak sem sikerült érvényt szerezni.

Pedig úgy tűnik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével mindenki csak nyerhetne. Úgy értem, tényleg mindenki, nincs az egyenletnek olyan eleme, amit veszteségként kéne elkönyvelni. Egyrészt a zöldebb környezet a bolygónak biztosan nem árt. Másrészt munkahelyeket is teremthetnénk: a hazai lakások korszerűsítése körülbelül 13 milliárd euróba kerülne, az átalakítások lökést adhatnának a gyengélkedő gazdaságnak. És miután megmentettük a bolygót, meg még munkát is adtunk, spórolhatunk is: 2025-ig 19 milliárd eurót takaríthatnánk meg az okosan felújított lakásokkal, ennyivel csökkenthető az épületek energiafelhasználása, összességében tehát hatmilliárd eurós pluszban is zárhatnák a beruházásokat a családok.

A probléma főleg a megtérülési idővel van: mivel a politikusok csak négyéves ciklusokban gondolkoznak, de még a családok is nehezen látnak előre, nehéz belevágni egy tíz-húsz éves megtérülési idővel járó beruházásba.

Azért akadnak példaértékű kezdeményezések. Ürge-Vorsatz Diána ismertette azt a dunaújvárosi panelfelújítást, aminek eredményeképpen 84 százalékkal csökkent az épület szén-dioxid-kibocsátása, szemben a panelprogramban szokásos húsz-harminc százalékos megtakarítással. Az épületre a megszokottnál vastagabb szigetelőréteget raktak, az ablakok hőáteresztő-képessége is kiemelkedően alacsony volt, a páraelszívó-rendszeren keresztül visszanyerik a felhalmozódott hőmennyiséget, és még napkollektorok is kerültek a tetőre – mindezeknek hála a ház egy négyzetméterre eső fűtési energiafelhasználása 200-ról 20 kWh-ra csökkent.

még több kép

[Horsee]

A pályázatokat három mutató alapján rangsorolják: (1) a kilowattóránként megajánlott kötelező átvételi ár, (2) az időtartam és (3) a megtermelt áram mennyisége. A pályázóknak szándékuk komolyságát megawattonként 60 ezer eurónyi pénzügyi forrás bemutatásával is bizonyítaniuk kell.

Összesen 410 megawatt szélerőmű kapacitás létesítésére írt ki kétfordulós pályázatot a Magyar Energia Hivatal. A 410 megawattból 280 megawattnyi az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az Émász Hálózati Kft. területén épülhet, a fennmaradó rész pedig az ország többi részén: az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., a Démász Hálózati Elosztó Kft., az Elmű Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. területén.

Az energiahivatal 2006-ban 330 megawattra korlátozta a szélenergia kapacitásokat, és ebből - a korábbi információk szerint - 175 megawatt épült meg. Az engedélyezett projektek készültségi foka alapján az év végéig várhatóan ez 190 megawattra bővül.

Pályázni 50 megawattot el nem érő szélerőmű kapacitásra lehet. A pályázatok beadási időpontja 2010. március 1. A beadását megelőzőn a hivatal két alkalommal tart konzultációt: 2009 szeptember 14-én és 2010. január 28-án.

A pályázaton nem vehet részt az, akinek díjhátraléka van a Magyar Energia Hivatalnál, vagy bármilyen lejárt köztartozása van. Az sem pályázhat, aki öt éven belül közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződését megszegte, és az sem, akinek bármilyen engedélyét a hivatal az elmúlt tíz évben visszavonta.

A pályázónak be kell mutatnia, hogy rendelkezik megawattonként 60 ezer eurónyi forrással a projekt számára (ezzel a kizárólag spekulációs célú pályázókat kívánják kizárni - a szerk.). Nem kell pénzügyi forrás a 0,5 megawatt alatti igényhez.

Az első fordulóban az alkalmasságot vizsgálják, a második, értékelési szakaszban pedig három mutató: a kilowattóránként megajánlott kötelező átvételi ár, az időtartam és a megtermelt áram mennyisége alapján döntenek.

A kapacitások létesítésének jogát ezután sem lehet átruházni, de azt a hivatal nem tudja megakadályozni, hogy a létesítési joggal rendelkező vállalkozást értékesítsék.

Az újonnan meghirdetett 410 megawatt megújulóenergia-termelő, ha megépül, a klímaváltozás hatásának enyhülését eredményezheti, de az átlagos termelői árnál magasabb kötelező átvételi ár miatt nem járul hozzá az áram végfelhasználói árának mérséklődéséhez. (MTI)

[Ultra84]

Az első hazai aktívház átadása szeptember végén

Az ország első aktív házát adják át szeptember 22-én, amely energetikai önellátásán túl, többlet energiát is termel.

A 0 Ft. energiaköltséggel üzemeltethető épület még többlet energiát is termel. Az aktív házban mindenre kiterjedő mérések lesznek, amelyeket az interneten is nyomon lehet majd követni. A külsőre átlagos háznak is mondható épület a jelen kor legtöbb energiahatékony technológiáját tartalmazza, így a különösen jó hőtechnikai jellemzőkkel rendelkező falazattól az energiatermelő napelemekig, mely a hálózatra táplál vissza. A szellőztetést hő-visszanyerő szellőző rendszer biztosítja, ami a friss levegőt minimális energiaveszteséggel biztosítja. A jövőben egyre nagyobb szerepe lesz az energetikailag jó jellemzőkkel rendelkező épületeknek, ezek értékesebbek és kelendőbbek is lehetnek. Bár az energiahatékony épületek némileg drágábbak, hosszú távon biztosan megtérül az előrelátás.



http://energiacentrum.com/news/az_el...temberben.html

[Ultra84]

Megépült az első magyar aktív ház

Mára az energia hatékony felhasználása a magas költségek miatt központi kérdéssé vált egy új családi ház tervezésénél. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik a készházak, avagy előre gyártott elemekből épülő házak iránt, melyek hőszigetelési tulajdonsága jóval kedvezőbb a hagyományos, téglából épült családi házakénál.

Az úgynevezett passzív ház, mely szintén készháznak tekinthető, már egy következő lépcsőfok. Ezeknél az épületeknél a fogyasztás négyzetméterenként és évente már nem haladja meg a 15 kWh-t. Energiahatékonysági szempontból a következő lépés az aktív ház, melynek első, számításokkal is igazolt példányát nemrégiben adták át Magyarországon. Itt már az épület éves energiamérlege pozitív, tehát a ház nem fogyasztja, hanem termeli az energiát.

A Grand-Ács Kft. tulajdonosa szerint anyagi megfontolásból is megéri egy ilyen, szigetelési és gépészeti szempontból csúcstechnológiát alkalmazó házat építeni, ugyanis a jelenlegi szabályozási környezetben 15 éven belül megtérülhet az extra ráfordítás. Molnár József ugyanakkor kiemelte, számára elsősorban a környezettudatosság és az új innovációs lehetőségek adták azt a pluszmotivációt, amiért úgy döntött, hogy felépíti az első magyar aktív há-zat, melynek alapja a jó hőszigetelés.

Egy kiválóan hőszigetelt készháznál a hőátbocsátási tényező, az úgynevezett U érték átlagban 0,1 W/m2K. A képen is látható aktív háznál a külső falszerkezet 42 cm vastag, és benne 37 cm a hőszigetelő vastagsága. A falakba 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott nyílászárókat építettek be. A tetőszerkezet hőszigetelésének vastagsága eléri a 350 mm-t. A fal- és tetőszerkezet tartóváza fa, ami nem rontja a hőszigetelési tulajdonságokat.

Az aktív ház fogyasztási adatait és az időjárást követni lehet majd az interneten. Ezzel nálunk is kutatha-tóvá válik a mérnökök számára, hogy miképp lehet a legkisebb ráfordítással hatékony energia- felhasználású házakat építeni.
Gépészeti szempontból kulcskérdés a szellőztetés megoldása, hiszen az ablakok kinyitásával veszíthetjük el a legtöbb energiát. A beszívott friss levegőt az épület köré, a földfelszín alatt megfelelő mélységben fektetett csővezetéken keresztül nyeri az épület.

Télen a talaj mintegy fűtő közegként működik. Leg-alább 50 m-es csőrendszer esetén, ha a levegő hőmérséklete –14°C, mire eljut a szellőztető berendezésig, akár +5°C-ra is felmelegszik! Nyáron fordított a helyzet: a talaj a beszívott levegőt hűti. Azt a hőmennyiséget, amit a szellőztető berendezéssel nem tudnak az épületbe bevinni, úgynevezett fűtőpatronokkal pótolják. Ezek minden helyiségben külön termosztáttal vannak szabályozva. A házban így nincs gáz vagy egyéb, hagyományos fűtés.

A használati melegvíz-ellátás 70-80%-át napkollektoros rendszerrel biztosítják. A fűtőpatronok és a háztartási gépek használatához, illetve a meleg víz előállításához szükséges energiát napelemekből nyerik. A 30 négyzetméteres napelemrendszerrel nyert energia egy inverterrel alakul váltóárammá, ami felhasználható a házban, vagy az árammérőn keresztül a hálózatba táplálható. A hálózatból fogyasztott áram, és a hálózatba betáplált áram éves energiamérlege pozitív. Molnár József tulajdonos elmondta, egy készházhoz képest a beruházás 25%-kal volt drágább.





















http://www.metrom.hu/?itemid=22247&c...1c2Vy&base64=1

további sajtóhírek:

Önfenntartó ház a Pilisben

Átadták az első magyar aktív készházat - Az építő Grand-Ács Kft. évi 120 aktív készházat tud előállítani a nemrég átadott esztergomi üzemében

Nincs rezsi: elkészült az első magyar aktív készház

Az ország első aktív készháza!

Bemutatták az első magyar aktív készházat

Átadták az első magyar aktív készházat!

[gramercy]

Originally Posted by Horsee

410 MW

Hát ez egy jó hír is meg nem is.. Hogy is van ez? Eddig a szabályozó erőmű hiánya miatt 330 MW volt a limit amiből majdnem 200-ig el is jutunk idén.

a 410-zel leszünk ~600 nál ami majdnem 2xese annak ami a szabályozó erőmű nélküli elvi deklarált maximum volt....tehát vagy hazugság volt vagy a leendő telepített 600 MW-ból mindig csak max 330 küldhet a hálózatra VAGY a 600 MW egy része külföldre nyomja majd


mindenképp szükség lenne 2 szabályozó erőműre (Dunaalmás és Tokaj környéke)

[(HUN)RoGeR]

Nemrég készült el tudtommal Gönyü (cirka 400 MW), megkezdődtek az előkészületek az új százhalombattai erőmű építésére (MOL DuFi 800 MW), és a Dunamenti Erőmű 1-es blokját is elbontották, helyette egy új gturbinás blokk épül.

[gramercy]

és ezekkel kívánnak szabályozni?

[(HUN)RoGeR]

Most az a trend, hogy 1 MW szélerőmű mellé be kell építeni még egyszer annyi fosszilis erőművet a szabályozhatóság érdekében. Szóval igen.

Amúgy egy tározós erőmű építésére nem sok esélyt látok, hacsak valami kavicsbányát nem alakítanak át.
Meglévő (természetvédelmi) területet nem fognak lebetonozni a hegyvidékeken...

[gramercy]

Originally Posted by (HUN)RoGeR

Most az a trend, hogy 1 MW szélerőmű mellé be kell építeni még egyszer annyi fosszilis erőművet a szabályozhatóság érdekében. Szóval igen.

besz@rás

Amúgy egy tározós erőmű építésére nem sok esélyt látok, hacsak valami kavicsbányát nem alakítanak át.
Meglévő (természetvédelmi) területet nem fognak lebetonozni a hegyvidékeken...

Igen, igen. Méregződek vagyunk amikor ilyenekről van szó, de hogy a sok off-line spamet vagy a pet palackokat megszüntessük, ott mindenki kussol (=le van fizetve). Nyilván a méregződek akik a szabályozóerőmű ellen vannak szintén meg vannak támogatva a megfelelő oldalraól.

Amúgy a dunaalmási kőfejtő tökéletes lenne (magas, alul a Duna, közvetlen közelében távvezeték).

[(HUN)RoGeR]

PET palack esetén a gyártók verték ki a balhét, hogy "egy ilyen szabályozással nem lehet egy iparágat tönkretenni"...

[RawLee]

A PET-palackot nem kell megszüntetni.Abból van,ami rajtad van.

[blogen_]

Originally Posted by gramercy

Amúgy a dunaalmási kőfejtő tökéletes lenne (magas, alul a Duna, közvetlen közelében távvezeték).

Prédikálószéknél a magasságkülönbség ötszáz méter, Dunaalmáson jó esetben száz. Mindkettő természetvédelmi terület. Ezért nem alternatívája Prédikálószéknek.

[gramercy]

Originally Posted by blogen_

Prédikálószéknél a magasságkülönbség ötszáz méter, Dunaalmáson jó esetben száz. Mindkettő természetvédelmi terület. Ezért nem alternatívája Prédikálószéknek.

rendben van, de szerinted ha a nagymarosból az lett ami, akkor szemben el fogják falazni a völgyet?

dunaalmáson egy felhagyott bánya van, akár természetvédelmi terület akár nem, kisebb lenne az ellenállás

100 m ja, nem tudom mekkora lenne a teljesítménye?

[blogen_]

Originally Posted by gramercy

rendben van, de szerinted ha a nagymarosból az lett ami, akkor szemben el fogják falazni a völgyet?

dunaalmáson egy felhagyott bánya van, akár természetvédelmi terület akár nem, kisebb lenne az ellenállás

100 m ja, nem tudom mekkora lenne a teljesítménye?

Milyen völgyet elfalazni? Prédikálószék egy hegycsúcs, aminek a tetejébe vájtak volna egy nagy medencét ahova a hegy belsejébe fúrt csöveken át pumpálták volna fel a vizet. Dunaalmás leginkább azért nem alkalmas, mert nincs hegy, csak egy nagyobbacska domb. Pénzkidobás lenne, ha építünk azt Prédikálószéken kell kezdeni. Érdemi ellenállás pedig Magyarországon nincs az energiatermeléssel szemben, csak rendkívül csekély számú, de nagyon hangos sötétzöld kisebbség van csak és gyáva politikusok. Bármikor építhetnénk, ha az aktuális hatalom rájönne végre, hogy maroknyi sötétzöld maroknyi szavazata nem oszt, nem szoroz.

E tekintetben egyébként úgy tűnik változás indult. Egyrészt a totál debil Illés Zoltánt úgy kivágták a FIDESZ-ből, mint macskát ****, másrészt a Paksi bővítésben is szép egyetértés van, szal lehet, hogy már a közeljövőben partvonalon kívülre szorulnak a zöldek energetikai kérdésekben és akkor épülhet akár Nagymaros is végre. Mert ez alapvető nemzetgazdasági érdek amit semmi sem írhat felül.

[(HUN)RoGeR]

Vízügyekben mennyire vagy jártas? (Valami csatornás dolgot linkelgettél anno, ha jól emlékszem)

Vannak Magyarországon konkrét tervek, hogy hova kellenének vízlépcsők a Dunán és a Tiszán, mekkora erőművi kapacitást jelentene, stb?

[blogen_]

Az az én vázlatom volt a Duna-Tisza csatornára vagy a Sió csatornára Vb viziútként. Officiál csak a csongrádi és a nagymarosi gátaknak készültek konkrét tervei és ha jól tudom a adonyinak van valamilyen szintű vázlata, míg a többinek csak a tervezett helye ismert.

A Dunán:
Nagymaros (Bős-Nagymaros: 900MW)
Adony (150MW)
Fajsz (150MW)
Mohács (100-150MW)

A Tiszán:
Csongrád (30MW)
Kisköre (megvan)
Tiszalök (megvan)
Záhony (14MW)
Vásárosnamény (18MW)

Ugyanakkor a Dunán talán építhetnénk Adony és Mohács közé a szerbekkel együttműködve egy a Bős-Nagymarosi rendszerhez hasonó csúcserőművet is (750-1000MW?). Valahogy így (megint saját vázlat). A Tisza jobb hajózhatósága miatt egy algyői vagy szegedi gát (20-25MW) is szóba jöhet jelentős tározóval (saját vázlat) mivel a becsei gát visszaduzzasztó hatása kevés az Vb viziúthoz Csongrádig. És szerintem a bodrogi-süllyedéket is el kellene árasztani stratégiai víztározóvá alakítva kihasználva a lehetőséget, hogy pont a Tokaj-Rakamazi rész fölött alakult ki egy ilyen természetes mélyedés. Szóba jöhet még az egykor félbehagyott Sajó-csatorna megépítése is. Hosszú távon pedig megegyezni Romániával, vagy időközbeni sikeres revízió esetén immár saját területen megépíteni a vagy száz éve (1, 2) egyszer már tervezett Tisza-Szamos-Körös-Tisza árapasztó rendszert az Érmelléki csatornára alapozva.

Nagyjából ezek lehetnek a magyar vízügy feladatai a nemzetgazdasági érdekekre (folyók hajózhatósága, elektromos áramtermelés és víztározás) fogékony kormányzat esetén: