[H] Renewables & Greens

[Ultra84]

Napelemes tetőcserép a hidrogénfalu házain

2009. december 10., csütörtök 16:05 | Frissítve: 5 órája

Magyar találmány, napelemes tetőcserép kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében épülő hidrogénfalu házaira. A Bükk Mak Leader nevű civil szervezet zöldenergiás falu építésébe fogott: a már meglévő szélturbinák és biogáztelepek mellett a magyar szabadalmaztatású napelemes cserepeknek is az lesz a dolguk, hogy termeljék az áramot.

A falu a hidrogénről, mint energiahordozóról kapta a nevét. Az energia-önellátás feltételeinek alapja, hogy a településre költöző családok önellátását fedező energiamennyiség előállítása mellett, a megtermelt fölösleget a víz elektrolízissel történő bontására használják, a hidrogént pedig komprimált állapotban tárolják. Az így nyert hidrogén üzemanyagcellákban hasznosítható, valamint elégetve újra víz keletkezik és energia szabadul fel.

A projekt a megvalósítási szakaszba érkezett, már 8 család vásárolt telket abból a 33, egyenként 5-6000 m2-es kisbirtokból, amely Bükkaranyos és Emőd közötti külterületén fekszik. A tervek szerint 2010 nyarán itt kezdődne meg annak a teljes mértékben zöldenergiát használó falunak az építése, ahol az egyéb megújuló energiaforrások mellett napelemes cseréppel borítanák a házakat. A faluban a lakóházak mellett egy oktatóépületet, energiaközpontot és egy ökoturisztikai szolgáltató központot is építenek.
hirdetés

A napelemes cserép magyar találmány, a világ 185 országában élvez szabadalmi jogokat. Nem csak esztétikusabb a tetőre szerelt hagyományos sík napelemeknél, de egységnyi felületen, 10-40 százalékkal több energiát termel, és felhős időszakban is ad áramot. Mindezek mellett a súlya körülbelül egyharmada a hagyományosnak. A 2010 márciusára megépülő üzemben áprilisban már meg is kezdődne a gyártás, az üzemben évi egymillió cserepet állítanak majd elő. Ez körülbelül 300 ház lefedésére elegendő.

http://index.hu/tudomany/kornyezet/2...enfalu_hazain/

[Ultra84]

Túlélni a robotházat

[Ultra84]

Panelfelújítás után

Gőz József | 2010. január 06., 11:55

A társasházak egy része végre-valahára túljutott a panelkorszerűsítési folyamaton: a homlokzati és tetőszigetelésen, a légáteresztő nyílászárók kicserélésén, a fűtés pedig szabályozható. Az adatok szerint az épületek távhőfogyasztása csaknem a harmadára csökkent.

A tulajdonosok egyelőre annyit érzékelnek, hogy melegebb lett a lakásuk, sokszor elég a legalacsonyabb fűtési fokozatot bekapcsolni, máris tűrhető hőmérséklet uralkodik bent. Sőt, ha enyhébb az idő, elegendő az a hőmennyiség, amelyet a szobákban lévő csövek leadnak. Egy év múlva azonban már számok is bizonyítják, hogy érdemes volt belevágni a kényelmetlenséget és anyagi terheket egyaránt jelentő műveletbe.

Egy 84 lakásos Menyhárt téri társasházban, (ahol a fűtést korábban nem lehetett szabályozni, s ezért átalánydíjat fizettek a tulajdonosok) az 1997-1998-as fűtési szezonban 2 926 gigajoule hőenergiát vásárolt és használt fel a távhőszolgáltatótól. (Ezen a számon ne akadjunk fenn, nagyon sok, hiszen 84 lakás egy teljes szezonbeli fűtését teszi lehetővé.) A következő évben ez az érték gyakorlatilag ugyanannyit, 2 909-et mutatott. 1999-2000-ben ez valamennyit csökkenve 2770-t ért el. (A jobb memóriájúak tudják, hogy 2000. igen meleg év volt, szinte tél nélkül.)

2000 szeptemberében csak a fűtés korszerűsítését végezték el, mivel ekkor még nem működött a teljes panelprogram. Ez annyiból állt, hogy az egyedi szabályozásra nem alkalmas, úgynevezett egycsöves fűtési rendszert plusz csövek és termosztatikus szelepek beszerelésével alkalmassá tették erre. (A régi, egycsöves rendszerben, ha egy szinten elzárták volna a fűtővíz áramlását, akkor ott megakad, a következő szintekre már nem jut el.) Az átszerelés után minden lakásban maguk szabályozták a fűtést az ott lakók. Minden fűtőtestre egy műszert rögzítettek. Ennek a kiértékelésekor olyan arányszámokat kaptak, amelyekből kiderült: a társasház mérőműszere által kimutatott hőfogyasztásból milyen arányban részesültek az egyes lakások. Ahol takarékoskodtak a fűtéssel, ott visszakaptak a havonta befizetett hődíjból, ahol pazaroltak, ott nekik kellett fizetniük.

Summa summarum, 2000-2001-es fűtési idényben a ház csak 1770 gigajoule-t fogyasztott, ami részben a szabályozhatóság újdonságának, részben a 2000-es meleg ősznek és télnek volt köszönhető. Ez 64 százalékkal kevesebb, mint a fűtéskorszerűsítés előtti évben volt! (Valószínűleg ez elírás, és azt akarta írni, hogy "ez az érték 64%-a a fűtéskorszerűsítés előtt év értékének".) Egy év múlva 2100 volt a fogyasztás, de emlékezzünk, 2001-nek a tavasza is igen enyhe volt. Az ez utáni értékek rendre 2355, 2182, 2388, tehát tartósan alatta maradtak a korábbi majd 3000-nak.

2005-ben a tetőszigetelést újították fel a társasházon. Ez abban a szezonban még nem jelentett nagy csökkenést, mert 2006 első negyedéve igen hidegnek bizonyult (februárban például mínusz 18 fokot is mértek), de a következő évben már 1548-ra csökkent a hőfogyasztás. A 2008 őszén végzett nyílászáró csere és homlokzati szigetelés tovább csökkentette ezt az értéket, majd amikor már a teljes fűtési idényt az új körülmények között élte meg a társasház, 2008-2009-ben, 1164 gigajoule-t fogyasztott a társasház. Majd a harmadát a tíz évvel ezelőtti értéknek! (Arról persze a tulajdonosok nem tehettek, hogy a harmadannyi fogyasztás nem harmadannyi fizetnivalót jelentett, mivel közben az energiaárak szüntelenül emelkedtek.)

Mindez 84 különböző lakás fogyasztásából jött össze. A bennük lakók fűtési szokásai sem egyformák. Ha megnézzük a 2008-2009-es fűtési szezon számait, azt látjuk, hogy a földszinten és a IV. emeleten a tulajdonosok általában több energiát használtak fel. Ugyancsak több hőenergiával lehet azokat a lakásokat fűteni, amelyek oldalfalai nem másik lakással, hanem a külvilággal érintkeznek. Ez nyilvánvalóan azért van, mert ezeken a helyeken nagyobb a hőveszteség. De az már csak az egyéni fűtési szokásokkal magyarázható, hogy az egyik szélső földszinti lakásnak az egy négyzetméter lakásterületre eső hőfogyasztása 0,391 gigajoule, míg a fölötte lévő, jobban védett első emeletinek 0,529. Ugyanebben a lépcsőházban a II. és III. emeleten ugyanez a szám 0.158, illetve 0,166. Még kirívóbb a különbség, ha ugyanennek a társasház első emeletén vizsgálódunk egy olyan lakásban, amely a ház két ellentétes végén van, s egyik oldalfaluk a ház végfala. Az egyikben 0,529, a másikban 0,147 az egy négyzetméterre eső fogyasztás, tehát csaknem négyszeres!

Mindez persze akkor működik jól, ha a bentlakók ténylegesen szabályozhatják a fűtést az ötfokú skálán. Ebben lényeges szerepe van a fűtővíz hőmérsékletének, amelyet viszont a hőszolgáltató szabályoz. Ha ez túl magas, akkor kialakulhat, hogy minden lakásban 0-ra állítják a termoszelepet, s csak a lakáson keresztül menő csövek melegítenek. Ezzel ott vagyunk, mint az egyéni szabályozási lehetőség nélküli időben: a kisebb hőigényű lakók az ablakok kinyitásával szabályozzák a lakás hőmérsékletét, azaz az utcát fűtik. Ha viszont túl alacsony, akkor előfordulhat, hogy egyes lakásokban a maximális 5-ös fokozat beállítása sem eredményez elviselhető hőmérsékletet. A szolgáltatónak figyelembe kell vennie a külső hőmérsékletet is a fűtővíz hőfokának a beállításakor, utóbbinak követnie kell az előbbi változásait.

[Horsee]

Szélerőműparkot vásárolt a Magyar Villamos Művek

A Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a sopronkövesd-nagylózsi szélerőműparkot, ezzel a tulajdonába került 23 megawattnyi megújuló energiakapacitás, a hazai szélerőmű-termelés 18 százaléka.


A nyolc szélturbinát üzemeltető Hungarowind Kft.-t a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft.-től vásárolták meg, a tranzakció értékéről mindössze annyit árultak el, hogy összhangban van az európai szélerőmű-létesítési költségekkel, és lehetővé teszi a befektetés piaci hozamoknak megfelelő megtérülést.

Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója jelezte, hogy az MVM további szélerőmű-akvizíciókat tervez a megújuló energia hasznosításának növelése érdekében.

A Magyar Villamos Művek tulajdonosként és résztulajdonosként több ezer megawatt beépített erőművi kapacitás felett rendelkezik a hagyományos energiahordozók - egyebek mellett atom, gáz - területén, megújuló energiakapacitása a mostani tranzakcióval lett 23 megawatt.

Tari Gábor, a rendszerirányító MAVIR vezérigazgatója elmondta: a szélerőművek beilleszkedését a hazai áramellátásba a jogszabályok támogatják, a villamosenergia-rendszernek kötelező átvennie az így termelt áramot. A szélenergia sajátossága, hogy termelése kiszámíthatatlan, a termelés bővülése fokozott feladatot jelent a rendszer kiegyensúlyozásában. Tari Gábor beszámolt arról, hogy a Hungarowinddel sikerült megkötni az első olyan szerződést, amelyben az energiatermelő rendszerszintű szolgáltatásként vállalta, hogy visszaterheli az erőmű teljesítményét, amennyiben ezt az energiarendszer biztonsága szükségessé teszi.

Magyarországon jelenleg 180 megawatt szélerőmű-termelőkapacitás van, a MAVIR által kiadott építési kvóta 740 megawatt. (MTI)


Szaporodó szélerőművek

Minden bizonytalansága ellenére beruházók tucatjait hozta lázba a Magyar Energia Hivatal új szélerőmű-pályázata.


»Az óriási érdeklődés főleg annak szól, hogy az állam kötelező átvétellel, valamint 29 forintos kilowattóránkénti árral támogatja a környezetbarát energiatermelésbe fektető vállalkozásokat. Ez pedig egy – bevált technológiával, egyszerűen megépíthető – 2 megawattos szélturbina esetében évi 100 millió forint nagyságrendű fix bevételt jelent, a megtérülés 10-12 év alatt garantált. Más kérdés, hogy a kiszámíthatatlan széljárás miatt a szelesek – ahogyan egy beruházó fogalmazott – „nem a villamosenergia-ipar liblingjei”, hiszen csak korlátozott előrejelezhetőséggel termelik az energiát. Ennek ellenére az ipar aranylázszerűen indult be Magyarországon.


25 MW teljesítményű szélerőműparkot helyzetek üzembe Bőnyben

A szélerőműpark átadásával a Vestas 41 százalékos részesedésre tett szert Magyarországon.


Sajtóközlemény - NRG Systems Kft.
A Vestas, a világ vezető szélerőmű gyártója december közepén üzembe helyezte a bőnyi 25 MW teljesítményű szélerőműparkot, az eddigi legnagyobb Vestas által épített magyarországi szélerőműparkot.

A szélerőműpark tizenhárom darab Vestas V90 2,0MW típusú gépből áll, melyből tizenkét gép az év végén került átadásra. A tizenharmadik szélerőművet várhatóan 2010. májusában helyezik üzembe.

A szélerőművek rotorátmérője 90 m, a rotoragymagasságuk 105 m, névleges teljesítményük 1,8 és 2,0 MW. A szélerőműpark várható éves termelése 64 GWh.

Az eddigi 81,875 MW beépített teljesítménnyel a Vestas piaci részesedése Magyarországon 41 százalékra nőtt, és ezzel piacvezető lett. Az összes beépített hazai szélerőművi kapacitás 2009 végén 201,325 MW volt.


Bioetanol-óriás jön Magyarországra

Bioetanol-gyártó üzemet készül építeni Magyarországon a Fagen amerikai óriásvállalat, az üzem várhatón Dunaföldváron lesz.


Másfél-kétmilliárd forintos beruházással az amerikai Fagen Inc. technológiájával bioetanolüzem épülhet Dunaföldváron, a létesítmény a tervek szerint évi 200 ezer tonna etanolt állít elő. Nagy Gáborné Dunaföldvár polgármestere megerősítette az origo.hu internetes portál hétfői, amerikai sajtóhíren alapuló információját, miszerint az etanolüzemet a minneapolisi Fagen Inc. építi meg.

A magyar projektcég menedzsere ugyanakkor nem kívánta kommentálni a hírt. Mark Downey annyit mondott, hogy jelenleg egy projektről van szó.

Az előkészületekről a város vezetője elmondta: a majdani üzemet működtető magyar leányvállalat már megvásárolt egy hathektáros területet a Cargill Magyarország Zrt.-től, amely raktárbázist működtet Dunaföldváron. A terület egy részét azóta elcserélték az önkormányzattal, így az etanolüzem a 6-os főút és a Duna által határolt területen épülhet meg.

A polgármester tájékoztatása szerint az üzemhez jelenleg a környezeti hatástanulmány készült el. "Az, hogy lesz-e belőle valami, akkor dől el, ha az engedélyezési eljárások befejeződnek" - fogalmazott.

A környezetvédelmi eljárás előtt tájékoztatni kell a lakosságot a beruházásról; szerdán önkormányzati delegáció indul Minneapolisba, hogy közvetlen tapasztalatokról tudjanak beszámolni - mondta Nagy Gáborné.

Lajkó Andor, a polgármesteri hivatal műszaki vezetője arról számolt be, hogy a beruházó már felmérte a szállítási lehetőségeket: az évi mintegy 200 ezer tonna üzemanyag 80 százalékát vízi úton, 20 százalékát vasúton szállítja majd el.

A technológiáról azt mondta, korszerű, hatodik generációs üzem épül, a bioetanol mellékterméke az állattenyésztésben hasznosítható. A szakember szerint nagy logisztikai előny a Cargill Magyarország Zrt. 35 ezer tonnás raktárbázisa, és dunaföldvári kikötője.

Az origo.hu által idézett minneapolisi lap, a Star Tribune internetes kiadása arról számolt be, hogy a Fagen Inc. ír üzleti partnerével hozza létre magyarországi üzemét Budapesttől száz kilométerre, a Duna partján. A Star Tribune cikke megemlíti, hogy a Fagen Inc. 2006 és 2008 között 47 etanolprojektet valósított meg az Egyesült Államokban, 2007-ben 2,2 milliárd dollár árbevételt ért el.(MTI)

[venom6]

És mikor épül meg az első park, ahol csak a magyar fejlesztésű szélerőmű lesz?

[tersyxus]

Annak szerintem még csak a prototípusát tesztelik, kalibrálják. Sorozatgyártás még nem indult meg.

[Horsee]

Az EBRD 125 millió eurós részt szerez lengyel és magyar cégekben

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 125 millió euró részesedést szerez az Iberdrola Renovables lengyel és magyar leányvállalataiban, hogy ösztönözze a megújuló energiaforrások felhasználását.

Az EBRD és az Iberdrola Renovables, S.A. (IBR) egyesítik erőforrásaikat a megújuló energiaprojektek Kelet-Európában való ösztönzése céljából. A bank 125 millió eurós projektjét, amelynek keretében a befektet az Iberdrola Renovables lengyelországi és magyarországi leányvállalataiba, januárban hagyta jóvá az EBRD igazgatósága, a szerződést Madridban írták alá.

A befektetés keretében az EBRD 25 százalékos részesedést szerez a Renovables Polska Sp. z.o.o. és az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. Lengyelországban, illetve Magyarországon működő, szélerőműparkokat fejlesztő társaságokban, a két vállalat újonnan kibocsátott részvényeinek jegyzése révén.

A projekt az EBRD első befektetése a magyar villamosenergia szektorba, továbbá az első tőkebefektetése lengyel szélfarmokba.

A két IBR leányvállalat jelenleg öt szélerőműparkot üzemeltet: négyet Lengyelországban és egyet Magyarországon, összkapacitásuk 211 megawatt. Az idei év végére az IBR további két szélerőműparkot tervez Magyarországon, és még egyet Lengyelországban, 98 megawatt összkapacitással.

Az EBRD 2008-ban szintén 25 százalék részesedést szerzett az Iberdrola Renovables észt leányvállalatában, az OÜ Raisner-ben. (MTI)

Napelemgyárat épít Kínában a magyar BudaSolar

A BudaSolar Technologies Kft megbízást kapott a kínai város, Dalian ipari parkjának fejlesztési projektjében. A hazai társaság egy évi 85 MWp kapacitású napelem gyárat épít Kínában.

Egy 85 MWp/év kapacitású vékonyfilm-technológián alapuló modulgyár felépítésére nyert megbízást nemrég Kínában a magyar BudaSolar Technologies. A China City Investment Ltd. által megrendelt gyár a kínai Dalian város iparipark-fejlesztésnek első ütemében kerül majd felépítésre, amely projekt a 10. fázist követően összesen 1GWp-os integrált termelési kapacitást kíván létrehozni a város határában.

Több nemzetközi vállalat mellett még egy hazai társaság is megbízást kapott a beruházásban, így a Haracon Zrt. egy üveggyárat, valamint víztisztító létesítményt épít az ipari parkban.

A BudaSolar a mostani megrendeléskor szállítani fog fényáteresztő PV technológiát (TCO) is.

Az előkészületek mára az idei év első felében megkezdődnek, míg a gyárat 2011 második felében tervezik üzembe állítani.

[gramercy]

uberfasza
bocs, ha mar volt:

http://koos.hu/2010/11/24/tervbemuta...tt-passzivhaz/









meg a kerites is szuper

[venom6]

Nekem, ha lesz csomó pénzem fölösbe és házat akarok építeni, akkor tuti ilyenbe fogok gondolkozni. Természetesen a tetők napkollektorokkal lesznek teli. Esetleg a magyar találmányú cserépkollektorral!

Ahol csak lehet függetleníteni kell magunkat gyerekek (villany, fűtés)!

[RawLee]

Szerintem ezt nem a haverok meg a család húzta fel rögtönzött mérnökökkel.

[Windblower]

Az biztos. De Venomnak is igaza van, én is hallottam valami sörösdobozokból készített napkollektorról, az elérhető mindenkinek - feltéve, hogy szereti a sört

[venom6]

A sört szeretem, de konkrétan erre gondoltam

[gramercy]

Hová dugjam a hibrid Porschét?
http://totalcar.hu/magazin/technika/...brid_porschet/

[gramercy]

http://negajoule.hu/

A hazai lakóépületek energiamegtakarítási lehetőségeit feltérképező kutatásunk illetve projektünk címéül a „negajoule” szót választottuk. E képzeletbeli mértékegységgel utalunk a lehetséges megtakarításokra, a fel nem használt energia mennyiségét megjelölve.
NegaJoule 2020 című kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni. Az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével.
Március 6-ra, a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapra időzített kutatásunk a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A műszaki vizsgálatok során 74 háztípusra több száz energetikai alapszámítás készült. Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafelhasználás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. Kutatásunkból kiderül, hogy a háztartások mindössze 25%-a szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16%-uk újította fel fűtési rendszerét.
Lakóépületeink zömében régiek: 61%-uk 1980 előtt épült és csak mindössze 10%-uk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37% a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya. A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80%-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek.
A Negajolue 2020 projekt keretében elkészült kutatás legfontosabb célja, hogy az energiahatékonyságban érintett szereplők (főleg a döntéshozók) pontos képet kaphassanak arról, mekkora energiahatékonysági potenciál rejlik lakóépületeinkben. A kutatás eredményei kiindulópontot nyújthatnak a lakossági támogatások kidolgozásában, illetve az energia- és klímapolitika célszámainak meghatározásában.

[gramercy]

tud valaki olyan online U-érték kalkulátort amibe nem csak a rétegrendet és a lambda értékeket tudom beírni, hanem a külső-belső hőmérsékletkülönbséget, falfelületet és esetleg az időt is? hogy egyből a megtérülést számoljam

thx

(ezt találtam a legjobbnak:
http://www.gyorshazak.extramobilhaza...alkulator.html
)

[gramercy]

Dombház vs. magyar jog:

http://koos.hu/2011/05/12/munkakozi-...vagoszollosre/

[BND]

kár érte, én simán laknék egy ilyenben. A hőszigetelése elég jó lehet...

[gramercy]

"síkvidéki" szabályozós erőmű
http://englishrussia.com/2011/05/04/...on/#more-49113

http://maps.google.com/maps?t=h&hl=e...,0.048065&z=14

[gramercy]

http://www.origo.hu/idojaras/2011051...elparkbol.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011...romu_tetejere/

[gramercy]

http://kemma.hu/arpad-szobrot-emelnek-tatabanyan-385332

Egy 48 833 négyzetméter területű földet 2000 forint/négyzetméter áron az AVE Tatabánya Hulladékhasznosítási Kft-vel közös vállalkozásába apportál a város. Ennek előzménye, hogy egy biogáz hasznosító erőművet szeretnének létrehozni. A tervezett üzem az AVE Dubnik-völgyi hulladéklerakójának közelében épülne meg. Az egy Megawatt teljesítményű létesítményben évente 100 ezer tonna hulladékból nyerhető biogáz.

A hőt a viszonylag közeli élményfürdő és a szociális intézmény fűtésére használnák, illetve önkormányzati területen virág és zöldség termesztésére alkalmas üvegházakat létesítenének. A létesítmények 20-25 új munkahelyet teremthetnek. A tízmillió forint alaptőkével rendelkező társaságban 49 százalék az önkormányzat, 51 százalék az AVE Tatabánya Zrt. tulajdonrésze. A vállalkozás az új Széchenyi terv uniós pályázatán kíván indulni, ahol maximum a beruházás összegének fele nyerhető el támogatásként. A pályázat benyújtásához azonban szükségessé vált a földterület apportálása.