Hungarian innovations

[talendon]

Originally Posted by RawLee

Mert nagyon drága?

"200 mm-es 900 000 forintba kerül négyzetméterenként."

De pl a 4-es metrónál el tudnám képzelni...

Igen, a 4-es metrónál is jó lenne. Amúgy nem kellene 200 mm-es szerintem. És ha a gyártás beindul, biztos olcsóbb is lesz

[tersyxus]

Originally Posted by talendon

Amúgy nem kellene 200 mm-es szerintem.

Igen, ha az átlátszó beton nem vesz részt strukturális erőkifejtésben, akkor valszeg elég 50-100mm is. Egy ilyen alulról megvilágított teret én is szvesen látnék. Hm, mondjuk nem tudom vizsíntes irányban teherbírás szempontjából mekkora felületeket lehet létrehozni, mert ez a beton ugyebár nem vasbeton, szóval inkább függőleges irányba lehet terjeszkedni vele, mint a téglával.

[talendon]

Originally Posted by tersyxus

Igen, ha az átlátszó beton nem vesz részt strukturális erőkifejtésben, akkor valszeg elég 50-100mm is. Egy ilyen alulról megvilágított teret én is szvesen látnék. Hm, mondjuk nem tudom vizsíntes irányban teherbírás szempontjából mekkora felületeket lehet létrehozni, mert ez a beton ugyebár nem vasbeton, szóval inkább függőleges irányba lehet terjeszkedni vele, mint a téglával.

Elvileg beton, tehát az embert biztos kibírja.
Teherautót meg nem kell ráengedni a térre.
De amúgy a 2. képen sem mindegyik ilyen üvegbeton.
Elég lenne velemilyen formát kirakni, középre egy szökőkutat meg padokat azt kész is.
Mondjuk a Szervita térre, ha már az az undormány nem épül meg szerencsére

[talendon]

Az innováció a gazdaság tutaja, válság esetén csak ezzel tudunk a felszínen maradni - hangoztatja Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke. A kutatóként is aktív szakember által felvázolt (kór)kép szerint ugyanakkor a magyar innovációs tutaj szétesőben van, így pillanatnyilag nem sok segítséget remélhetünk tőle.

Innovációs középhatalomnak, a feltalálók és a tudósok országának szeretjük gondolni magunkat, a tények azonban másról - szerény innovációs teljesítményű, a nemzetközi élmezőnytől távol lévő és egyre inkább leszakadó Magyarországról - tanúskodnak. Az állam viszonylag sokat költ ugyan a szellemi javak előállításának támogatására, ám még többet tesz azért, hogy az innovátoroknak nehéz dolguk legyen.

- Az Európai Innovációs Eredményjelző szerint 2005-ről 2006-ra visszaestünk a ranglistán négy helyet, azóta tartjuk a 27-ből 20. körüli helyezésünket. A ranglistán való visszalépésünket önmagában még nem tartanám akkora bajnak, az igazán rossz hír az, hogy míg 2005-ben még a felzárkózó államok csoportjába tartoztunk, 2006-ban átkerültünk a leszakadók közé - szögezi le Szabó Gábor MISZ-elnök.

A szegedi akadémikus az okok keresése közben gyorsan eljut az állam felelősségéig. - A legnagyobb baj talán a folytonosság hiánya, és az, hogy hiába dolgozunk ki értelmes innovációs stratégiákat, a megvalósítás elmarad. A folytonosság hiányának illusztrálására elegendő az utóbbi négy évet felidézni. 2005 tavasza óta két lépésben betagolták a korábbi pályázatkezelő szervezetet, a KPI-t a MAG Zrt.-be, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal önálló kormányhivatali státuszát pedig megszüntették. Egy évig tárca nélküli miniszter felügyelte a területet, amely pozíció most megszűnt.

Mindez idő alatt az NKTH-ban már a harmadik elnök működik. Maga a pályázati rendszer is természetesen folyamatosan változott. Ami pedig a stratégiát illeti, 2007-ben a kormány - egyebek között a MISZ sürgetésére is - elfogadta a középtávú KFI-stratégiát (aminek egyébként egy korábbi kormányhatározat szerint 2005-ben kellett volna elkészülnie). 2008 tavaszán a szövetség közleményt adott ki, amelyben megállapította, hogy a stratégiából időarányosan lényegében semmi nem valósult meg, és egy mai értékelés megállapításai sem lennének kedvezőbbek - fogalmazott kérdésünkre a szövetség elnöke.

Az innováció gazdasági hatásának mérésére az egyik eszköz a multifaktoriális termelékenységnövekedés (MTN) vizsgálata. Az ilyen elemzések azt mutatják, hogy a modern gazdaságokban a GDP növekedése 60-80 százalékban az innovációból származik - Magyarországon ez az arány a legutóbbi felmérés idején, 2002-ben 43 százalék volt. - A helyzet azóta valamelyest romolhatott, de nem gondolom, hogy nagyon drasztikus változások lettek volna - vélekedik Szabó Gábor. Szerinte a magyar gazdaságnak pillanatnyilag nincs olyan szektora, amelyben az innováció megfelelően működik - a legtöbb, amit elmondhatunk, hogy léteznek az innovációban sikeres vállalatok. Különösen siralmas a helyzet a kis- és középvállalkozások körében. - Az önmagában is alacsony innovációs intenzitás úgy jön létre, hogy van egy maroknyi, intenzív innovációt folytató kis- és középvállalkozás, míg a nagy többség gyakorlatilag nem folytat ilyen tevékenységet - hangsúlyozza az elnök.

A hazai égbolton üstökösszerűen felbukkanó, innováció-központú startup cégek többsége - tőke, piaci ismeretek és "barátságos üzleti környezet" híján - ahogy jött, úgy el is tűnik a semmiben. Tanulságos a megmaradók példája is: a fillérekből előállítható 3 dimenziós szkenner feltalálója, Rátai Dániel ígéretes vállalkozást épített a találmányára, ám - amint azt lapunknak elmondta - a kezdeti sikerek érdekében félbe kellett hagynia egyetemi tanulmányait (pedig ő is és az újítás is világhírű, a kezdetektől kopogtattak nála a befektetők, vagyis nem pénzért kell szaladgálnia).


A Szabó Gábor által felrajzolt, meglehetősen szomorú összkép talán legsötétebb árnyalatát ugyanakkor az innováció pénzügyei adják. - A finanszírozás egyik lényeges láncszeme, a kockázati és magvető típusú tőke komoly fejlesztésre szorul. Ez a legutóbbi időben a Jeremie típusú eszközök bevezetésével megindulni látszik, de ez a program is késett két évet - emlékeztet az akadémikus. Ugyanez vonatkozik az innováció jogi, illetve adminisztratív környezetére. - Évek óta próbálom minden lehető fórumon felvetni, hogy a közbeszerzési törvény az innováció szempontjából annyira ésszerűt-len, hogy csak ezen keresztül évente tízmilliárdos nagyságrendű összegeket herdálunk el. Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy a törvény az idén tavasszal tovább szigorodott, vagyis az ostobaságokat még következetesebben végrehajtjuk.

2008-ban összesen negyvenmilliárd forintot adott az NKTH innovációs stratégiai kutatásokra. 2006-ban ugyanerre még csupán ötmilliárd jutott, ugyanakkor az ugrásszerű javulás gyümölcsei a gazdaságban nem mutatkoznak. Inkább úgy tűnik, mintha az állam ezzel más, eltűnő finanszírozók helyébe lépett volna: változatlanul a nemzeti össztermék alig egy százalékát költjük tudományra és innovációra, amivel az európai sereghajtók közé tartozunk. A legutóbbi innovációs OECD-körképből az derül ki, hogy a hazai K+F ráfordítások szintje GDP-arányosan alig éri el az OECD-átlag 40 százalékát, az egy főre jutó összeg pedig csupán az átlagos érték 25 százaléka.

A technológiakereskedelem mérlege negatív, vagyis lényegesen több innovációt vásárolunk külföldről, mint amennyi magyar szellemi termék a nemzetközi piacra kerül. Igaz, az utóbbi időben valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma (így már eléri az OECD-átlag felét), és ebben a körben változatlanul magas a publikációs teljesítmény. Az országban megjelentek a valódi kockázatitőke-befektetők, de pénz még nagyon kevés áramlik erre a területre, és végső soron az is többnyire állami forrásból származik. Ami pedig az állami tudomány- és innovációpolitikát illeti, az az említett OECD-vizsgálat szerint katasztrofális: a döntéseket nem előzik meg nyilvános szakmai elemzések, a politikai érdekek jóval többet nyomnak a latban, mint a gazdaság vagy a tudomány szempontjai.

Erre a legjobb példa a már említett Jeremie-program, amelynek 2007 nyarán kellett volna startolnia, de még ma sem működik (a pályázatok már futnak, az eredményhirdetés viszont csúszik), annak ellenére, hogy az anyagi eszközök rendelkezésre állnának. Szakértők szerint az időhúzás egyik oka, hogy egy tisztán pályázati rendszerű pénzosztás néhány gazdasági ágazatban villámgyorsan újraosztaná a lapokat, ami sokak érdekét sértené.

A mérleg meglehetősen siralmas: az utóbbi évtized magyar innovációs sikereiben (például az iGo navigációs szoftver vagy az Arteriográf nevű, az érelmeszesedés előrejelzésére alkalmas orvosi műszer kifejlesztésében) az állami eszközök szinte semmilyen szerepet nem játszottak. Ugyanakkor vannak olyan újítások, amelyekre az állam százmilliós vagy milliárdos nagyságrendben költött - ilyen például a madárinfluenzaoltóanyag-előállítás magyar technológiája vagy az AIDS-tapasz - ezek azonban eddig nem hoztak látványos eredményt. Csuka Domokos, az Arteriográfot fejlesztő cég ügyvezetője egy minapi sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: az államtól nem is támogatást várnának, hanem például átlátható és értelmesen működő közbeszerzési szisztémát meg olyan környezetet, amelyben az innováció "érdemei szerint" hasznosul.

A tudomány és a kutatói innováció legrangosabb hazai elismerése az idei évtől 100 ezer adómentes eurót érő, vasárnap átadott Bolyai-díj. A vele járó adomány az alapítók (Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imre, Várkonyi Attila, Alexander Brody) magánvagyonából származik. Az NKTH a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 12 millió forinttal járult hozzá a díjat "működtető" alapítvány kiadásaihoz. Idén először a technikai lebonyolítást, illetve a tévében is látható díjátadó ceremóniában kicsúcsosodó hírverést a Pfizer finanszírozza, az első kétéves ciklusban 20 millió forinttal.


http://nol.hu/belfold/20090527-magya...esek_a_tutajon

[RawLee]

Már a gyártósoron van a magyar H1N1-vakcina

http://www.origo.hu/itthon/20090618-...1-vakcina.html

[venom6]

Remélem ebből profitál az ország! Annyi okos ember van nálunk, és annyi jó találmány van!
Mikor fog az állambácsi teljes mellbedobással ezek mellé állni? Szabadalmaztatni, levédetni, gyártani? Aztán a bevételből szintén profitálhatna! Nem így állna az ország

[talendon]

A multimodalitású készülék új fejezetet nyithat a daganatos betegségek valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájában is

A Debreceni Egyetemen 2009. július 2-án megnyílt, egyben Magyarország legnagyobb Nukleáris Medicina Központjának újdonsága, hogy integráltan találhatók meg benne a hagyományos eljárások és a legújabb vizsgálati módszerek. Az új épületben így helyet kapott – a Mediso Kft. által kifejlesztett és gyártott –, a világviszonylatban is egyedülálló, multimodalitású berendezés, a SPECT, PET és CT vizsgálatokat vegyítő hi-tech AnyScan készülék.

A betegségek korai felismerését ez a hármas modalitású diagnosztikai rendszer támogatja, amelynek egyedisége a pontosabb, funkcionális és morfológiai képalkotás sajátos ötvözetében rejlik. Míg korábban a különálló SPECT, PET és CT műszerekkel felállított diagnózis a betegek áthelyezését igényelte, az új detektor egyszerre és leegyszerűsítve, ugyanakkor nagyobb pontossággal állapítja meg a betegségek fázisait, elősegítve ezzel többek között a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések pontosabb felismerését. Az egyes képalkotó eljárások ugyanakkor külön-külön is alkalmazhatóak, így javul a gép kapacitásának kihasználtsága, és csökken a vizsgálatok előjegyzési ideje.

„A mai napon átadott multidimodalitású, hibrid berendezéssel a hazánkban népbetegségnek számító kardiovaszkuláris megbetegedéseket is könnyebben kiszűrhetjük. A CT segítségével jól látható az erek anatómiája, a SPECT készülék a szívizom vérellátását térképezi fel, míg a PET vizsgálattal a szívizom életképessége is meghatározható. Így rövid idő alatt teljes képet tudunk adni a szív anatómiai és funkcionális állapotáról” – ismertette az Anyscan előnyeit Dr. Paragh György egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke.

„Az AnyScan képalkotó berendezés mellett még PET-CT készülék, planáris gamma kamerák, SPECT, valamint SPECT-CT műszerek biztosítják a Nukleáris Medicina Központ magas színvonalú betegellátását, melyhez nagyban hozzájárulnak a leletezésnél használt saját fejlesztésű értékelő szoftverek is ” – tájékoztatott Bagaméry István, a beruházó Mediso Kft. ügyvezetője.

A centrumban hamarosan kialakítandó nyolcágyas fekvőbeteg részlegen lehetőség nyílik továbbá a rosszindulatú betegségek izotópterápiájára, valamint a nehezen kezelhető, gyulladásos ízületi betegségek kezelésére is. Az épületben kialakított képzési központban pedig a legkorszerűbb számítástechnikai rendszerek segítségével történik majd a gyakorlati alapú medikus, valamint a hazai és nemzetközi szakemberképzés. „A jelentős magyar találmány lényegesen javítja a betegellátás színvonalát” – hangsúlyozta a megnyitón Székely Tamás egészségügyi miniszter.

A több, mint 2000 m2 alapterületet érintő beruházást a nukleáris medicina diagnosztikai rendszereinek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mediso Kft. hajtotta végre és a központot a PET-CT Orvosi és Diagnosztikai Kft. bevonásával üzemelteti. Az új épület és műszer átadása újabb állomása a Debreceni Egyetemmel kötött közreműködői szerződés teljesítésének. A szerződés keretében került az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumába az új, világviszonylatban is a legkorszerűbb PET-CT berendezés, mely Európában is csak Maastrichban és Koppenhágában áll a betegek rendelkezésére.

A műszerpark új AP-kamerával, 2 fejes SPECT-tel, SPECT-CT-vel bővült, valamint megújult a 4 fejes SPECT készülék is. Továbbá hardver- és szoftvercsere valósult meg mind az értékelő állomásokon, mind az irodai egységekben.

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/07/0...brecenben.aspx

[tersyxus]

Az Európai Innovációs Év apropóján tervek születtek egy Európai Innovációs Intézet (European Institute of Innovation and Technology - EIT) létrehozására az MIT mintájára, nem mellékesen budapesti központtal.
A közép európai országok tudományos együttműködésének serkentésére létrehozták az IHEPI konferenciát (International Conference & Workshops on Higher Education, Partnership and Innovation), amely szeptember 7.-én kerül megrendezésre a Parlamentben.
Akit részletesebben érdekel, olvasson utána: www.ihepi.net
A rendezvény konferencia része (az első nap) ingyenes.

-----Original Message-----
From: Klucznik-Törő Agnieszka
Sent: Tuesday, July 07, 2009 10:03 AM
To: Dolgozok
Subject: grants reminder

Dear Madam/Sir,

The ambitions of the Visegrad Group countries - the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia to contribute to the innovative and technological changes play an increasing role in recent European projects.
A flagship project among them is the decision of the European Union to set up the headquarters of the European Institute of Innovation and Technology (EIT) - inspired by the Massachusetts Institute of Technology - in Budapest, Hungary. Other examples include the endeavour of innovative and dynamic research, educational and business centres - in Wroclaw, Poland and in Bratislava, Slovakia - to establish Knowledge and Innovation Communities (KICs) operating under the umbrella of EIT.

With the aim to promote research, partnership, scientific exchange and innovation in Central European countries, the IHEPI Organisers and Partners are proud to launch the IHEPI2009 Awards: Quality Prize for Quality Papers competition.

The Quality Prize will award 25 grants to cover the registration costs for IHEPI2009.

For further information about IHEPI please kindly check www.ihepi.net !

We would like to kindly ask You to send this email forward to others.

[imbuszkulcs]

Originally Posted by (HUN)RoGeR

Nem vagyok ettől a busztól egyelőre igazán elájulva. És kezdem azt érezni, hogy az ilyen "műhelybuszokkal" kezdünk átesni a ló túlolalára. Ott van a Volvora karosszáló Alfa, a Credo, mint nagy példányszámban gyártó buszgyár.
És akkor ott van az ARC, az MJT, a Plasma, a NABI is gyártott hazai piacra buszt, próbálkozott a Webasto, most már a Csaba Metál is.

Személy szerint szívesebben elnéznék egy S91-et vagy egy Credo BN9,5-et (Credo BN12 rövidebb tengelytávval). És állítólag az Alfa is épít Nissan illetve Volvo teherautó alvázra midit.

Na ez a baj barátom! Therautóra rakni a népet. Kell a világszinvonal de azért a 940mm es padlómagasságú BN9,5 szeretnéd és írjam még tovább....mert van!

[imbuszkulcs]

Originally Posted by tersyxus

A karosszeria otletes es eladhato. Az elektronikat is ok gyartottak le?

A hardware saját a zelektronika fő részei Fujitsu,
program közösen fejlesztve most van " windows" formátumra szabás

[(HUN)RoGeR]

940 mm padlómagasság?
Nem kevered véletlen a BC9,5-el?

[img]http://kravtex.hu/img/buszok/bn12/jellegrajz.jpg[img]
Inkább 800 mm, az is csak a hátsó részen, elől meg alacsonypaldó. (Tudom, ez egy BN12, de lényegében ugyanaz a két típus).

[venom6]

Az új magyar világszabadalmat, az ún. napelemes tetőcserepet óriási siker övezte Münchenben és Budapesten is. Idén novemberben kezdik gyártani a BAZ-megyei Harsányban. Évente egymillió darabot készítenek. A megrendelők között nyugat-európai, amerikai és ázsiai ügyfelek is vannak. A hagyományos napelemeknél olcsóbb lesz a telepítésük, könnyen beépíthető az eredeti tetőszerkezetbe, és 10-40%-kal több energiát képes termelni.

Géniusz Európa nagydíjat kapott
A 2009. szeptember 9-13. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Találmányi Vásáron számos új magyar felfedezéssel ismerkedhettek meg a látogatók. A feltalálók versenyére 135 magyar és 185 külföldi találmány nevezett be. Tóth Miklós 44 éves elektronikai szakember napelemes tetőcserép szabadalmával nyerte el a Géniusz Európa nagydíjat a fesztiválon. Még a budapesti vásárt megelőzően a májusi müncheni InterSolar expón mutatták be először a találmányt a szakmai közönségnek, ahol szinte bombaként robbant a forradalmi szabadalom.

Világszabadalom
A feltaláló régóta foglalkozott a megújuló energiaforrásokkal, kutatásai eredményeként most kifejlesztette az ún. TMT Napelemes Cserép Rendszert (TMT Solar Tile System), amelyre 2007-ben világszabadalmat jegyeztetett be. „Az esztétikum és a céltudatosság inspirált az új napelemes rendszer kifejlesztésében, melynek alkalmazásával a felhasználó korlátlan lehetőségeket kap a saját otthonának esztétikus, környezetbe illő napelemes energia rendszerének kialakításához” – foglalja össze Tóth Miklós a szabadalom lényegét. A találmány tehát nemcsak a napelemes energiatermelés hatékonyságát növeli, hanem esztétikailag is újdonságot hoz, hiszen az által tervezett tetőcserép – akár utólag is – beilleszthető a ház eredeti tetőszerkezetébe, így a ház és tető építészeti stílusa nem szenved csorbát.

Novemberben indul a gyártás
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Harsányban idén november végén kezdődhet a termékgyártás, addigra épül fel a termelői kapacitás. Évente egymillió darab cserép gyártását tervezik, többféle típusban lehet rendelni. A beruházás összértéke 700-800 millió forint, ebből 150 millió forint a gyár megépítése, míg 500-600 millió forint értékben telepítenek gyártókapacitást és gépeket. A 3000 négyzetméteres telket jelképes összegért kapták meg a helyi önkormányzattól, állami támogatást nem kaptak, a bankokra pedig egyáltalán nem számított. Ennyit a hazai kkv-szektor finanszírozásáról és az innovációról.
Megrendelések már a világ valamennyi tájáról érkeztek, így többek között az USA-ból, Mexikóból, Olaszországból, Németországból és Franciaországból – mondta a feltaláló. Több mint 30 országból érdeklődtek eddig a forgalmazói jogok iránt. A cserép súlya típustól függően 1,2-1,5 kg között váltakozik, és egy négyzetméternyi felület megépítéséhez 10-14 db cserépre lehet szükségünk. Egy családi ház teljes áramellátásához 100–300 napelemes cseréppel számolhatunk.

Képek és további információ itt: http://kuruc.info/r/6/48551/
Hivatalos oldal: http://www.ideassolar.hu/

[Ultra84]

WOW

a legérdekesebb:

"A napelemes cserép rendelkezik saját tölthető speciális akkumulátorokkal, ezért külső akkumulátorok alkalmazása és külön akkuhelyiség nem szükséges. Napközben fény hatására a cserép elektromos energiát termel, ami azonnal felhasználható, ugyanakkor a saját beépített akkumulátorok töltése is ilyenkor történik. Éjszakai fény hiányában a napelemek nem működnek, viszont a beépített akkumulátorok az energiát leadják, emiatt a működés 24 órás üzemű. Már készül akkumulátorok nélkül is, ilyenkor közvetlenül a rákapcsolt elektromos fogyasztókat látja el."

És micsoda formai- és színválaszték!

[tersyxus]

Erre tenyleg buszkek lehetunk!
Ami szamomra kicsit homalyos, hogy a cserepeket hogy kotik halozatba? Az erintkezes vizmentessege megoldott?

[Fron]

A BBR az Expo Realon a szokványostól eltérő emeletes stand mellett egy Budapest-filmmel is meglepte látogatóit.

„Olyan filmet szerettünk volna, amely Budapestet nem mint épületek tömegét mutatja, hanem kicsit betekint az épületek mögé, és az ott jelenlévő szellemi tőkét, invenciózusságot mutatja meg mondta el Get Engaged! című munkája kapcsán Madarász István többszörös díjnyertes filmrendező.

Kökit hiányolom belőle, de amúgy tényleg jó lett.

[venom6]

És ez még közel nem az összes találmány! Esetleg majd a 2. részben Nekem nagyon tetszett!

[ban Bank]

Itt a végén, a tüzijátéknál, be lehetett volna dobni az atom- és hidrogénbombákat.

[venom6]

Originally Posted by ban Bank

Itt a végén, a tüzijátéknál, be lehetett volna dobni az atom- és hidrogénbombákat.

Ez jó volt

[Ultra84]

Jaja, én is jót nevettem rajta!

[tersyxus]

I've been wondering recently why Hungary isn't a member of ESA. We have lots of space-related researches going on, our electricians and phycists have contributed in number of ESA and NASA missions. There are enthusiast research teams at universities taking place at international contests. So what's the reason of not joining? CZ is already a member of course.


light green: ECS states
dark green: signed cooperation agreement