[Budapest] Budai Várnegyed | Buda Castle District Developments - Page 399 - SkyscraperCity
 

forums map | DMCA | news magazine | posting guidelines

Go Back   SkyscraperCity > European Forums > Euroscrapers > Local discussions > Hungary > Projects and Development > Tervek és építkezések > Budapest


Global Announcement

As a general reminder, please respect others and respect copyrights. Go here to familiarize yourself with our posting policy.


Reply

 
Thread Tools Rating: Thread Rating: 512 votes, 4.99 average.
Old April 12th, 2016, 09:23 PM   #7961
Kronosz
Registered User
 
Join Date: Dec 2013
Posts: 2,671
Likes (Received): 2615

Quote:
Originally Posted by Iosephus View Post
Csak annyit árulj el, hogy mi volt ezen csúnya?
Szerintem nem magával az épülettel van baja, hanem azzal, hogy azért, hogy ide felépíthessék ezt az épületet el kellett bontani (jó)pár házat.
És most segítettem neki egy keveset, hogy miért is linkeltem be azt a fehérvári képet (tehát nem a panel miatt).
Kronosz no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 
Old April 12th, 2016, 09:39 PM   #7962
Iosephus
Registered User
 
Iosephus's Avatar
 
Join Date: Oct 2013
Location: Budapest
Posts: 432
Likes (Received): 186

Sikerült 100 forintért megszereznem egy könyv turkálóban nem kis örömömre
Zolnay László: A Budai Vár c. könyvét a múlt héten :-) Már kiolvastam, egész tetszett..Amúgy ezen kívül van egy csomó könyvem, de főleg a középkori Budáról, pl Az 1974-es budavári szoborleletről. Az olvasmányélményeim alapján örök szívfájdalmam a Friss Palota Zsigmond korából, nagyon nagy kár, hogy megsemmisült, az volt a legjelentősebb középkori épületünk szerintem...


Quote:
Originally Posted by Kronosz View Post
Kicsit visszatérve a Várhoz:
Ki milyen könyvet olvasott eddig a Várról? Régi vagy a mai mindegy igazából.
Iosephus no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 09:42 PM   #7963
Gyurma13
Registered User
 
Gyurma13's Avatar
 
Join Date: Jul 2013
Location: Budapest
Posts: 6,684
Likes (Received): 11486

Quote:
Originally Posted by Hmelnickij View Post
Így van...és ugye a panelek jogosultságát mindig azzal szokták indokolni h hamargyorsan kellett a városokba beözönlő embereknek lakást biztosítani...én ugyan nem láttam erre vonatkozó statisztikákat, de kétlem h hagyományos építkezéssel ne lehetett volna normális, emberléptékű épületeket felhúzni az ideiglenesnek mondott falanszterek helyett....de hasonló bűnnek érzem a 60' évek kockaházait is a falvak és a kertvárosok képe vonatkozásában...off
Ha jogosak a panelek, ha nem ez így van. Olcsón, gyorsan kellett sok lakást építeni és erre a panel volt a legmegfelelőbb. Gondolj bele egy átlag panel elem 3x4 méter, amit nagyjából 1 óra alatt a helyére lehet illeszteni. Ez 12 négyzetméternyi falfelület. Ezt hagyományos téglával kirakni jó pár napot vett volna igénybe. Nem volt erre idő.
__________________

MatteoFTC liked this post
Gyurma13 no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 
Old April 12th, 2016, 09:43 PM   #7964
Iosephus
Registered User
 
Iosephus's Avatar
 
Join Date: Oct 2013
Location: Budapest
Posts: 432
Likes (Received): 186

Mondjuk kár volt lebontani a régi népi lakóházakat a sok panel miatt, lehetett volna teljesen üres telkekre is felhúzni azt a sok förmedvényt...

Quote:
Originally Posted by Gyurma13 View Post
Ha jogosak a panelek, ha nem ez így van. Olcsón, gyorsan kellett sok lakást építeni és erre a panel volt a legmegfelelőbb. Gondolj bele egy átlag panel elem 3x4 méter, amit nagyjából 1 óra alatt a helyére lehet illeszteni. Ez 12 négyzetméternyi falfelület. Ezt hagyományos téglával kirakni jó pár napot vett volna igénybe.
Iosephus no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 09:50 PM   #7965
Gyurma13
Registered User
 
Gyurma13's Avatar
 
Join Date: Jul 2013
Location: Budapest
Posts: 6,684
Likes (Received): 11486

Azok a régi "népi" lakóházak rendszerint korszerűtlen, a modern kor követelményei és igényei szerint a lakhatatlanság határán álló épületek voltak. Ezeknél egy panellakás sokkal jobb életkörülményt jelentett. Az, hogy ma elavultak, meg rossz elrendezésűek, nem igazodnak a városszövethez az tény, de ez nem volt szempont. Az akkori lakásállományt nagyban javították. Ez volt a lényeg, ezért épültek.
__________________

follow me, hmphoto, MatteoFTC, Vikusz liked this post
Gyurma13 no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 09:51 PM   #7966
follow me
Registered User
 
Join Date: Nov 2013
Location: Győr
Posts: 634
Likes (Received): 508

Quote:
Originally Posted by Iosephus View Post
Mondjuk kár volt lebontani a régi népi lakóházakat a sok panel miatt, lehetett volna teljesen üres telkekre is felhúzni azt a sok förmedvényt...
Az esetek többségében egyszintes, komfort nélküli putrikat bontottak le. Vidéken pedig a Kádár kockák sok esetben belvizes területeken fekvő vályogházak helyére épültek.
__________________

MatteoFTC liked this post
follow me no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 09:55 PM   #7967
Iosephus
Registered User
 
Iosephus's Avatar
 
Join Date: Oct 2013
Location: Budapest
Posts: 432
Likes (Received): 186

Hát azért sűrűn akadt példa arra is, hogy komoly, szinte műalkotás számba menő több generációs kúriákat, vagy családi házakat dozeroltak el miatta, mint például Rákoskeresztúron a XVII. kerületben. Kádárék nem nagyon válogattak az eszközökben a Nemzeti Színház lebontása is jó példa erre...

Quote:
Originally Posted by Gyurma13 View Post
Azok a régi "népi" lakóházak rendszerint korszerűtlen, a modern kor követelményei és igényei szerint a lakhatatlanság határán álló épületek voltak. Ezeknél egy panellakás sokkal jobb életkörülményt jelentett. Az, hogy ma elavultak, meg rossz elrendezésűek, nem igazodnak a városszövethez az tény, de ez nem volt szempont. Az akkori lakásállományt nagyban javították. Ez volt a lényeg, ezért épültek.
Iosephus no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 10:45 PM   #7968
Keremart
Registered User
 
Keremart's Avatar
 
Join Date: Feb 2014
Location: Győr
Posts: 642
Likes (Received): 1084

Csak azt nem értem hogy a Pénzügyminisztérium értékéből miért von le bármit is ma, 2016-ban hogy a múlt század elején elbontottak egy tucat házat. Elbontották a polgárházakat és pont. Nem lehet rajta változtatni.

Világosan leírta Timi, az opciók a következők (voltak):
1. Rekonstruáljuk a neogótikus palotát, nagyobb lesz valamennyivel, a körülötte lévő házakhoz képest még batáribb, viszont mégiscsak gyönyörű lesz.

2. Marad a jelenlegi unalmas, fehér úgy szintén kicsivel kevésbé behemót épület. Aminek a Szentháromság téri homlokzata a legkevésbé gáz, amúgy pedig jelen formájában tényleg nem szép épület.

És ismét kihangsúlyozva, mindegyikőtök az épület külsejét kritzálja vagy védi, vagy szimplán várja a rekonstrukciót, de vannak belső terei is. Azokkal együtt pedig azon kevés illusztris és jelentős méretű épület között van, akik többé kevésbé, de túlélték az Ostromot, és az utána következő "fejlődést". Lássuk: Levéltár, Mátyás templom, és hoppá a Pénzügyminisztérium. Nem volt több!!
A Magdolna templomot félig felrobbantották, a HFP-t eléggé leamortizálták, a HM-et elbontották, ahogyan a Főhercegi Palotát, a Külügyminisztériumot, a Lovardát,az Istállót. A Karmelitát kibelezték, a Sándor palota csupasz tégla fal volt az ezredfordulóig,a Kiráyi Palota meg tudjuk hogy járt.
Nincs harmadik opció, senki hála istennek nem gondolkodott abban hogy államilag taroljunk le egy a II világháborút is többé kevésbé túlélt épületet. Modern kori műemlék rombolás, aki a középkori várakat szeretné újra látni hitelesen rekonstruálva annak a szájából elég furcsán hangzik, igaz kolléga.

A kedvenc képeim egyike:

Tessék választani, harmadik opció nincs. Illetve már egyáltalán nincs semmilyen lehetőség, rekonstruálnják. Pont. Ahogyan mindig írtam,most is, miért baj ha van valami változatosság a Várnegyeden. Nem rombolnak le semmit, csupán a jelenlegi középszerű helyett lesz más.
Én azok közé a maradiak közé tartozom, akik ha lenne harmadik blogenes opció, akkor is a helyreállítás mellet lennénk.
__________________
"Cum Deo pro Patria et libertate!"
Keremart no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 10:58 PM   #7969
stuszivadasz
Registered User
 
stuszivadasz's Avatar
 
Join Date: Apr 2009
Location: EU
Posts: 587
Likes (Received): 354

Alapvetoen tenyleg baj van az aranyokkal es egy elfogadhato kompromisszumkent atformalt meglevo jo allapotu epuletet akarnak megpiszkalni.
En azt mondanam, legyen...
Miutan az egesz varnegyedet a MariaMagdolna templomtol az asatasi teruletekig az osszes foghijat eredeti (kozepkori) formaban viszaepitettek de addig koncentraljanak a valodi hozzaadott ertekre.
__________________

MatteoFTC liked this post
stuszivadasz no está en línea   Reply With Quote
Old April 12th, 2016, 11:42 PM   #7970
hmphoto
Registered User
 
hmphoto's Avatar
 
Join Date: Jan 2014
Location: Sopron/Budapest
Posts: 1,919
Likes (Received): 2194

Quote:
Originally Posted by Keremart View Post
Csak azt nem értem hogy a Pénzügyminisztérium értékéből miért von le bármit is ma, 2016-ban hogy a múlt század elején elbontottak egy tucat házat. Elbontották a polgárházakat és pont. Nem lehet rajta változtatni.
Hát már hogyne lehetne. Az egész Hauszmann Terv arról szól hogy már elbontott épületeket építünk vissza, egyelőre üres telkekre, de ki tudja mikor kerülnek sorra a háború utáni rekonstrukció lakóházai. Vagy ott van az áramelosztó, ami ennél jobban, anélkül hogy valami már halott stílust utánozna, sehogy sem tudna jobban illeszkedni a környezetéhez. És a helyén lehet hogy a levéltár soha el nem készült bővítése fog felépülni. Disneyland2...
__________________

MatteoFTC liked this post
hmphoto no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 12:05 AM   #7971
hmphoto
Registered User
 
hmphoto's Avatar
 
Join Date: Jan 2014
Location: Sopron/Budapest
Posts: 1,919
Likes (Received): 2194

Hűha, nem néztem ide fél napig és két oldallal sikerült növelni a topicot, így sajnos sok mindenre nem tudok reagálni, pedig szeretnék, de azért itt elég sok a félreértés/félremagyarázás.
A legfontosabbat kellene mindenkinek elfogadni: dísz ≠ érték! Attól hogy valamit tele raktak az akkori nagykerben kapható, egymillió darabban legyártott gipszfejjel, attól az még nem jelent értéket, akkor sem, ha 100 évvel ezelőtti.
A PM tömbje nyilván nem ilyen volt, a szentháromság téri traktusa kiemelkedő értéket jelentett, a hátsó részei azonban még díszes tetőkkel együtt is alig többet mint egy akármelyik panel, hiszen pont ugyan annyi fantázia volt a kialakításában. Viszont ennek a rekonstrukciója, bár határozottan ellenzem, még inkább elfogadható, mint az itt érdemtelenül elfelejtett belügyminisztériumi tömbé. Hiszen annak 19. századi bővítései, lényegében azok amik ma hiányoznak róla, szintén semmivel többet nem értek mint egy bármelyik átlag alatti ma épülő irodaház, csak nem üveg homlokzattal, hanem vakolva.
Ennek a rekonstrukciója, a bástyára emlékeztető, de szerencsére már a háború előtt visszabontott tornyaival egészen durva merénylet a várnegyed ellen.
Mutatom megint, bár azt hiszem korábban is volt már ez a kép (elnézést a nagy méretért, de így látszik a lényeg):


forrás: fortepan_21642
Ha jó összehasonlítási alapot kerestek, akkor kb ezek a minisztériumi épületek voltak a Várnegyed Finta-féle dunaparti szállodái.
hmphoto no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 07:46 AM   #7972
kisshu
Registered User
 
Join Date: Apr 2015
Posts: 215
Likes (Received): 346

Quote:
Originally Posted by hmphoto View Post
Hűha, nem néztem ide fél napig és két oldallal sikerült növelni a topicot, így sajnos sok mindenre nem tudok reagálni, pedig szeretnék, de azért itt elég sok a félreértés/félremagyarázás.
A legfontosabbat kellene mindenkinek elfogadni: dísz ≠ érték! Attól hogy valamit tele raktak az akkori nagykerben kapható, egymillió darabban legyártott gipszfejjel, attól az még nem jelent értéket, akkor sem, ha 100 évvel ezelőtti.
A PM tömbje nyilván nem ilyen volt, a szentháromság téri traktusa kiemelkedő értéket jelentett, a hátsó részei azonban még díszes tetőkkel együtt is alig többet mint egy akármelyik panel, hiszen pont ugyan annyi fantázia volt a kialakításában. Viszont ennek a rekonstrukciója, bár határozottan ellenzem, még inkább elfogadható, mint az itt érdemtelenül elfelejtett belügyminisztériumi tömbé. Hiszen annak 19. századi bővítései, lényegében azok amik ma hiányoznak róla, szintén semmivel többet nem értek mint egy bármelyik átlag alatti ma épülő irodaház, csak nem üveg homlokzattal, hanem vakolva.
Ennek a rekonstrukciója, a bástyára emlékeztető, de szerencsére már a háború előtt visszabontott tornyaival egészen durva merénylet a várnegyed ellen.
Mutatom megint, bár azt hiszem korábban is volt már ez a kép (elnézést a nagy méretért, de így látszik a lényeg):


forrás: fortepan_21642
Ha jó összehasonlítási alapot kerestek, akkor kb ezek a minisztériumi épületek voltak a Várnegyed Finta-féle dunaparti szállodái.
Eddig egy szó sem esett arról, hogy a BM egykori épületére újra szinteket húzzanak fel. Szerintem nem is fognak. Nekem sem tetszene az úgy keletkező "csupasz kolosszus".
A linkelt kép viszont jól mutatja, hogy mennyire hiányzik a levéltár tornya. A kupolák, tornyok szép egységet képezek a Várhegyen. Kezdve a palota díszes tetőzetével, HF, Mátyás templom, PM és végül a levéltár tornya. Szép, izgalmas látkép, pesti vagy budai oldalról nézve egyaránt.
__________________

johny25, dottore75, realbizkit, Rtibi liked this post
kisshu no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 10:57 AM   #7973
dottore75
Registered User
 
Join Date: Jan 2015
Posts: 3,167
Likes (Received): 9889

ELLYPS — VAGY AZ ÚJ KIRÁLYI KERT

Budavár királyi kertjeinek építése, bővítése a Várhegy déli oldalán kialakult parkkal, majd a kertészeti üzem létrehozásával korántsem fejeződött be.
Már az 1867-es kiegyezést követő budavári koronázáskor felmerült az a kívánság, hogy a megváltozott politikai erőviszonyok — az Ausztria és Magyarország között létrejött vámunióra épített államszövetség — miatt kedvezően hatna, ha az uralkodó Buda irányába közeledne.Erzsébet királyné óhajaként,valamint Andrássy Gyula miniszterelnök megnyilatkozásaiban merült fel először a királyi palota bővítésének gondolata. Ezzel egyetértett az uralkodó is, meghagyta azonban,hogy az építendő új épületeket magyar építészek, művészek, iparosok építsék föl,illetőleg díszítsék.

,,A hazai művészetünk és iparunk melletti állásfoglalásnak jelentőségét csak akkor érthetjük meg igazán, ha meggondoljuk:
a Palota 150 éves történetében Mikoviny Sámuelen és Kempelen Farkason kívül nem találunk egyetlen magyar nevet sem”. Sajnos mindezt még inkább elmondhatjuk a kertekről, megtoldva azzal, hogy azok létrehozói között eddig egyetlen magyar kertépítő nevével sem találkozhattunk, hacsak Mikovinyt mint első tájrendezőnket nem soroljuk ide.Mivel is kezdődött a kis területrendezéssel indult, de az akkori Magyarország legnagyobb középítkezésévé vált munka? így ír róla Hauszmann Alajos: „Legelőször is a Dunára néző kertnek — melyben a királyné oly szívesen tartózkodott — megfelelő elhatárolást kellett adni, mert az ott létezett rácvárosi házak és a ,,Debrecen Szálló,, udvarába való betekintés semmikép sem volt kellemetes..Az e területen meginduló munkák ismertetése előtt azonban engedtessék meg egy kis kitérő, amely szoros kapcsolatban áll a vázolt feladatokkal.1867 után a bécsi gazdasági nyomás csökkenése gazdasági fellendüléssel járt, és ez a városépítésben is megmutatkozott. Sürgetővé váltak bizonyos nagy középítkezések is, amelyek új, korszerű építési szabályok bevezetését,egységesítését is maguk után vonták.E feladatok ellátására 1870-ben létrehívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát,és azt — mint az állami építések városi szervezetét — fontossága miatt közvetlenül a miniszterelnöknek rendelték alá. E testületben mindhárom város (Óbuda, Buda és Pest) képviseltette magát.A Közmunka Tanács egyik első teendője az új, egységes „Építési Szabályzat” kidolgozása, kiadása, majd az abban foglaltak végrehajtása és ellenőrzése volt. A továbbiakban mindinkább a nagy közérdekeket szolgáló építkezések szervezése, lebonyolítása lesz feladatává. Ennek érdekében tervpályázatokat, versenytárgyalásokat, kisajátításokat és műszaki szem*
léket szervez.

Ennek a félig hatóságnak, félig államigazgatási, illetőleg végrehajtó szervnek javaslatára kerül sor a budai Duna-part mai Clark Adám tér és Gellért tér közötti szakaszának rendezésére. Az erre hirdetett tervpályázatok kapcsolódtak azután a királyi palota építéséhez, és így tulajdonképpen felvehetjük mi is az imént elejtett fonalat.Ybl Miklós már az 1870-es években néhány kisebb építkezéssel (a déli cortina fali neo-reneszánsz lépcsőt, majd ennek felső befejezéseként ugyanilyen stílusú kis tornyos építményt, az Öntőház utca felől támfalat és lépcsőt épít) megkezdi munkáit a palotában.

A Királyi vár déli felének és közvetlen környékének helyszinrajza a régi állapot(római számok) és a Közmunka Tanács közremüködésével létrejött állapot(arab számok):




A Közmunka Tanács 1871-ben kiírt városrendezési pályázatára készíti el Feszi Frigyes a kert építményeire vonatkozó, de elképzeléseiben már a
Palota bővítését is magában foglaló pályamunkáját.1873-ban egy lakóház építése kapcsán felmerült problémák, valamint a Duna-part és a
Várkert ide lenyúló szakaszának rendezésére a Közmunka Tanács főmérnöke— Reitter Ferenc— készít tervvázlatokat.
A kiviteli terveket azonban már nem ő, hanem Ybl Miklós készíti el. Yblnek ebben a
tervében szerepel először a Várkert-Bazár építése, amelyet „ . . .a középső pavillonnal, a feljáró lejtőkkel (az ún. Bajuszlépcsőkkel), pergolákkal,
a kertészeti architektúrával és a lépcsőtornyok kiképzésével festői szempontból is rendkívül vonzóvá tudott tenni”. Egyik első megoldandó fontos
feladatnak tekintették a Várkert és a már előbb vázolt Duna-part rendezését, ezért a „Királyi Várkert” építésére, alakítására 1875. január 5-én a
„Magyar Királyi Miniszterelnök” ,,Felügyelő Bizottság"-ot nevezett ki. A Bizottság elnökéül
Báró Podmaniczky Frigyest, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökét választják.
A jelentős munka zökkenőmentes lebonyolítása, az állandó felső kapcsolat, valamint a megnyugtató ellenőrzés érdekében a Bizottság tagjai lesz*
nek: egy miniszteri kiküldött,
a óFőudvarmesteri Hivatal képviseletében a Várkert-kapitány (királyi várkapitány),
a Fővárosi Közmunkák Tanácsa képviseletében annak főmérnöke mint műszaki ellenőr

A „Királyi Várkert építésére és szabályozására alakult Bizottság” 1875-ben kezdte meg működését, majd 1882-ben — éppen ezen bizottság kifogás*
talan működése és szervezete elismeréseként — újabb megbízást kap gr.Tisza Kálmán miniszterelnöktől a: „Királyi Várpalota Építkezéseinek elő*
munkálataira s nem egyébre”.
Az építkezésre vonatkozó javaslatokat és az Ybl Miklós által készített, lényegében a Palotakert bővítésére és a Krisztinavárosi szárny építésére
szolgáló terveket a Bizottság már 1880-ban felterjesztette a királynak. 1883-ban tartja meg első ülését az ú j,,Királyi Várépítési Bizottság".
A Bizottság elnöki tisztét a Fővárosi Közmunkák Tanácsának mindenkori elnöke töltötte be.
Az építkezéseket —- saját tervei alapján — Ybl Miklós vezette és irányította egészen az 1891-ben bekövetkezett haláláig. Megüresedett helyére
Hauszmann Alajos műegyetemi tanár került, aki a művezetést és irányítást, a berendezési és felszerelési munkákat vitte tovább, egészen az 1902. évi
befejezésig.

A várkerti építkezéseket hosszadalmas alkudozás, telekvásárlás és kisajátítás előzte meg. Voltak, akik megértve az építkezés célját, „örömtől el*
telve” azonnal átengedték ingatlanjaikat, másoknál viszont ugyanezt a célt csak hosszú pereskedés után sikerült elérni.
Végül is a kisajátításért 323 000 Ft-ot fizettek ki, ezenkívül megvásároltak 881 négyszögölnyi területet „négyszögölenként 20 Ft becsáron” .
Érdekes és sokatmondó az a szerződés, amely ,,.. .egyrészről Ybl Miklós építész, másrészről a Királyi Várkert Építési Bizottság között kötte*
tett” . Ebből ugyanis kiviláglik, hogy „Ybl vállalja a művezetést, az alvállalkozók ellenőrzését a kiviteli összeg 4 7/10-ed százalékáért” (4,7%) (306).
Hogy mennyi volt a kiviteli összeg, elárulják az elszámolások. Kezdetben — 1875. IV. hó 15-én — a kiviteli költségek 1 067 032 Ft 24 kr-t tettek
ki, amelyek azonban az 1881. január 16-i végső elszámolásra 1 340 554 Ft-ra emelkedtek fel. A Várkert építését, a tervezett munkák ütemét gyak*
ran megzavarta és akadályozta a Duna áradása, sőt kiöntése. Azért, hogy a várható vízállásról tájékozódjanak " . .egy a czélnak megfelelő vízállás*
mérőt. . . ” rendeltek 881 Ft 50 kr-ért Weimel Vilmosnál, melyet a nevezett vállalkozó a régi vízkivételi műnél (a vízi Rondella felett) fel is szerelt.
A jóváhagyott tervek szerint körülbelül egy időben rendezték a Duna-partot, emelték az új vízszolgáltató épületet (a mai Várkert Kioszk), a már
említett lakóházakat és a kert lezárására szolgáló építményeket a Duna felől. így vált munkaterületté a Sándor-lépcsőtől a „Budai Hegypálya Tár*
saság Gőzsikló"-jáig terjedő terület.

A Királyi Palota építkezésének helyszínrajza.(Ybl-Hauszmann iroda):




Ybl Miklós egyik — az iratok közt található — javas atára a Bizottság elrendelte, hogy . .a Duna-part felett, az ,Ellyps’-felé építendő házaknak kialakíttatása
úgy valósuljon meg, hogy annak ablakai ne nézzenek az új Palotakertre” . Ezt támogatta az ,,Ő Felsége Személye körüli Magyar Királyi Minister”
(br. Wenckheim Béla) 1873. június 2-án kelt levele, amelyet Szlávy József „Magyar Királyi Ministerelnök”-höz intézett, és amelyben utasítja őt,
hogy ,,.. .a 26 lábbal a kert széle fölé emelkedő új épület (amely a hajdani Debrecen Szálloda helyére épül) a kilátást teljesen elzárná, s a
Császárné és Királyné Ő Felségét a legkedveltebb sétahelyétől megfosztaná. . .” — ezért alakíttassák át.

A Várbazár építéséről fennmaradt többek között három olyan megállapodás, mely említést érdemel. Ezek egyike szerint „a közép-épület bejáratá*
nál felállítandó két oroszlánynak... művészi előállíttatásával Fessler Leó szobrászművész bízatott meg 1887. május 22-én... 2400 Ft értékben”

A Várbazár részlete az ötvenes évek közepén:




A másik megállapodás is becses számunkra, mert jól példázza hazai díszítőművészetünk, hazai mestereink megbecsülését. Eszerint
Zsolnay Vilmos „gyurma, agyag és terracotta gyára Pécs” 1876. április 20-án kelt ajánlatában „elvállalja 10 234 Ft 44 kr-ért a felmerülő valamennyi ter*
racotta munkát” .Nem maradtak el a híres budai lakatosok és díszműkovácsok sem, mert a lejáró díszes vasrácsát és a máig meglevő kapuk (Ybl Miklós tér —késöbb
Ifjúsági Park bejárat) munkáit Jungfer Gyula műlakatos cége készítette el 3851 Ft 50 kr-ért.

Az újjáépített Várbazár főbejárata 1968-ban az eredeti képzőművészeti alkotások helyreállítása után:



A kiváló építész nem elégedett meg épületein az iparművészeti alkotásokkal, hanem az esztétikai élményt növények elhelyezésével is fokozta. Erre
mutat az 1881-ben kelt jelentése, mely arról számol be, hogy ,,.. .a bazárok fölötti teraszok karzatán a nagy díszöblönyök (virág edények)
kihelyeztettek, . . .a középső toronyban a felülvilágítók körül a védőrácsozat és a megkívánt ülőhelyek vasból elkészültek Felemlítjük"’még,
hogy szintén a nyílt lépcső felső végén álló Gloriette-tel az összes munkák elkészültek. Az új Várkert részen
a feljárónál hiányzik még az engedélyezett Triton alak a szökőkútra, „mely
a jövő tavasszal a Schlick-féle Vasöntöde által fog szállíttatni és kitétetni”.Valami hiba lehetett az „öblönyök” készítésében — talán szétfagytak —,
mert 1882. május 23-án Vetted Adolf „császári és királyi udvari kertfelügyelő” beadványt intéz a Bizottsághoz az . . öblönyök és növény*
szekrények terracotta lemezeinek kicseréltetése iránt” . Mindjárt javaslatot
is tesz: fogadják el Neuschlossz I. Fiai cég ajánlatát, aki . .Vállalja, hogy 270 forintokért 2 cm vastag gyalult cserfából újra borítja ezeket” .
Ennyi építészettörténet után, úgy gondolom, felfrissülést jelent egy kis séta az építkezésekkel egy időben alakuló, formálódó
új kertben: az Ellypsben!

A kert e furcsa nevét a Várhegy Dunára néző oldalán végigfutó, szerpentinszerűen kanyargó, ellipszist formáló útjairól kapta. Nem volt ez valami*
féle különösen szép kertépítészeti alkotás, hiszen a meredek lejtők ilyenfajta rendezése elé sok akadály tornyosult. Egészen korán, a középkorban
az Öntőháznak, a Majorságnak, a vízkivételi műnek és az ehhez kapcsolódó vízszállító-folyosónak alakították ki így, de csak a kör alakú vízi bástyák
környékét. Később sem sokat változott e terület képe. A védőfalaktól északra elterülő füves-bokros hegyoldal szükség esetén a várvédelem fontos straté*
giai felvonulási és védelmi területéül szolgált.

De nem változott akkor sem, amikor megépült Széchenyi Lánchídja és vele költőnk — Arany János akkori — szavai szerint:
„Az ijjú szép Pest” .. .„bizton ölelve Nyújt Corvin agg várának hű kezet.”
Talán az Alagút és a Sikló megépítése okozott némi változást, de az sem sokat. Hiszen még Clark Adám eredeti, a Lánehídfőt — Alagutat és köz*
vetlen környékét — ábrázoló térrajzán is ,,Léiméi Garten”-nak — Sáros kertnek — nevezi területünket. Igaz ugyan, hogy az 1870-es években
az Alagút felett kedvelt, divatos kávézóhelyet létesítettek, de még ez sem nevezhető díszkertalakításnak, hanem csak olyan vállalkozásnak,
amely a látnivalókat (a Lánchíd tarka forgatagát) összekapcsolta némi üzleteléssel.

Az új királyi kert építésére itt, a keleti oldalon a legelső intézkedés az az 1873. szeptember23-án kelt 19.496/873 sz. Polgármesteri irat, amely szerint:
„Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége legkegyelmesebben elhatározván, hogy a királyi udvartartás költségeinek fedezésére az ország által megaján*
lott összegnek egy tetemes része a budai királyi Váriaknak s közvetve a Fővárosnak szépíttetésére fordíttassák. . . Ezért a Széchenyi és Debrecen
szállodák közti házsor eltávolításához a Szépítő Bizottmányunk hozzájárul”.

A hozzájárulás birtokában a nevezett házak bontása az 1874-ben megtartott árverés után még ugyanabban az évben meg is történt, de a kerté*
szeti alakításhoz mégis csak 1879—1880-ban fognak hozzá, noha e célra már korábban is volt anyagi fedezet.
Az első kertészeti munkák a Várhegy keleti lejtője alati 1880-ban készültek el.

A ,,kávéház (ma Várkert Kioszk) előtti kertecskék a Fővárosi Sétány Bizottság megbízásából, fővárosi kertész által mint első munkák még múlt
évben lettek elvégeztetve .. .3861 Ft 80 kr. értékben'’.

A kertterveket nem ismerjük, mivel azok elkallódtak, de a tervezőket és építőket — abból a levélből amelyet Tisza Kálmán miniszterelnök 1881.
január 18-án intézett br. Podmaniczky Frigyeshez — megismerhetjük. A levélben ez áll: „Múlt év ápril 27-dikén 47 szám alatt kelt előterjesztése
folytán a Fleischmann és Wéber-féle kertészeti cég által készített s a királyi kertté átalakítandó ellips résznek már megállapított berendezési tervét
tárgyazó mintázatot (nyilvánvalóan kerttervét) a Bizottságnak visszaküldöm”.

Az így elfogadott kerttervek kiegészítőjeként építészeti terv is készült:


amelyről Hauszmann Alajos adott hírt. „A kerttel kapcsolatban még a legközelebbi jövőben elkészül a Királyi Vár dunai homlokzata előtt az
Ellyps kertre vezető lépcső, mely kiegészítője és a Duna bal*partjáról is látható lesz, amiért is gazdag építészeti és szobrászati dísszel
tervezzük” .

A képen megörökített terv azonban soha nem valósult meg, minden valószínűség szerint az akkor már fogytán levő anyagiak miatt. (Sajnos nem
először és nem utoljára takarították meg a kertek rovására — az építkezési költségek túllépése miatt — az ilyen mutatós kerti architektúrát.)
Ezek után felvetődik a kérdés: mi valósult meg helyette? Minden bizonynyal sokkal egyszerűbb, szegényesebb elképzelés. Legalábbis erre mutatnak
a második világháborúig itt dolgozó kollégák elbeszélései, valamint a most folyó újjáépítést megelőző földmunkák során szerzett személyes tapaszta*
latok. A díszes lépcső leegyszerűsödött, a gazdag támfalat egyszerű téglafalak helyettesítették, a szobrászati díszek tervéből semmi sem valósult meg.
A kertészeti alakítás során az egyhangúság feloldására, a szépség fokozására sziklakertet is építettek a kert több pontján. Az ehhez szükséges
különleges, likacsos szerkezetű, ún. édesvízi keménymészkő beszerzésére maga Ybl kért ajánlatot egy Buda környéki kőbányából, ami arra
mutat, hogy nála is kedvező visszhangra talált ez a ritkán alkalmazott kert elem.
A teljes kertépítéssel a Fleischmann—Wéber-féle cég 1881 júniusára készült el.

Az Ellyps sétány Fleischmann-Wéber-féla átalakítás:




Nagy gondosságra, bölcs előrelátásra utal, hogy nem vették át mindjárt saját kezelésbe az elkészült új parkrészt, hanem hároméves kezelést kötöttek ki
a végleges használatbavétel előtt. Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy a kiültetések közben esetleg elkövetett
hibáknak a munkákat végző cég lássa kárát, mert a három esztendő alatt elpusztult növényzetet díjmentesen ők tartoztak pótolni.
Az elővigyázat ellenére a kertépítési munkák befejezése, illetve a rendszeres növénygondozási munkák megkezdése során derült ki, hogy a szükséges öntözési hálózatról
és a felszíni elvezetésről nem gondoskodtak időben.
E hiányosság gyors felszámolására Ybl Miklós és Szkalla Oszkár főmérnök (építési ellenőr) póthitelt igényeltek, majd ennek elfogadása és
jóváhagyása után adták ki a megbízást Zellerin Mátyásnak, hogy az. .utólag megkívánt vízvezetéki munkákat, a légszeszvezeték (nyilván a park világításához szükséges
világítógáz-vezeték építéséről van szó), valamint a víznyelők munkáit végezze el” .

Zellerin mester a kész kert okozta nehéz helyzet ellenére is szellemesen oldotta meg feladatát. A kert kifogástalanul fenn is maradt 1944/45-ig. Az
Ybl által említett utólagos felszíni vízelvezetési munkákat a vállalkozó úgy oldotta meg, hogy az út hegy felőli oldalán folyókát épített ki a felszínen.
Az ebben összegyűlő csapadékvizet 10—30 méterenként kialakított és a folyókába beépített víznyelőráccsal összefogta, majd az út tengelyére me*
rőleges irányba téglából kifalazott csatornán át vezette és annak lejtő felőli végén kialakított vízáteresztő réteggel — sodrását csillapítva — a
pázsit felületére tárolta a vizet.

így a hegyoldalra hullott csapadékvíz nem veszett kárba, és az az előnye is megvolt, hogy Zellerin mester viszonylag kevés bontással, aránylag ol*
csón oldotta meg feladatát.Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a Várhegy meredek keleti oldalán 50—60 cm művelt vagy a növények gyökerei által felaprózott termőréteg
alatt duzzadásra és csúszásra hajlamos veszélyes márga alapkőzet helyezkedik el (aminek törésvonalai szerencsére kelet—nyugat irányúak, tehát
„befelé dőlnek”), a vállalkozás egyáltalán nem volt veszélytelen.Ugyancsak utólagos igényt elégítettek ki azzal is, hogy 1883. január 12-én 130 Ft 50 kr-ért
„ . . .az új Várkertbe négy darab vas ülőpadot” rendeltek a Drózsa és Tsa cégnél.
Ezekkel az utólagos munkákkal,beszerzésekkel tulajdonképpen használatra készen is állt a park, „az új királyi kert".Jó is volt igyekezni, mert csak ennek elkészülte után láthatott hozzá
Ybl az új királyi palota tervezéséhez,melynek tervmunkálatait ,,Ő Felsége 1883. május 5-én a műteremben meg
is tekintette”.Kertészeti szempontból is érdekes javaslatot tartalmazott e terv: mivel azt ajánlja, hogy . .az Újvilág felé eszközlendő építés legyen elfogadva,
a Fegyvertár(Zeughaus) épület helyébe pedig egy új kert létesíttessék”:

A Palota és a Testőrlakház közé tervezett kert egyik változata 1884-ből.(Ybl Iroda)


A Palota és a Testőrlakház közé tervezett kert másik változata 1884-ből.


A Palota és a Testőrlakház közé tervezett kert harmadik változata 1884-ből.





Ez az elgondolás azonban nem valósult meg sohasem. Ránk maradt azonban néhány kertterv is, bizonyságául nagy építőművészünk kertszere-
tetének és igényének.Még néhány szót a kert használóiról!

Az Ellypset (ma Keleti-kert) megépülte után nemcsak a Palota lakói, hanem hosszú évtizedekig a nagyközönség is látogatta. A parkot az
Alagút feletti kertrészből a Sikló űrszelvénye felett két helyen átívelő, lezárható vaskapukkal ellátott hídon át lehetett a város felől megközelíteni.
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején szélesre tárultak nemcsak e kevésbé díszes, hanem a másik, sokkal pompásabb Déli-kert kapui is az érdeklődők
előtt, majd később, a 20-as, 30-as években már csak vasárnaponként, illetve ritkán a nyári hónapokban vagy jeles ünnepeken (pl. Szent István király
napján) volt lehetősége a „közönséges földi halandóknak” ide bejutni.
Egyszer azonban ide is elért a pusztító háború. Heteken, hónapokon át hulltak e kertbe is a bombák, aknák, melyek aztán elvégezték, megpecsételték a sorsát is. Nem maradt nyomukban
egyéb romhalmaznál, üszkös,égnek meredő, szilánk szaggatta faroncsoknál.




A SZÉLES ÚTI KERT (A Várkerti Bazár rendezése)


Annak ellenére, hogy a Várkert bazár építészeti terveinek túlnyomó része megsemmisült vagy lappang, kertépítészeti tervei közül pedig gyakorlatilag csak felmérési tervek maradtak fenn,
rendkívül jól dokumentált építészeti és kertművészeti emlékünk.Képi források az épület fontos városképi szerepének, hivatalos beruházás mivoltának és az udvarhoz való kapcsolódásának
köszönhetően viszonylag nagy számban maradtak ránk. Ybl 1879-ben készített elszámolási tervei (amelyeket Ybl Ervin, Gerő László, Czagány István és Bor Ferenc még nem ismert,
majd Potzner Ferenc bukkant rájuk véletlenül a Kiscelli Múzeumban) kulcsfontosságú források a megvalósult állapotról, így a szorosabb értelemben vett kertről is.

Ybl Miklós elszámolási terve a Széles út kert megvalósult részleteiről, 1879. (érdemes megnézni,a terv közepén fönt látható,a déli romantikus Ybl-féle lépcsőtorony homlokzatnézete)




A kert legtöbb fontos részletéről maradt fenn fotográfia.A helyszínrajzok között is van megbízhatónak, pontosnak nevezhető, elsősorban Strnad (később Szörényi) Mihály 1910. évi felmérése
(eredetije jelenleg lappang).A különböző korú ábrázolások, fotók segítségével a kisebb-nagyobb változások jól nyomon követhetők.Külön forráscsoportot jelentenek az építéssel kapcsolatos iratok,
jelentések, elszámolások. Ezek részben az Országos Levéltárban, részben Budapest Főváros Levéltárában, részben pedig a bécsi Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) iratai között,
a Haus-Hof-und Staatsarchivban.A létesítmény létrejöttének történetéről számos publikáció adott már összefoglalást, és tucatnyi a már közölt írott és képi forrás, valamint forráshivatkozás is.
A Várkert bazár kertjével (vagyis a hozzá szorosan kapcsolódó és vele egy időben étrehozott és később „Széles út kert”-nek nevezett kertrésszel) kapcsolatban a számos korabeli leírás
ellenére azonban nem született átfogó elemzés és történeti összefoglalás. A jelen rövid tanulmány készítésének rendkívül szoros határideje sem engedte meg a teljes írott forrásanyag szisztematikus,
részletekbe menő feldolgozását, amit egyébként az aktuális beruházás jelentősége és volumene egyébként indokolt volna. Mindazonáltal e kertrész építéstörténete nagy vonalakban így is hitelesen felvázolható
, s a közgyűjteményekben hozzáférhető, releváns képi források alapján részleteinek legtöbbje megismerhető volt.

A VÁRKERT BAZÁR RENDELTETÉSE ÉS KÖRNYEZETÉVEL VALÓ KAPCSOLATA
A Várkert bazár lényegét tekintve egy kerti építmény. Építésének oka, célja, kiképzésének módja csak ekként értelmezhető. Jellemző, hogy nevéből a „Várkert”-tel való kapcsolata volt csak igaz,
„bazár” funkciót szinte sosem töltött be. Egy olyan különleges kerti építményről van szó, amelynek kulisszaszerű fő nézete nem belülről, a kert felől adódik, hanem a kerten kívülről (legfőképpen Pestről).
Építésének legfőbb célja éppen a Duna és a pesti parti házsor kert felől nyíló látványának megőrzése volt. Ezt a célt szolgálja az építmény-együttes középső részét képező, egyedülállóan hosszú és impozáns,
nagyrészt pergolával kísért sétány (a kert nevét adó „széles út”). Az utcasorhoz képest előkert által hátrahúzott terasz nem is a parti házsorhoz, hanem elsősorban a mögötte fekvő királyi Várkerthez
kapcsolódott. A terasszal egykorú és egyazon projekt részeként épült bérházakat is tudatosan szeparálták a kerttől. Míg a rakpartról a teraszra felvezető nagyszabású rámpákat szinte sosem használták,
a királyi várkert ún. Alsó kertjének (más néven Déli kert) sétányai szervesen és elzárhatatlan módon ide vezettek.

Várkert délkeleti részének helyszínrajza, 19. század vége. Megjelent: Hauszmann 1912.

map



A TERÜLET KERTÉPÍTÉSZETI ELŐZMÉNYEI

1893-tól Sándor Lipót nádor, majd halála után öccse, József nádor tájképi kertet hozott létre a Várhegy déli és délkeleti lejtőjén. A Pest, a Duna és a Gellérthegy felé csodálatos panorámát nyújtó parkot
–az ún Alsó kertet vagy Déli kertet –egy házsor választotta el a Duna partján haladó úttól. E házsorból 1818-19-ben sikerült József nádornak megvásárolnia két egymás melletti telket, amelyeken
konyhakertet létesíttetett.A konyhakert északi része fölötti teraszon kettős vadgesztenyesor húzódott.A Várkert alsó részén egy hosszú, egyenes sétány vezetett végig. A díszkert a vízgépháznál húzódott
legközelebb a Dunához. Itt hosszú lépcsősor vezetett le kertben a rakpart felé.A déli kortinafaltól délre, azzal nagyjából párhuzamosan egy másik, szintén középkori eredetű fal húzódott
a felső kapuszorostól a Duna partján épült vízgépházig. A parton álló magánépületeket sűrű növényzettel takarták el a kertben sétálók szeme elől.

A Várkert bazár helyén elterülő nádori faiskola, felső teraszain vadgesztenye-sorokkal, mellettük magánházak sorával, 1854.



Ybl Miklós már a kiegyezést követő években (az 1870
-
es évek legelejétől fogva) foglalkozott az uralkodópár megbízásából a várkert egyes építményeinek átformálásával, elsősorban a közlekedési kapcsolatok megteremtésével a palota felső és alsó kertjei között.
Ekkor épült az Óriáslépcső a déli kortinafal tetején, és lépcsőpavilonok mindkét kortinafal mellett.

Részlet az 1873. évi kataszteri térképről, rajta az Alsó kertalján végighaladó egyenes sétány és a parti magánház-sor és a királyi konyhakert.



1871-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervpályázatot írt ki a palota környékének fejlesztésére, amelyek a várkert építményeit is érintették, de e nagyszabású elképzelések nem valósultak meg. 1873-ban végül
az adott lendületet a fejlesztésnek, hogy a Duna-parti házsoron egy háromemeletes épületet kívántak építeni, amely veszélyeztette a kertből nyíló kilátást. Ekkor Szlávy József miniszterelnök és Podmaniczky Frigyes kezdeményezésére a királynál sikerült elérni, hogy a magántulajdonú telkeket kisajátítsák, s a területet az uralkodói rezidenciához méltón rendezzék.Erre a király biztosított fedezetet: „az udvartartásra az ország által megajánlott összegnek egy tetemes része a budai királyi Várlaknak s közvetve a főváros szépíttetésére fordíttassék”.
1875. január 5-én már Tisza Kálmán miniszterelnök nevezte ki az építkezést felügyelő bizottságot: a Várkert Építési Bizottmányt (Burggartenbaucommité). Ezzel kezdetét vette a Várkert bazár építésének „projektje”.


AZ ÉPÍTKEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
A projekt eleinte csak a Várkert bazár és a vízgépház (később Várkert-kioszk) a várbeli víztározóval (összefoglalóan „Burggartenbauten”) tervezését és építését foglalta magában.
A Várkert Építési Bizottmány a tervezési és építési folyamatot is irányította 1875-82 között. Tagjai Podmaniczky Frigyes mint miniszteri kiküldött (az FKT alelnöke), Franz Supp budai várkapitány
a bécsi Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) képviseletében, valamint Szkalla Oszkár, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa főmérnöke mint műszaki ellenőr. A tervezéssel és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg. A Bizottság működését a Hohenlohe herceg által vezetett bécsi Főudvarmesteri Hivatal ellenőrizteSupp jelentései alapján, s az iratokból kitűnik, hogy a Főudvarmesteri Hivatalnak jóváhagyási és javaslattételi joga is volt, tehát beleszólhatott a beruházás minden részletébe.Az Udvarmesteri hivatal képviseletében vett részt az irnyításban Adolph Vetter császári és királyi kertészeti felügyelő is.1880 februárjában, a Várkert bazár elkészültét követően Tisza Kálmán miniszterelnök kezdeményezte, hogy Várhegy keleti szoknyáján elterülő Ellipsz-kert „projektjét” annak 270 ezer forintos büdzséjével együtt csatolják a királyi kertek építéséhez. Ettől kezdve a projekt részévé vált a királyi kerteknek az Ellipsz-sétány déli részével való bővítése a sikló déli oldalán.

A Várkert bazárhoz csatlakozó kert tervezésének folyamata.A Várkert bazár kilátóterasz és a mögötte fekvő sáv parkosításának terveihez a tereprendezés terveit a szintek megadásával és az összkép felvázolásával bizonyára Ybl Miklós irodája készítette. Az építkezés elszámolása kapcsán Ybl által készített terveken valamennyi épített elem és sétány szerepel. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy maga a tervezés is teljes egészében Ybl vagy irodája munkája lett volna, sőt, a kerttervezés zöldfelület-tervezési feladatait bizonyosan tapasztalt és elismert tájkertészre bízták. Több valószínű lehetőség is felmerülhet. Tudjuk, hogy a Schönbrunnban székelő Adolph Vetter császári és királyi kertészeti felügyelő, korának ismert kerttervezője részt vett a budai királyi kertek építésének felügyeleté-ben –talán a Főudvarmesteri Hivatal ülésein is, s így beleszólhatott –és esetenként bele is szólt –egyes részletekbe.A kertek kialakításának ügye 1877 végén vált konkrét feladattá. Az erre vonatkozó költségvetést 1878. január 20-án terjesz-tette elő Ybl Miklós és Szkalla Oszkár:
„Végre van szerencsénk Őfelsége első udvarmestere, Hohenlohe herceg ebbeli óhajának megfelelendő az új kertrésznek rendbehozatalára, illetőleg egy új kert alkotására vonatkozó költségösszeállítást előterjeszteni, melynek alapját a mellé csatolt részletes költségvetések képezik, éspedig:

1.Wechselmann Ignácnak a szükséges föld-kűmíves-és elhelyezési munkákra, a tervezett utak előállítására és a megkívántató kerti földnek szállítására vonatkozó költségvetés

2.Vetter cs. és kir. udvari kertfelügyelőnek előirányzata, melyben a tulajdonképpeni kertészmunkák, az élő fák, bok-rok és egyéb növények, valamint a szükséges fűmag és ültetvények beszerzési költsége foglaltatik, és

3.a művezetőség költségvetése, mely úgy az épületek mögötti kertrésznek, valamint a vízműépület előtti kertnek és az összes járdáknak öntözésére és locsolására szükséges vízvezetéki berendezést, az említett új kertrészben
tervezett szökőkút költségét, és végre ezen új kerttel szoros összkapcsolatban álló nagy lépcsőnél megkívántató helyreállítási és díszítési munkákat tartalmazza.


A fentiekből kiderül, hogy Vetter alkotó módon, a költségek összeállításában mindenképpen aktív szerepet vállalt, s későbbi fennmaradt tervekből azt is tudjuk, hogy utódja, Anton Umlauft több kerttervet is készített Budára.

Mindezek alapján Vettert tekinthetjük a szűkebb értelemben vett „kerttervezési” (növénytelepítés-tervezési) munkák alkotójának. Neve Albert Haury udvari kertésszel együtt több iratban is előfordul.
Az 1880-ban a projekthez csatolt Ellipsz-kerttel kapcsolatban a követke-zőket olvashatjuk: „Szintén Ybl készítette ide is a terveket”.Legvalószínűbb tehát, hogy a koncepciót és annak részeként a tereprendezés, a sétautak, lépcsők, támfalak és szökőkút terveit Ybl irodája készítette, a növénykiültetést pedig Adolph Vetter.

Felmerülhet azonban még Vetteren kívül a projekt kertépítészeti kiviteli munkáival megbízott Weber Károly pesti kertész neve is (a Weber és Fleischmann pesti kertész cég társtulajdonosa, Weber Antal építész testvére, a híres pesti művészcsalád tagja). Tudjuk ugyanis, hogy az Ellipsz kert az ő tervei alapján valósult meg, s újabban előkerült források alapján a Várkert bazár kertjét is az ő cége kivitelezte,tehát nem zárható ki az ő alkotó közreműködése sem. A várkert akkori főkertésze, Mráz Károly is minden bizonnyal részt vett a munkálatok napi szintű ellenőrzésében.

Forrás:Gombos Zoltán:Budavári kertek,Kiscelli Múzeum,KÖZTI Tanulmány

Folytatás este

Last edited by dottore75; April 13th, 2016 at 12:04 PM.
dottore75 no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 03:38 PM   #7974
elbong
Registered User
 
elbong's Avatar
 
Join Date: Jan 2016
Posts: 2,221
Likes (Received): 3873

Quote:
Originally Posted by Tímea89 View Post
Tehát érték helyére érték került.
Nem igaz. Egyetlen töredékes gótikus kapualj értékesebb, mint a komplett neogót PÜ palotája, mert az utóbbi csak ipari tömegtermelés eredménye, míg az előbbi a magyar művészettörténet maga.

Gyakorlatilag minden, ami az 1800-as éveknél fiatalabb értéktelen az 1800-as éveknél idősebbel összehasonlítva. Önmagában nem értéktelen, ha a PÜ palotája valahol Pesten épült volna fel és legföljebb kisebb bérházakat, ipartelepeket bontottak volna érte, akkor kiemelkedő építészeti érték lenne, de fennt a Várnegyedben értéktelen szemét. Olyan hulladéképület, ami foglalja a helyet az igazi érték, a miatta lerombolt, de még rekonstruálható polgárházak elől. Mert azoknak a polgárházaknak még egy varsói jellegű rekonstrukciója is igazi értéket teremtene a PÜ borzalma helyén!

Minden a helyén kezelendő és mi most a Várnegyedről beszélünk!
__________________

Windblower liked this post
elbong no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 04:03 PM   #7975
Tímea89
Registered User
 
Tímea89's Avatar
 
Join Date: Mar 2013
Posts: 2,198
Likes (Received): 7572

Quote:
Originally Posted by elbong View Post
Nem igaz. Egyetlen töredékes gótikus kapualj értékesebb, mint a komplett neogót PÜ palotája, mert az utóbbi csak ipari tömegtermelés eredménye, míg az előbbi a magyar művészettörténet maga.

Gyakorlatilag minden, ami az 1800-as éveknél fiatalabb értéktelen az 1800-as éveknél idősebbel összehasonlítva. Önmagában nem értéktelen, ha a PÜ palotája valahol Pesten épült volna fel és legföljebb kisebb bérházakat, ipartelepeket bontottak volna érte, akkor kiemelkedő építészeti érték lenne, de fennt a Várnegyedben értéktelen szemét. Olyan hulladéképület, ami foglalja a helyet az igazi érték, a miatta lerombolt, de még rekonstruálható polgárházak elől. Mert azoknak a polgárházaknak még egy varsói jellegű rekonstrukciója is igazi értéket teremtene a PÜ borzalma helyén!

Minden a helyén kezelendő és mi most a Várnegyedről beszélünk!
Nincs kedvem ezt tovább folytatni.

A magam részéről a vitát lezártnak tekintem.
__________________
"If only you were here for a moment to see with me the dead silver of the Danube, the dark mountains against the pale- red background and the lights of Pest glittering up to me; Vienna would go down in your appreciation compared with Buda-Pest" (Otto von Bismarck)

Kronosz, dottore75, Rtibi liked this post
Tímea89 no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 04:29 PM   #7976
Kronosz
Registered User
 
Join Date: Dec 2013
Posts: 2,671
Likes (Received): 2615

Quote:
Originally Posted by Tímea89 View Post
Nincs kedvem ezt tovább folytatni.

A magam részéről a vitát lezártnak tekintem.
Pont ezt akartam írni. Annyira meg van vadulva szegény, hogy szerintem menthetetlen.
Haladjunk inkább tovább.
Kronosz no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 05:00 PM   #7977
elbong
Registered User
 
elbong's Avatar
 
Join Date: Jan 2016
Posts: 2,221
Likes (Received): 3873

A tegnapi vita miatt digitalizáltam egy 1875-ös állapotot ábrázoló kataszteri térképet és rávittem, hogy melyik korszak, mit pusztított a várnegyedben. Jól látható, hogy a "boldog békeidők" mindent visz, a pusztítás kétharmada a monarchia korszakához köthető és csak egyharmadért felelős a második világháború (jelentős épületrész 0,5-nek számítva), ahogy az is, hogy lényegében a Mária Magdolna templom és a viszonylag tűrhető állapotban a főhercegi palota otromba átalakítása alatt túlélt Teleki-palota falainak lerombolásáért felelős csak a kommunizmus korszaka (a háborúban súlyosan sérült épületek romjai általában falcsonkok voltak összefüggések nélkül, a kommunisták ez esetben is megőrizték a középkori maradványokat és beépítették a modern épületekbe):



+ három középkori kaputorony.
__________________

hmphoto, Bikes liked this post

Last edited by elbong; April 13th, 2016 at 05:06 PM.
elbong no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 05:22 PM   #7978
hmphoto
Registered User
 
hmphoto's Avatar
 
Join Date: Jan 2014
Location: Sopron/Budapest
Posts: 1,919
Likes (Received): 2194

A monarchiába a bécsi kaput is bele lehet venni, még ha utóbb többé-kevésbé rekonstruálták is.
hmphoto no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 05:23 PM   #7979
hmphoto
Registered User
 
hmphoto's Avatar
 
Join Date: Jan 2014
Location: Sopron/Budapest
Posts: 1,919
Likes (Received): 2194

Quote:
Originally Posted by Tímea89 View Post
Nincs kedvem ezt tovább folytatni.

A magam részéről a vitát lezártnak tekintem.
Ne haragudj, ez aztán a felnőtt hozzáállás. Ha nincs érvem, akkor inkább lezárom a vitát...
hmphoto no está en línea   Reply With Quote
Old April 13th, 2016, 05:28 PM   #7980
elbong
Registered User
 
elbong's Avatar
 
Join Date: Jan 2016
Posts: 2,221
Likes (Received): 3873

Quote:
Originally Posted by Kronosz View Post
Látom nem ment át, mire is céloztam. Segítsek?
A tízemeletes panelház a külvárosi népi-barokk parasztházak helyén ugyanaz a minőségi különbség, mint a nyolcemeletes PÜ palota a középkori részleteket tartalmazó városi barokk polgárházak helyén. Mindkét esetben a lerombolt régi épületek voltak a minőség és az utód a minőség hiánya, még akkor is, ha mind a panel, mind a eklektikus palota jó minőségű anyagokból épült! Merthogy abból épültek és ez tetszik-nem-tetszik a panelra is igaz.
elbong no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 


Reply

Tags
budapest

Thread Tools
Rate This Thread
Rate This Thread:

Posting Rules
You may not post new threads
You may not post replies
You may not post attachments
You may not edit your posts

BB code is On
Smilies are On
[IMG] code is On
HTML code is Off



All times are GMT +2. The time now is 05:22 PM.


Powered by vBulletin® Version 3.8.11 Beta 4
Copyright ©2000 - 2019, vBulletin Solutions Inc.
vBulletin Security provided by vBSecurity v2.2.2 (Pro) - vBulletin Mods & Addons Copyright © 2019 DragonByte Technologies Ltd.
Feedback Buttons provided by Advanced Post Thanks / Like (Pro) - vBulletin Mods & Addons Copyright © 2019 DragonByte Technologies Ltd.

SkyscraperCity ☆ In Urbanity We trust ☆ about us