Felhőkarcoló-vita | Skyscraper Debate in Budapest - SkyscraperCity
 

forums map | news magazine | posting guidelines

Go Back   SkyscraperCity > European Forums > Euroscrapers > Local discussions > Hungary > Projects and Development > Tervek és építkezések > Budapest


Global Announcement

As a general reminder, please respect others and respect copyrights. Go here to familiarize yourself with our posting policy.


Reply

 
Thread Tools Rating: Thread Rating: 60 votes, 5.00 average.
Old July 5th, 2008, 01:55 PM   #1
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

Felhőkarcoló-vita | Skyscraper Debate in Budapest

Skyscraper Debate in Budapest. Pros and cons, news and articles.
This issue is becoming more important every day so why not open a separate thread to cover it?
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 
Old July 5th, 2008, 01:58 PM   #2
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

Does the restriction on skyscrapers come to an end? / Véget ér a fővárosi toronyházstop?
Portfolio.hu - 2008.07.03 12:03


Budapest to renew its urban planning concept, that may come with the abolition of the restriction on skyscrapers and height limits. The new legislation will be discussed before the municipal committe this Fall.

Hamarosan elkészül a toronyházak építését is szabályozó fővárosi keretterv (FSZKT), ami megszüntetheti az úgynevezett toronyház-moratóriumot Budapesten. A jogszabály-tervezetet ősszel tárgyalhatja a fővárosi közgyűlés - írja az Index.

Elkészült a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítása, a kerületektől és az illetékes állami szervektől beérkezett vélemények kiértékelése a végső szakaszában tart, tájékoztatta az Indexet Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze. A tervezetet a nyáron a kerületi főépítészekkel átbeszélik, egy utolsó egyeztető tárgyalássorozaton megvitatják, majd előreláthatóan ősszel a fővárosi közgyűlés elé kerül.

A módosítás egyik legizgalmasabb része a magasházakra vonatkozó szabályok megváltoztatása, ez váltotta ki a legtöbb vitát is. Az erre vonatkozó rész három verzióban készült el. Az első szerint nem változna semmi, maradna a jelenlegi 55 méteres magassági határ, de az is csak a Hungária körúton kívüli területeken, az úgynevezett megengedő zónában. (Azon belül 30 méter.)

A második változat szerint egy helyen lehetnének csak toronyházak, méghozzá Észak-Csepelen és legfeljebb 90 méter magasak lehetnének. A harmadik verzió a kijelölt budapesti városrészközpontokban megengedné 90 méter magas épület építését, az épületre és a környezetére vonatkozó számos feltétellel, többek között ha a közlekedési infrastruktúra fejlett, azaz legalább HÉV, vagy metró van a közelben.

Beleznay Éva elmondta, hogy a terv készítői egyelőre a 90 méteres magassági határt tartják elfogadhatónak. Még vizsgálják emellett más szakemberek javaslatát is, ami 120 méternél vonná meg a határt: figyelembe veszik például a talajviszonyokat, és a tűzbiztonsági vagy az épületszerkezeti szempontokat.

Már mindenki építene...

A változás annak is köszönhető, hogy az elmúlt években több ingatlanfejlesztő is jelezte, hogy toronyházat építene Budapesten. A Puskás Ferenc Stadion mellett az Európai Építő Zrt. építene 120 méteres házat. Újpest új városközpontjának a tervei is számolnak magasházzal. A Zsarupalota mellé 100 méter magas bankszékházat építene a Raiffeisen (a jelenlegi 74 méteres lehetőség kevés nekik). Az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza mentén, az Etele tér közelében 4-6 toronyház épülne, közöttük egy 150 méteres felhőkarcoló is.

Budapesten egyébként egy ponton épülhet 55 méternél magasabb ház: az angyalföldi Zsarupalota és a szomszédságában álló Nyugdíjfolyósító Intézet székháza közé. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis két toronyház közé akkora épületet lehet építeni, amekkora a két toronyház magasságának átlaga, azaz ezen a ponton 74 méter.
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'

Last edited by tersyxus; July 5th, 2008 at 02:08 PM.
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Old July 6th, 2008, 08:56 AM   #3
(HUN)RoGeR
MSc of Chem Engineering
 
Join Date: Jan 2008
Location: Budapest
Posts: 1,979
Likes (Received): 763

A HÉV vagy metró nem biztos hogy a tömegközlek infra fejlettségét jelenti, ez így hülyeség.

Amúgy szerintem akkor lehetne engedélyezni néhány "felhőkarcolót" (mert ezek azért messze esnek az amerikai, kínai és arab társaiktól), ha a tömegközlekedés fejlesztésébe beszállnak.
Az Etele tér-Őrmező térségében pl az 1-es villamos és az Etele út felújítását simán bevállalhatná a beruházó.
Hasonló a helyzet Csepelen, ott a HÉV fejújításához kéne pénzt kérni. Mondjuk a spanyolok eleve akarnak egy hidat Buda és Csepel között, legalábbis volt róla szó.
(HUN)RoGeR no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 
Old July 16th, 2008, 07:32 PM   #4
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

New article discussing scrapers at epiteszforum.hu: http://epiteszforum.hu/node/10019
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Old July 17th, 2008, 06:22 AM   #5
gallopingmajor
Registered User
 
gallopingmajor's Avatar
 
Join Date: Jul 2008
Location: San Diego, California
Posts: 94
Likes (Received): 0

Only DunaCity - the city within the city - is vying for skyscraper status and I've read the recent proclamations of other developers, some are saying Budapest "needs big bold buildings".

In about two decades, Budapest will have her own skyscrapers, what the city council doesn't want is the Danube promenade drawfed by huge buildings as its a UNESCO world heritage site.

If I had a vote, I would vote for one, two, or three moderately large buildings in DunaCity as long as it doesn't overwhelm Gellert Hill.
gallopingmajor no está en línea   Reply With Quote
Old July 19th, 2008, 11:52 PM   #6
(fabrizio)
Registered User
 
(fabrizio)'s Avatar
 
Join Date: Jun 2007
Location: London W4
Posts: 12,709
Likes (Received): 3095

hi everyone, i'm an Italian forumer charmed by the beauty of your capital. I was quite surprised by the absence of skyscrapers in town, which however hosts several interesting modern buildings (eg the ING HQ). I just have one question: since I can't read Hungarian - not yet - I couldn't work out which was the point of the articles... and what is this DunaCity? the place along the Danube where the National Theatre stands?
(fabrizio) no está en línea   Reply With Quote
Old July 20th, 2008, 02:02 AM   #7
blogen
 
Join Date: Mar 2007
Posts: 231
Likes (Received): 0

Quote:
Originally Posted by (fabrizio) View Post
what is this DunaCity? the place along the Danube where the National Theatre stands?


MILLENIUMI VÁROSKÖZPONT, forum: [Budapest] Millennium City Center

INFORPARK, forum: [Budapest] Info Park

VÁGÓHIDAK (abandoned public slaughterhouses) - OFFICE CAMPUS

DUNACITY, forum: [Budapest] Duna City

ÖBÖL, forum: [Budapest] Öböl Project

ÉSZAK-CSEPEL

KÖZRAKTÁRAK (abandoned public warehouses)

KÖZPONTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ (Central Wastewater Treatment Plant)

SZABADKIKÖTŐ (Freeport of Budapest)
blogen no está en línea   Reply With Quote
Old July 20th, 2008, 11:24 AM   #8
(fabrizio)
Registered User
 
(fabrizio)'s Avatar
 
Join Date: Jun 2007
Location: London W4
Posts: 12,709
Likes (Received): 3095

thanks mate!
(fabrizio) no está en línea   Reply With Quote
Old July 20th, 2008, 11:32 AM   #9
Kese
Registered User
 
Join Date: Nov 2007
Location: Pécs
Posts: 999

Qurva jó összefoglaló! Kösz.
Kese no está en línea   Reply With Quote
Old July 20th, 2008, 01:41 PM   #10
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

What's gonna happen to the public slaughterhouse area North to Konyves Kalman Korut? I haven't seen visualizations yet...
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Old July 20th, 2008, 02:18 PM   #11
blogen
 
Join Date: Mar 2007
Posts: 231
Likes (Received): 0

Quote:
Originally Posted by tersyxus View Post
What's gonna happen to the public slaughterhouse area North to Konyves Kalman Korut? I haven't seen visualizations yet...
A Máriássy-ház már felépült a Borjúvásárcsarnok helyén és -ből a marhavágóhíd helyén meg irodaházakat és társasázakat terveznek.

http://www.napi.hu/default.asp?cCent...asp&nID=316613
blogen no está en línea   Reply With Quote
Old September 26th, 2008, 09:42 PM   #12
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

A worth-to read article about the opportunities of development and modern city-governing in Budapest. You really should read it, there are unique ideas enlisted. The most interesting part is at the end.

Amilyen Budapest lehetne...

"Budapest elsősorban nem sztárépítészek presztízsépítményeire, hanem sokkal inkább sztár városüzemeltetési mérnökök szakértelmére vágyik" - írta vitaindító kiáltványában Zoboki Gábor (Kiáltvány Budapestért, augusztus 2.). Meglepő sorok egy építésztől, de mint városgazdász, maximálisan egyetértek vele. Nem mintha lebecsülném az építés jelentőségét a városban, de Budapestet - előbb ki kellene takarítani...


A szerző városgazdász-újságíró


Igaz, a koncepcionális várostervezést, amit 150 évvel ezelőtt nagy tehetséggel műveltek elődeink, mint haszontalan gyeplőt a lovak közé dobta a rendszerváltó városvezetés, de ami véletlenül a markában maradt, azzal sem tud bánni. Így egy esetlegesen újraközpontosított akarat sem változtatna semmit azon, hogy a városnak ma nincs kijelölt fejlődési iránya. Ahhoz pedig, hogy egy nagyváros jövőjét a kor szellemének megfelelően határozza meg a város vezetése, nem pénz kell, hanem szakértelem és empátiás készség. Budapest tragédiája, hogy a vezetőiből mindkettő hiányzik.

Szakértelem, hogy a város vezetői - ez alatt a politikusok és az őket kiszolgáló szakemberek együttesét értem -, tisztában legyenek Budapest egészének és a tőle elválaszthatatlan környék komplex problémahalmazával, és legalább ennyire azzal is, hogy milyen nemzetközi kísérletek zajlanak az utóbbi évtizedekben a nagyvárosi problémák megoldására. Mert csak ilyen, kettős ismeret birtokában lennének képesek arra, hogy megalkossák azt a programot, amellyel rehabilitálni lehetne Budapestet.

Az empátiás készség hiánya miatt Budapest lakossága mindmáig nem részese a közös jövő megalkotásának. A vezetők a demokrácia huszadik évében is azt hiszik, hogy ők mindent jobban tudnak, és munkájukat az "akadékoskodó civilek" csak zavarják. A "lakossági egyeztetést" kipipálandó, kényszerű programnak tekintik, s az annak során felmerült javaslatokat eszük ágában sincs komolyan venni. 2004-ben, a Podmanicky-program megvitatása után sem történt szemernyi változás, és például a Városháza-parkkal kapcsolatos civil véleményeket is elvetették - kitartanak a park beépítése mellett.


Független gazdálkodás

Népszerű dolog kórusban szidni a tőkét, az ingatlanbefektetőket, akik minden lehetőséget megragadnak hasznuk növelése érdekében. De ez éppen olyan, mint haragudni a cápára, hogy elejti a zsákmányt, ami előtte úszik... A baj nem a tőkések magatartásával van, hanem azzal, hogy nincsenek előttük korlátok, amelyek a közösségi érdekek védelmében szabályoznák az ingatlanüzletet. Lehetnének ilyenek, hiszen másutt a világon vannak.

Budapesten hiányzik két, nélkülözhetetlen adófajta: a város folyamatos fenntartását, zavartalan üzemeltetését biztosító városi adó, amelyet minden városi ingatlannal rendelkező differenciáltan, az igénybe vett szolgáltatások arányában fizet. A megszámlálhatatlan díj, illeték és egyéb fizetnivaló helyett olyan városi adórendszert kell kidolgozni, ami egyfajta kölcsönösségen alapuló szerződés az önkormányzat és az öntudatos városi polgár között az egyre jobb szolgáltatások és a meglevő értékek megőrzésének érdekében.

Az alapvető különbség az ilyen városi adó és a tervezett értékalapú ingatlanadó között az, hogy az adó kivetésének célja nem az államkassza feltöltése, hanem a város független gazdálkodásának a megteremtése az állami kegyosztás helyett. A jó városgazdálkodás alapja a bevételek és kiadások egyensúlyán alapuló önálló gazdálkodás. Az áttekinthető, ellenőrizhető, számon kérhető rendszer alapja az önálló gazdálkodás. Ha van önállóság, nincs kifogás, felelősségáthárítás: akkor van felelőse minden területnek és tettnek.

Az államnak, a jelenlegi főelosztónak le kell mondania az adóbevétele egy részéről, teszem azt az áfa néhány százalékáról, és ezzel párhuzamosan lehetne bevezetni a szolgáltatásalapú, differenciált városi adót.

Anélkül, hogy részletezném a 2004-ben általam kidolgozott "podo-program" adórendszerrel foglalkozó fejezetét, a gondolatmenet érzékeltetésére hoznék két példát:

1. A málló vakolatú épület tulajdonosai büntetőszázalékkal terhelt adót fizetnek mindaddig, amíg a házat nem tatarozzák, ugyanakkor olyan támogatási és hitelrendszer áll a rendelkezésükre, mely lehetővé teszi, hogy bármikor, amikor akarják, felújíthassák a házat. A közösség érdeke, hogy a házak rendesen nézzenek ki.

2. Az önkormányzatnak le kell mondania a városi adó egy részéről olyan utcában, ahol nem megfelelő a közvilágítás, vagy nincsenek fák, hogy súlyosabb eseteket ne is említsek. (NB. Budapesten még vannak csatornázatlan utcák is!) Viszont, ha pótolja a város ezeket a hiányosságokat, akkor joggal emelheti megfelelő mértékben a körzet adóját. Ez a városvezetést arra ösztönzi, hogy folyamatosan javítsa a közterületek állapotát.


Van egy másik adófajta is, ami hiányzik a magyar rendszerből. Ezt srófadónak neveztem. Ez az, ami az ingatlancápák éhségét csillapítja. Az ingatlan értékét a városon belüli elhelyezkedése dönti el. A belvárosban azért roppant kifizetődő építkezni, mert ugyanakkora építési költséggel sokszorannyi haszonra lehet szert tenni. A Gozsdu-udvarban lévő lakások semmivel sem jobbak, mint egy városszéli lakóparkban lévők. Mégis, az előbbiek ára négyzetméterenként 850 ezer forint, míg az utóbbiaké esetleg csak 250 ezer. Az első esetben termelődő extraprofit a "város érdeme", nem a befektetőé. Ugyanígy, amikor egy korábban mezőgazdasági művelésű területet átminősítenek építési területté, hirtelen megugrik a telek értéke. Mindkét esetben valamilyen szituáció srófolja fel az ingatlan értékét, s az extra méretű haszonból a várost megillet egy bizonyos rész. Ez az adóhányad a terület kizsigerelésével exponenciálisan növekszik, és így azután elérhet egy olyan értéket, amely már gazdaságtalanná teszi a terület túlzsúfolását, a városrész túlterhelését. Maga a beruházó dönthet úgy, hogy mondjuk, nyolc szint helyett csak ötöt épít a belvárosban, mert így optimalizálható a haszon.

Lesznek, akik azt mondják, hogy ilyen feltételek mellett az ingatlanbiznisz fajsúlyos szereplői kivonulnak a városból. Ez bizony meglehet. De ez nem is lenne olyan nagy baj, hiszen a már meglévő városszerkezethez sokkal finomabban kellene hozzányúlni, mint ahogy ezt a "cápák" teszik. A belvárosok megújhodását az úgynevezett közösségi rehabilitációval lehetne praktikusan megoldani. (Ennek részletei szintén szerepeltek a "podo-program"-ban.) Ugyanakkor a nagytőkések részvétele a város fejlesztésében szükséges, ha a város vezetése a közösséggel összhangban, megjelöli a kívánatos fejlesztési irányt.


Gyalogos honfoglalás

Budapest máig mutogatott büszkesége a XIX. és a XX. század fordulóján kiépített város. Kár lenne tönkretenni az épületeket, de az is kár lenne, ha múzeumi tárgyakként kezelnénk őket. Az előbbire az építészet ifjú titánjai hajlamosak, az utóbbira a túlbuzgó műemlékvédelmi hatóság, mely képtelen megvonni a határt a kulturális örökség védelme és az ereklyeként őrzött kövek tisztelete között. Hol ide, hol oda billen, miközben a város szövete felbomlik, viszont dicsőségesen őrzünk törött padlólapokat valamely villa előszobájában. Az egyensúlyt itt sem ártana megtalálni.

A titánoknak új városi területet kell keresni, ahol kedvükre építhetik környezettudatos remekműveiket magassági korlátozások nélkül. Ma a magyar építészek töredéke jut csak képességeit próbára tevő feladathoz. Egy új városrész erre is lehetőséget adhatna. A nagy kérdés, hogy hol legyen ez az új városrész? Nem kormányzati negyed, hanem a város legkorszerűbb vívmányokkal teli része, amely egyszerre vonzó, élettel teli, lüktető lakónegyed, de mégis mentes a környezeti ártalmaktól, nem telepszik rá a meglévő városra, de nem is szakad el tőle.


Mielőtt választ adnánk erre a kardinális kérdésre, röviden elemezni kell a jelenlegi helyzetet a városlakó szemszögéből.

Zsúfoltság, bűz és mocsok - ezek a leggyakoribb panaszok. Mindezeket szokás az autóforgalom nyakába varrni. Pedig nem az autó a felelős, hanem az a várostervezés, amely évtizedeken keresztül egyre nagyobb teret adott a gépjárműforgalomnak. Utakat szélesített, fákat irtott, parkolóvá alakított minden talpalatnyi helyet, miközben aluljárókba terelte, zebrákra korlátozta a gyalogosforgalmat. A mobilitás minden városlakó és városlátogató elemi szükséglete. A korszerű városvezetés felvállalja a probléma megoldását, mégpedig úgy, hogy hatékony közösségi közlekedési rendszerrel csábítja ki az autóikból az embereket. Amíg a XX. században a gépjárműforgalom szinte minden nagyváros életét szétdúlta, korunkban az elvesztett arányosság helyreállítása a rehabilitáció fő iránya.

Szuburbanizációként ismert nagyvárosi jelenség, hogy az emberek kiköltöznek a periféria családi házas övezeteibe. Budapest külső övezeteibe viszont hatalmas lakótelepeket építettek, és ezzel halmozottan hátrányos helyzetbe hozták a várost, hiszen a "senki földjén" zöldben úszó panelsilók nem nyújtanak minőségi javulást a lakhatás körülményeit illetően, viszont naponta többórányi utazásra kényszerítik a benne lakókat. A belváros áldatlan közlekedési problémáinak oka tehát a külvárosokban és az agglomerációban keresendő, a metróépítés ezekből semmit nem old meg.

Szemléletbeli probléma az is, hogy a jelenlegi szabályozás a belső városrészekre is előírja a lakásonkénti parkolót, így a foghíjbeépítések következtében egyre nagyobb helyi forgalmat gerjesztenek, míg tőlünk nyugatra éppen azt igyekeznek elérni minden eszközzel, hogy csökkentsék a gépjárműforgalmat.

A túlszabályozás és az anarchia együttesen jellemzi a budapesti városépítést - ennél rosszabb párosítás el sem képzelhető. Ezért, miközben a koncepcionális városfejlesztést egy jól szervezett és folyamatos, interaktív kommunikációval a közmegegyezés szintjén, központi elhatározás alapján célszerű megoldani, sokkal nagyobb szabadságot kell kapnia az alkotó képzeletnek a részleteket illetően. Nemcsak a tervezők szabadságáról van itt szó, hanem az öntevékeny városlakó szabadságáról is. Vannak már apró jelei annak, hogy ezt itt-ott fölismerik: a VIII. kerületi Mikszáth tér környékén élők egy tavaszi vasárnap fákat ültettek a Krúdy utcában. A fák közti parkolók helyére egyre több terasz települt a nyáron, az emberek kezdik viszszafoglalni a várost. Mert a mobilitáson kívül az új városszervező eszme: az identitás. A városi embernek éppúgy köze van a lakóhelyéhez, mint annak, aki falun él. Kisközösségek láncolatából épül fel a város.

Az újonnan értelmezett városi táj igyekszik összhangba hozni a természetet és az épített környezetet. Ennek érdekében a gépjárműveket tuszkolja a föld alá, és nem az embereket! Az autókat városon belül mélyparkolókban tárolja, és minél több helyen, magukat az utakat is a felszín alatt vezeti. A XXI. században már nem aktuális a metró (<<I don't get it) mint közlekedési eszköz, és elavulttá vált az autóbusz is. A közösségi közlekedés a föld felszínén történik, mert élő embert a föld alá nem küldünk. A felszíni közlekedés kiszámíthatóbb és pontosabb, mert a különböző sebességű, kötöttpályás rendszerek hálózatára épül. Budapestnek rendkívül jók az adottságai ezen a téren. Az előrelátó ősök nemcsak remek villamoshálózatot hoztak létre, hanem HÉV-et, sőt fogaskerekűt is. Ezeket a motorizáció évszázadában sem sikerült teljesen tönkretenni, most pedig éppen itt az ideje, hogy korszerűsítsük a járműveket, összekössük a városi kötöttpályás közlekedést a vasúti rendszerrel.

Nagy összefüggő szabad területe a városnak csupán délen van. Nyugatra azért nem terjeszkedhet, mert felemésztené a hegyvidék zöldterületét. A keleti irányú bővítés a már ma is zsúfolt közlekedési hálózatot terhelné tovább. Az északi irányt lezárják a megyeri lakótelepek.


Irány Csepel

Ugyanakkor a belvárostól kisebb távolságra, mint a Hajógyári sziget ott egy hatalmas üres terület. Amit a jelenlegi városvezetés olyannyira a világ végének tart, hogy oda telepítette a központi szennyvíztisztítót, és dőrén elszalasztotta azt a lehetőséget is, hogy éljen elővásárlási jogával, amikor a kerület eladta a terület másik felét a Fadesának. A központi szennyvíztisztító a metróhoz hasonlóan elavult szellemiségű beruházás - a dekoncentrált biogépes szennyvíztisztítás sokkal jobb és olcsóbb, de a legnagyobb kár a terület elvesztése, hiszen Csepel-sziget topográfiája lehetővé tenné a legkorszerűbb városszervezési megoldásokat is. Amit Bostonban harmincéves gigantikus költségvetésű projektként építettek meg, azt Csepelen a természetes állapotok kínálják: a sziget talajszintje egy "emelettel" alacsonyabb az árvízvédelem miatt is fontos töltésnél, amelyen a HÉV közlekedik. Az új városrész gépjárműforgalmát a jelenlegi talajszinten kellene kialakítani úgy, hogy az összekösse az M0-s déli szakaszát és a felhőkarcolók mélygarázsait - majd mindezt "beborítani" talajjal, és a sziget új talajszintje a HÉV-vel kerülne egy magasságba. Ezen a talajszinten közlekedhetne a Suhanóvá (mágnesvonattá) fejlesztett HÉV, amely nemcsak Csepel városközpontjáig érne, hanem elmenne egészen a sziget déli csücskéig.

A "Top Csepelre" érkező autó a város belső részére nem juthatna tovább. Onnan, már csak Suhanóval, villamossal, vízibusszal, kerékpárral vagy gyalog közelíthetnék meg a történelmi városmagot. Viszont a közösségi közlekedés magas színvonala kárpótolna az autó kényelmének elvesztéséért. Egy több százezres új városrész "vízre telepítése" már beindíthatná a magánkezdeményezésre szerveződő dunai tömegközlekedést. A pár perces időközönként induló vízibusz nemcsak az új városrészt kötné össze a belvárossal, hanem javíthatná a meglévő Duna-parti városrészek összeköttetését is. Mint Velencében a vaporettókon, olyan élvezetes és praktikus lehet majd Duna-buszokon utazni munkába. A kritikus tömeg, amely az új városrész megépültével előáll, gazdaságossá teszi a rakpartok rehabilitációját is. A rakpartok autóforgalmát alagútba terelve fantasztikus rekreációs zöld területet kaphatunk a Duna két partján. Budapest főutcája ugyanis a Duna, és jó lenne szembefordulni vele.

A városgazdász-szemlélet rendszerben oldja meg a város problémáit: olyan folyamatokat indít be, amelyek egymást erősítve szolgálják az egész város helyzetének javulását. Amikor 1873-ban megszületett a főváros, az akkori vezetők elmentek Londonig megtanulni, hogy mi a legjobb, a legkorszerűbb. Az eredmény nem is maradt el: az akkori város a haladás éllovasaival együtt vágtatott. Azóta jócskán lemaradtunk. Ideje lenne visszacsatlakozni az élmezőnyhöz.
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Old July 31st, 2009, 04:58 PM   #13
blogen_
BANNED
 
Join Date: May 2009
Posts: 2,302
Likes (Received): 27

Egeraat-torony a Belvárosban

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit: a Károly körút és a Bárczy István utca sarkára elképzelt építményt a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács tagjai július 30-i értekezletükön lelkesen üdvözölték, bár voltak néhányan, akik satnyának és alacsonynak tartották. A belváros-lipótvárosi kerületi építési szabályzatban szereplő magassági korlátozást jócskán túllépő torony megépítését az a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre” (sic!) vonatkozó új bekezdés teszi lehetővé, mely még 2008 végén született.

A szabálymódosítás az V. kerületben négy helyszínen – köztük a Városháza Fórum területén – törölte el az építménymagasság maximalizálását. A Városháza Fórumra vonatkozó szövegrész szerint „az építési hely maximum 5%-án vertikális hangsúly építhető, amelynek legmagasabb pontját és méreteit az elvi építési engedélyben kell meghatározni (…).” A toronykoncepció szakmai vitájára egyébként azért volt szükség, mert a pályázatra beadott tervekben nem szerepelt, így nem is esett át szakértői zsűrizésen.

Erick van Egeraat a tervek bemutatása során elmondta, hogy bár az eredeti (a tervpályázatra beadott) terveken látható kiemelkedő sarokelem 36 méter magasra nyúlt (az akkori szabályok ennyit engedtek), mégsem látta el igazán feladatát: nem adott valódi hangsúlyt az épületegyüttes számára. A tervező emblematikus építészettörténeti példákkal igyekezett alátámasztani, hogy az ideális városháza-torony nagyjából kétszer olyan magas, mint az épület tömege. Ez jelen esetben 65 métert jelent, amely az adott környezetben szerencsésnek tűnik: a legmagasabb szomszédos épületnél (Anker-ház) valamelyest magasabb lenne, s jól látszana a Várból is, így válhatna a funkció jelentőségéhez méltó építészeti jellé, viszonyítási ponttá.

A torony a Károly körúti nyitott (a belső „fórumba” vezető) kollonád formavilágát folytatná, enyhe ívben felfelé keskenyedve. Az építményt a tervezők nem sisakkal, hanem egyszerű sík tetővel zárták le, ekképp az üvegfalakat tagoló vertikális elemekből álló szerkezet formai értelemben nyitott maradna (Egeraat magyarázatként hozzáfűzte, hogy kísérleteztek hagyományos toronylefedési formákkal, de ezek egyrészt nehezen szervültek a torony formavilágához és funciónélküliségéhez, így maradtak a felfelé törő, „végtelen” megoldásnál).

Az épülettömeg fölé emelkedő rész funkció nélküli lenne, csak egy kilátóplatformot alakítanának ki 48 méter magasan. Mint Erick van Egeraat rámutatott, a torony miatt módosítani kellett a csatlakozó épületrészek homlokzatait, máskülönben az erős vertikális elem megbontotta volna a kompozíció egységét. Főleg a Bárczy István utcai szárny látványa változott; jóval nyugodtabb, zártabb lett (ebben a tömbben szállodát vagy irodákat képzelt el a tervező). Átalakult kissé a Károly körúti homlokzat is – a városházi tömb tetővonala finoman ívelő ívet ír le a korábbi egyenesen előretörő „penge” helyett.

Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész kampánybeszédnek is beillő opponenciájában a helyi építési szabályzat – már említett – új bekezdésének jelentőségét hangsúlyozta, azt, hogy ezzel a várost évek óta béklyóban tartó rendeletek elleni munka egyik fontos lépése történt meg. Mint mondta, szándékuk az, hogy lehetőséget adjanak egy fontos régi városi építészeti hagyomány (vertikális hangsúlyok, tornyok építése) újjáéledésére. Hozzátette, talán a Városháza Fórum tornya esetében sem feltétlenül a szigorúan értelmezett várossziluett, a városi táj a legfőbb szempont, hanem az a „magasabb táj”, az a szellemiség, melyet egy impozáns torony megtestesíthet.
A tervtanácsi tagok közül kevesen fogalmaztak meg a toronnyal kapcsolatban karakteres véleményt, többen inkább a terv egészével kapcsolatban bocsátkoztak hangos gondolkodásba (ez azonban nem volt az értekezlet tárgya).

A toronytervet Weiler Árpád támogatja, Eltér István „el tudja fogadni”, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről az hangzott el, hogy „hiányozna, ha nem lenne”. Ritoók Pál számára Erick van Egeraat torony-indoklása meggyőző volt, de maga az építmény nem nyúlik elég magasra, ráadásul vékonyabb is a kelleténél, így az épületegyüttes egészéhez és a környező városi szövethez képest nem nyer megfelelő hangsúlyt, nem válik szimbólummá. A művészettörténész ennek kapcsán az 1939-40-es, ugyanerre a helyre szóló városházabővítési tervpályázatra utalt, melyre sokkal monumentálisabb toronnyal rendelkező épületek elképzeléseit nyújtották be. Természetesen nem követendő példaként emlegette ezt, inkább a témához való hozzáállás bátorságát szemléltette. Ritoókéhoz hasonló véleményt fogalmaztak meg Fazakas György és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői is. A torony visszafogott magasságával kapcsolatos kifogások egyáltalán nem ütköztek ellenállásba – ez azért meglepő kissé, mert a szakma bizonyos köreiben a toronyellenességnek erős hagyománya és kifinomult retorikája van.

A tervtanács építési engedélyezésre ajánlotta a tervet, de felhívta a tervező figyelmét az elhangzott kifogások megfontolását: a torony markánsabb lehetne, akár a magasság növelésével is. Fegyverneky Sándor országos főépítész hozzátette, hogy a több tervtanácsi tag által is megemlített problémák (miszerint a tervnek reagálnia kellene a telken átvonuló egykori várfalra, s a tervezőnek át kellene gondolnia a régi városháza északnyugati keresztszárának áttörésével kapcsolatos elképzelését) is megoldásra várnak.

építészfórum
blogen_ no está en línea   Reply With Quote
Old August 26th, 2009, 07:59 PM   #14
Fron
Registered User
 
Fron's Avatar
 
Join Date: Dec 2008
Location: Budapest
Posts: 1,396
Likes (Received): 1457

Hmm, ilyet... Kossuth rádió meginterjúvolt több főépítészt/építészt és senki nincsen a csepeli toronyház negyed ellen. Még ebben az évben megpróbálják tető alá hozni a megfelelő jogszabályokat és várhatóan 2010-2011-től a befektetőké a terep.
Fron no está en línea   Reply With Quote
Old September 4th, 2009, 09:49 PM   #15
blogen_
BANNED
 
Join Date: May 2009
Posts: 2,302
Likes (Received): 27

Na megint egerek születtek:



Ez nem torony, ez már pince! Az a sarok ott kétszer ekkoráért üvölt.
blogen_ no está en línea   Reply With Quote
Old September 4th, 2009, 11:21 PM   #16
RawLee
Registered User
 
RawLee's Avatar
 
Join Date: Jul 2007
Location: Budapest
Posts: 9,470
Likes (Received): 1178

Én egy bazinagy régi mintájú óratornyot tudnák elképzelni a közepére,ami persze a modern kor szerint kilátó,étterem meg miegymás is lenne. Az a tücsökpö*snyi ott a végében az elég béna.
RawLee no está en línea   Reply With Quote
Old September 5th, 2009, 04:53 AM   #17
tersyxus
The downtown droid
 
tersyxus's Avatar
 
Join Date: Sep 2007
Location: Budapest
Posts: 3,165
Likes (Received): 4

Én az elhelyezést is elhibázottnak tartom. A toronynak nem egy kskeny utcából, a kis tömegű épületszárnyból kell kinőnie, hanem pont, hogy az épületegyüttes Károly körút felőli nagy tömegű, 6-7 emelet magas súlypontjában kéne elhelyezni valahol. Az evangélikus templom melelt amúgy is idegenen feszítene ez a karcsú torony. Ha már torony lesz, inkább a Madách házzal vetekedjen, ne egy torony nélküli templommal.
__________________
^ don't take me serious... was just kiddin'
tersyxus no está en línea   Reply With Quote
Old September 5th, 2009, 06:06 AM   #18
HQ
SkyscraperToBudapest
 
HQ's Avatar
 
Join Date: Apr 2008
Posts: 12,968
Likes (Received): 16082

hat idegen, a magashaz ellenesség eredményének koszonhetoen oda jutottunk, hogy ebben a orszagban néhany "felfelé kilogo rudat" mar toronynak mernek nevezni.
HQ no está en línea   Reply With Quote
Old September 5th, 2009, 02:30 PM   #19
venom6
Registered User
 
venom6's Avatar
 
Join Date: Dec 2008
Location: St.Ivan - Budapest
Posts: 3,453
Likes (Received): 1750

Tegyenek a tetejére, egy 100 méteres antennát és akkor az már torony meg az ország legmagasabb "épülete"

Remélem ez nem így fog megvalósulni ahogy a látványterven!
venom6 no está en línea   Reply With Quote
Old September 5th, 2009, 03:27 PM   #20
Bikes
sababa
 
Bikes's Avatar
 
Join Date: Mar 2005
Location: Warsaw, Stockholm, Budapest, Berlin
Posts: 4,749
Likes (Received): 6559

Quote:
Originally Posted by HQ View Post
hat idegen, a magashaz ellenesség eredményének koszonhetoen oda jutottunk, hogy ebben a orszagban néhany "felfelé kilogo rudat" mar toronynak mernek nevezni.
Dubai-ban nagyobb van egy családi házon
Bikes no está en línea   Reply With Quote
Sponsored Links
Advertisement
 


Reply

Thread Tools
Rate This Thread
Rate This Thread:

Posting Rules
You may not post new threads
You may not post replies
You may not post attachments
You may not edit your posts

BB code is On
Smilies are On
[IMG] code is On
HTML code is Off



All times are GMT +2. The time now is 05:41 PM.


Powered by vBulletin® Version 3.8.11 Beta 4
Copyright ©2000 - 2019, vBulletin Solutions Inc.
vBulletin Security provided by vBSecurity v2.2.2 (Pro) - vBulletin Mods & Addons Copyright © 2019 DragonByte Technologies Ltd.
Feedback Buttons provided by Advanced Post Thanks / Like (Pro) - vBulletin Mods & Addons Copyright © 2019 DragonByte Technologies Ltd.

SkyscraperCity ☆ In Urbanity We trust ☆ about us