SkyscraperCity banner
1 - 4 of 4 Posts

·
Germano-Hungarian
Joined
·
2,622 Posts
Discussion Starter · #1 ·
Welcome everyone! I have created this thread as a tribute to my favorite village in the Székesfehérvár region, Csókakő. I would like to present a few pictures I took about it and maybe even some local news - however there is not too much going on in a village of 1000 residents...
Csókakő is located about 20 kms north to Székesfehérvár, on the easternmost slopes of the Vértes mountain chain. This slope is where the Vértes meets another mountain chain, the Bakony, which made this point crucial in local traffic, as it could be controlled from these hills. Because of that the site of Csókakő was always inhabited: the village was founded back in the pre-Hungarian times, and it was known as Puszta-Csóka in the early Middle Ages. Its castle become very important in controlling the Győr-Fehérvár traffic in the 14th century. It had several owners among the noble families during the troubled centuries that followed, its importance shown by several sieges during the Turkish wars.
After the invent of the Habsburg era the castle of Csókakő became relatively unimportant and it was neglected. The village continued to live on agriculture, mainly wine production.
Today Csókakő is a very nice village, gaining popularity as a resort location for the citizens of Székesfehérvár and the nearby Mór. Its castle is under permanent reconstruction, but far from its former glory. Csókakő is a relatively cut-off village, not being connected to any main road: it is connected to Mór and Székesfehérvár with as few as 12 bus-pairs per day on weekend days. Maybe this is why it's not riddled with American-style houses like most villages in the region that are used by the residents of Székesfehérvár as low-price suburban areas: it has preserved its genuine, traditional charm.

Pictures and more information coming soon.
 

·
Germano-Hungarian
Joined
·
2,622 Posts
Discussion Starter · #3 ·
Article about a minaret in the castle

This article reports about the latest archeological findings in the castle of Csókakő, according to which there was a minaret in the castle during its occupation by the Turks. Recovery and reconstruction will begin soon. When I was there a few weeks back there was no sign yet.
The article features a visualization about the likely sight of the castle as it was and as it hopefully will look like in a few years from now, when the constant reconstructions come to an end.




Article contains video!
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=21316&page=2


Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
2008. augusztus 3.


Idén nyáron is folytatódik az egy évtizede tartó régészeti munka a Vértes egykori török végvárában, Csókakőn. A kutatók jelenleg az alsóvárban ásnak, ahol többek közt "III. Murád dzsámijának" nyomait keresik.

Egy török helyőrség hétköznapjai


3000 éves kép a bálnavadászatokról

Inka romok műholdas térképpel



1664-ben, amikor Evlia Cselebi török világutazó Magyarországon járt, minden bizonnyal még állt az a mecset, amelynek nyomait most régészek keresik a Csák nemzetség által a 13. században építetett Csókakő várban. Cselebi ugyanis fehérvári útja során müezzin énekére figyelt fel Csókakő vára alatt, ahova ugyan nem tért be, útinaplójában mégis röviden lejegyezte a vár történetét, s így megörökítette az évszázadok során feledésbe merült török imahely létezését.

"Csókakő Várpalota és a Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős épületű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van, amelyről midőn a mohammedi ezán éneklését hallottam, a vár felől kérdezősködtem. Ennél előbbre nekünk már nincs várunk, mert annyira a határszélen van, hogy ide minden oldalról az ellenség kakasainak hangja hallatszik."


szólj hozzá: Csókakői vár

"Cselebit a történeti kutatás elég gyakran kezeli fenntartásokkal, mert az öreg szeretett lódítani és eltúlozni dolgokat, de úgy tűnik ebben az esetben igazat mondott, ugyanis fennmaradt néhány a vár törökkori zsoldjegyzékeiből és a listán rajta van a müezzin is. Ha müezzin van, a mecset is létezhet, ezt bizonyítja a karlsruhe-i levéltárban őrzött 1690-es katonai felmérés, ahol a vár alaprajzán be is van jelölve a mecset, körülbelül arra a területre jelölve ahol most dolgozunk" - mondta el a Múlt-kornak Hatházi Gábor ásatásvezető régész.

A régész vezetésével a kutatók idén júliusban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytatják az 1997-ben megkezdett munkát, amelyhez számos történeti forrás is segítségül szolgál. "Számunkra az is nagyon fontos, hogy az írott források alapján Csókakő konkrét várrészeit is megismerhetjük, továbbá nagyon értékes adalék lesz, hogy miként nézhetett ki egy török mecset egy ilyen helyőrségben. Egyelőre még nem sikerült megtalálnunk, s ez a 17. századi kéziratos vártérképek bizonytalanságainak köszönhető."

Az 1543-ban török kézre került várban a terveknek megfelelően idén az alsóvár területén folyik a munka, ahol a 15. századi agyagágyba épített törökkori kövezett járószint feltárásával bukkantak rá a várudvarba épített törökkori támfal, terasz mellett egy helység nyomaira is, amely a korabeli feljegyzések szerint talán őrbódé lehetett.

Nézze meg galériánkat a munkálatokról!
Szulejmán győztes ostroma után Csókakő "egy tipikus végvárrá válik, bár igazi hadi jelentőségét ezzel rögtön el is veszíti. A nagy tüzérségi háborúk időszakában már nem számít korszerű bővíthető erősségnek. Ennek ellenére állandó részese a határvidéki háborúknak, de csak Fehérvár egyik előretolt helyőrségeként. Ennek a 150 évnek nagyon értékes a leletanyaga, most az itt élő török helyőrség emlékeit keressük" - mondta el a régész.

1568-ban Iliász várparancsnok irányítása alatt 30 janicsár szolgált a csókakői helyőrségben, 1629-ben már 28 janicsár és 19 tüzér hallgathatta naponta ötször a müezzin énekét. A zsoldjegyzékek, a térképek és az írott források mellett a rekonstruálásra váró leletek a vár hétköznapjaiba nyújtanak bepillantást. Kovács Gyöngyi, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa elmondása szerint a nagy mennyiségű kerámiaanyag, kiegészíthető török kori talpas tálak, faragott csontlemezek mellett egyéb munkaeszközök, köztük egy szekerce és csontnyelű kések is előkerültek. Továbbá egy különleges, gyöngyház berakású kést is rejtett a csókakői vár földje.

"Nagyon jellegzetes a 13-17. század közötti leletanyag, rengeteg cserépedény, kályha és kemence maradványai kerültek elő. Vannak például török korból származó kínai porcelánpipák, különböző vaseszközök, szerszámok. Találtunk már gyöngyöket, karperecet, és más ékszermaradékokat is. Rengeteg apró lelet is előkerült, amelynek feldolgozása, restaurálása nyilván hosszabb időt vesz igénybe, de a végén ebből egy kiállításon is bemutatható restaurált emlékanyag lesz, amely bepillantást enged a vár hétköznapjaiba is" - mondta Hatházi Gábor.

A helyőrség létét puskagolyó, ágyú és puskacsőtöredékek is bizonyítják, a várostrom nyomát őrzi a most feltárt kövezett járószint egy részének hiányos alapja, amely valószínűleg egy petárda vagy ágyúgolyó által roncsolódott meg az ostrom idején. A vár felszíne alatt itt még egy beszédes lelet is előkerült II. Szulejmán korából: "1687 októberében zajlott Csókakő visszavétele, a 150 éves török uralom végén. Egy körülbelül négy méter magasságú vályogfal vagy agyagfal az ostrom során dőlhetett be, úgyhogy az ott fellelt érme régészetileg is tökéletesen jelzi a török végórákat."

A Csákok klánjától a Csókakői Várbarátok Társaságáig

"Chokakew" várát a 13. század második felében kezdték el építeni, a tatárjárás után várépítési hullám egy tipikus példája az erősség, amelyet a Csák nemzetség Dudary ága emelt. A nemzetség leghíresebb tagja a trencséni országrészt uraló Csák Máté volt.

"Az ő unokatestvérei építkeztek ide, és viszonylag közel, a Vértes szívében található a család temetkezési monostora is. Ez volt az a közös szakrális hely, ahol a családi ünnepek, esküvők, temetések zajlottak, ez volt a Csákok osztatlan földje. A vértesszentkereszti monostorban, ahol a család lelki üdvéért imádkoztak a szerzetesek, csupán egy közös családi kúria állt, a bevezető utak mentén viszont, a Vértes peremén végig Csákok által épített várak sorakoznak. Gesztes, Vitány, Gerencsér és Csókakő is ebbe a láncolatba tartozik" - hangsúlyozta Hatházi.

Ilyen volt, ilyen lesz?
Miután a Csákok hatalma lehanyatlott, Károly Róbert kezébe került a vár, amely a mindenkori Fejér megyei ispán szolgálati birtokának számított. Az Anjouk idején a vár alig fejlődik, a régész szerint "szolgálati birtokként nem nagyon érdemes költeni rá. 1430 a fordulópont, amikor Zsigmond király a Rozgonyi családnak adományozza magánvárként Csókakőt és ez azonnal meg is látszik a robbanásszerű fejlődésen. A vár területe háromszorosára bővül, kiépül az alsóvár, amelyet most kutatunk át".

A törökök megjelenésével, 1543-tól végvár lett Csókakő is, kisebb megszakításokkal (1566, 1598, 1601) egészen 1687-ig szolgált Fehérvár északi bástyájaként. Ezután még egy ideig gondoskodtak a vár fenntartásáról, ám jelentőségét végleg elveszítette. A 18. század végétől a Lamberg grófi család tulajdona, de már nem gondozták, két évszázad alatt szinte elpusztult Csókakő egykori erőssége.

Galériánk a munkálatokról
Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, az első felmérések azonban csak 1885-ben kezdődtek el. A várat 1953-ban műemlékké nyilvánították majd 1960-ban a régészeti feltárás is elkezdődött, amely aztán három évvel később félbeszakadt.

1995-ben a vár pusztulásának megfékezésre alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága és 1997-ben megkezdődhetett a munka. Hatházi szerint, a feltárások egyik legfontosabb kiváltó oka az volt, hogy rettenetesen rossz állapotba került a vár. "Huszonnegyedik órás programnak indult, maguk az épületmaradványok, illetve a fontos és értékes várrészletek is a végső pusztulás előtt álltak. Ma már ezeket a legveszélyesebb, legkényesebb pontokat mind sikeresen megmentettük és lassanként odáig jutottunk, hogy a vár fele már látogatható a turisták számára is. Évről évre módszeresen igyekszünk előre haladni, a régészeti feltárásokat különböző szakaszokban, ütemekben folyamatos műemléki helyreállítás is követi"- mondta Hatházi.

A régész szerint a "következő feladat a már korábban feltárt, a váron belül található 15. századi kápolna konzerválása lehet. A falai természetesen középkoriak, de erre kerülhet egy olyan védőépület, amiben berendezhetünk talán egy kőtárat is, ahol az értékes kőfaragványokat a turisták megtekinthetik." A felsővárban a jövőben egy kilátó épülhet, és folytatódik a félig már elkészült várkapu rekonstrukciója is. Az alsóvár viszont további helységeket, pincéket, kazamatákat rejt, "itt talán olyan épületrészek is feltárásra kerülnek, amelyek helyreállítása után feltehetőleg egy kis múzeumot is berendezhetünk".
 
1 - 4 of 4 Posts
Top