SkyscraperCity banner

121 - 140 of 141 Posts

·
Registered
Joined
·
5,145 Posts
PAKS II NEM VÁLTHATÓ KI SEMMIVEL

A MAGYAR ENERGIAELLÁTÁS BIZTONSÁGA KIZÁRÓLAG AZ ATOMERŐMŰVI BŐVÍTÉSSEL GARANTÁLHATÓ

Mivel lehet kiváltani egy leállított vagy meg nem épített atomerőművet? Száz emberből száz azt mondja, megújulóval, szél- és napenergiával. És még hozzáteszik, ezzel a fogyasztó jól jár, mert így az áram olcsó lesz. Nézzük meg, mi a valóság, helyes-e ez a válasz.

Hiába fúj a szél ingyen, hiába süt a nap ingyen, a nap- vagy szélenergiából villamos energiát készíteni igen drága és nagyon beruházásigényes dolog. A legkomolyabb intézetek (OECD, Fraunhofer Institut stb.) szerint az atomenergiával gyártott áram jóval olcsóbb, mint az „ingyen szélből” vagy napból előállított. Emellett a megújulók kiszámíthatatlan működésének szabályozása miatt drága energiatárolókat, tartalékkapacitásokat és új hálózatokat kell építeni.

Tovább drágítja a megújuló bázisú áramtermelést, hogy német adatok alapján a változó szélsebesség, az éjszaka és a felhős égbolt miatt a szélturbinák termelési kihasználtsága 22, a szolárcelláké 11, míg az atomerőműveké 93 százalék (a magyar adatok 1-2 százalékkal kedvezőbbek). Ez azt jelenti, hogy ezer megawatt atomerőmű-kapacitás négyszer több áramot termel, mint egy ezer megawattos szélturbinafarm, és nyolcszor többet, mint egy ezer megawattos napenergiás telep. Ezért például a 2400 megawattos új Paks II erőmű kiváltására tízezer megawatt szélenergiás, illetve húszezer megawatt napenergiás kapacitást kellene építeni. És ehhez még kellenének a tartalékkapacitások a szélcsendes, nem napsütéses órákra. Továbbá a tízezer megawattos szélturbina azt jelentené, hogy hazánkban minden háromszor három kilométeres földdarabon állna egy szélturbina.

Bár sok szó esik az olcsóbbodó szél- és napenergiáról, valójában ezen technikák hátránya csökkenhet, de soha nem szűnik meg. Túl kis vagy túl nagy szélsebességnél a szélturbina leáll, nem termel. A kettő közötti zónában a turbina termel ugyan, de a szélsebesség a legritkább esetben optimális. Ez meteo*rológiai hatás, ezen nem lehet változtatni. Hasonló a helyzet a napenergiával, éjjel vagy borús, felhős időben, illetve túl északi (déli) fekvés esetén a napenergiás cella termelése is kicsi vagy nulla lesz.

De mi történik, ha ragyogóan süt a nap, és kellő sebességgel fúj a szél? Az ugye nagyon jó?

2016. május 16-án, a német szélturbinák és fotovoltaikus (PV) panelek 15 percre majdnem ellátták villannyal Németországot. Ez jó hírnek tűnt, de ezzel az eladhatatlan szén- és földgáztüzelésű erőművi áram ára zuhanni kezdett, és – 50 euró/megawattórás negatív ár képződött, jelentős kárt okozva számos energiapiaci szereplőnek. Ugyanabban az évben a német szélturbinák és a PV panelek összesen 600 órában gyakorlatilag nem termeltek, egyszerre volt szélcsend és sötétség. Ebben a 600 órában, amely kiszámíthatatlan módon, váratlanul jelentkezik, s a szünet pár perctől több napig tarthat, kellenek az egész évben rendelkezésre álló szabályozó tartalékok. Az E.On tapasztalatai alapján 30 százalék feletti megújuló penetráció esetén a belépő megújuló termelés 90 százalékát le kell fedni szabályozható energiatermeléssel. Ez pedig hatalmas költséggel jár, hiszen a tartalékok alig járnak, s így veszteséget okoznak. Ennek ellenére szükség van rájuk, mert különben összeomlana az áramellátás, még nagyobb kárt okozva.

A német rendszert domináló óriási szél- és napenergia-kapacitások ellátási zavart keltenek a régióban. A megújulós mottót, „a helyben megtermelt energiát helyben fogyaszd el!” jelszót semmibe véve, az északnémet szél- és napenergia-telepekről az áramot ezer kilométerekre, Dél-Németországba tranzitálják. A reggeli órákban, amikor az éjszaka működő atom- és fosszilis erőművek még termelnek, és beindul a napenergia és esetleg a szél is, a túltermelés árama az úgynevezett hurokáramok révén becsap a szomszéd Benelux államokba, Franciaországba, illetve Lengyelországba, Csehországba, ahol az ottani rendszerek tervezett működését megzavarják. A hurokáramok évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoznak Európában a villamosenergia-rendszerekben. A károkat a szomszéd országok viselik el. A megoldás a hálózatfejlesztés (amit Németország nem hajt végre), valamint a termelés és a fogyasztás struktúrájának, eloszlásának szabályozása. Amíg a villamos energia tárolása nem megoldott, számolni kell ezekkel a gondokkal.

Németország élen jár a megújuló energiák fejlesztésében. Olcsó ott a lakossági áram?

2013 óta Németországban az áram árának több mint felét az adók teszik ki. Ezek között is a legnagyobb tétel az EEG adó (a megújuló energia adója), amely a 2012-es 3,5 cent/kilowattóráról 2017-re 6,88 cent/kilowattórára (kb. 21 Ft/kWh) nőtt. Az EEG adót főképp a háztatások fizetik, míg az iparvállalatok – hogy helyt tudjanak állni a nemzetközi versenyben – felmentést kapnak ezen adó befizetése alól. A háztartások áramárai Németországban, Dániával együtt a legmagasabbak az EU-ban. 2014-ben a német ár 29,2 euró per száz kilowattóra, az EU-átlagár 20,8, a magyar ár 11,5 euró per száz kilowattóra. Forintban kifejezve: a német áramár 90 forint/kWh, a magyar áramár 35 forint/kWH. A német fogyasztók nagy árat fizetnek a szoláris és szélenergia támogatásáért. Németország évi 23 milliárd euróval (2 darab Paks II ára) támogatja a megújulókat, ezután a megújulók már olcsók. De a megújulók beruházási költségei magasak, egy szolár PV 8–12 év alatt termeli meg a beruházási, lebontási költségeket.

De Paks II állami támogatással épül fel?

Az EU ebben az esetben ellentmondásosan jár el. Kifogásolja az atomerőműnél az esetleges állami támogatást, miközben engedélyezi a megújuló energiával termelt áram erős támogatását. Azaz kettős mércével él. Hogy szükség lesz-e Paks II esetén állami támogatásra, azt senki sem tudja, ehhez 60 évre előre pontosan tudni kellene a régiónkban kialakuló áramárakat, ami nyilván lehetetlen.
De az, hogy folyamatosan nő az európai áramigény, és közben szűkülnek a rendelkezésre álló kapacitások, arra utal, hogy az áram ára nőni fog, és így Paks II gazdaságilag is jó befektetés. De bárhogy alakulnak az árak, Paks II el fog látni egy nemzeti hatáskörbe sorolt, megkerülhetetlen feladatot, növeli a magyar ellátásbiztonságot.

Sokan állítják, Paks II torzítja a regionális piacokat. Igaz ez?

A megújuló energiák, elsősorban a szél- és napenergia támogatása valóban erősen torzítja a villamosenergia-piacot. A megújulók kötelező átvétele miatt az EU-ban egy nem működő, pszeudo-árampiac alakult ki, ahol a drága, a kereslethez nem igazodó áramot kötelező átvenni, míg az olcsó és szabályozásra alkalmas termelők csődbe mennek. A megújuló energiákat fejleszteni kell, de csak fokozatosan, tekintettel kell lenni az ellátás-biztonsági kérdésekre. Mindezeket figyelembe véve Paks II, amely főként a hazai piacra fog termelni, nem torzítja a regionális piacokat.

Mekkora függést jelent Paks II megépítése Oroszországtól?

Az EU energiaimport-függése jelenleg 54 százalékos, amelyet még kiegészít a 14 százalékos nukleáris import. Különösen magas az orosz függés, a gázimport 38, az olajimport 30 százaléka Oroszországból érkezik. Ezek az adatok joggal keltenek félelmet. De az energetikában töltött hosszú évtizedek során sokszor találkoztam hasonló riogatással. Az 1970-es és 80-as években attól kellett tartani, hogy az „oroszok elzárják a gáz- vagy olajcsapot”, a rendszerváltás után pedig attól, hogy az erőműveinket, elosztóhálózatainkat privatizáló német, francia, olasz stb. vállalatok állítják meg zsarolási céllal a hazai energiaellátást. De egyikre sem került sor, az oroszok és a nyugati tulajdonosok is csak pénzt akartak keresni. Ez különösen igaz Oroszországra, ahol a GDP közel fele a gáz- és olajexportból ered.

A régióban minden egyes ország importál Oroszországból energiát. Németország megépítette az orosz–német gázszállító Északi Áramlatot, és már készülnek a második vezetékpár lefektetésére is. Az olaj- és gázimport jóval nagyobb energiafüggőséget jelent, mint egy atomerőmű építése, amelynek üzemeltetéséhez a szükséges fűtőelemeket évekre előre be lehet szerezni és biztonságosan tárolni.

Igaz-e, amit a „zöldek” állítanak, hogy az atomerőművek felett már eljárt az idő, alig épül új atomerőmű?

Kétségtelen, hogy most az EU-ban megtorpant az atomerőmű-fejlesztés (azért öt-hat most is épül), de világszerte rengeteg atomerőművet létesítenek. Főként a Távol-Keleten (Kína, India, Dél-Korea, Japán), a Közép-Keleten (Szaúd-Arábia stb.) és az Egyesült Államokban. A jövőben a nukleáris energiával kapcsolatos tudás áthelyeződik Kínába, ahol a következő negyedszázadban száznál több erőművet terveznek építeni. De Európa sem akar lemaradni, a közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság tanulmánya, amely szerint az EU energiamixében még 2050-ben is tíz százalék fölött lesz a nukleáris energia részaránya. Ez így helyes, mivel a nukleáris áramtermelés nem okoz szén-dioxid-emissziót.

Mit hoz a jövő?

Az ambiciózus megújuló programok miatt Európa-szerte sok atomerőművet és széntüzelésű erőművet állítanak le. A piacról történő kiszorítás miatt az egyre több, veszteségessé vált földgázerőmű jövője is bizonytalan, tulajdonosaik sorra állítják le őket. Így a szabályozó-, illetve a tartalékkapacitások gyorsan csökkennek, és sokak, így az ENTSO-E (Európai villamosenergia-hálózat és -rendszer irányító) tanulmánya szerint is egyre több ország szorul importra, és rendszeressé válnak az áramszünetek az EU-ban. A 2020-as évek elején a ma még áramexportőr Németország és Franciaország is importőrré válik, egy tucat nyugat-európai országgal együtt.

A magyar áramimport már most is 30-40 százalékos. Ha a következő években leáll a lignittüzelésű Mátrai Erőmű, még nagyobb importra szorulunk. De akkorra már a most nekünk exportáló Lengyelországnak, Csehországnak és Ukrajnának is le kell állítania szenes erőműveit, és ezek az országok is importra szorulhatnak. Egyszerűen nem lesz honnan importálnunk áramot. Addigra a már most is elöregedett hazai erőműpark nagy részét le kell állítani. Ezért szükséges, hogy a 2020-as évek közepétől rendelkezzünk egy nagy kapacitású hazai erőművel, Paks II-vel, amely gondoskodik a hazai energiaellátás biztonságáról.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a szél- és napenergia fontos a környezetvédelem szempontjából, de nem alkalmas alaperőművi feladatok ellátására, így nem válthat ki széntüzelésű vagy nukleáris erőművet. A villamosenergia-termelésben a szél- és napenergia legfeljebb 30-50 százalékot foglalhat el, ennél nagyobb részarány esetén nagyon megdrágul az áram ára, és rendszeresek lesznek az áramszünetek. A magyar villamosenergia-ellátás biztonságának kulcs*szereplője lesz a Paks II erőmű. Nagy szükség lesz rá mint a rendszeres áramszünetek elkerülésének fő eszköze.

Kimondható: Paks II nem váltható ki szél- vagy napenergiával.

A szerző a genfi székhelyű ENSZ Fenntartható Energia Bizottság korábbi elnöke

http://magyaridok.hu/velemeny/paks-ii-nem-valthato-ki-semmivel-1647241/
 

·
Registered
Joined
·
3,112 Posts
Paks 2: tényleg nincs visszaút?
A point of no return (PNR) kifejezés a repülésből jön. Azt a pontot jelöli, ahonnan már nem vagy csak súlyos áldozatok árán lehet visszatérni a kiindulópontra, ha ezen túlrepülünk, már nagyon bíznunk kell abban, hogy épségben elérjük a következő leszálló pályát.
Paks 2-nél ez a pont most jött el, a tervek szerint ugyanis januárban megkezdődik az építkezés, és onnan már nincs fájdalommentes visszafordulás, állítja Mártha Imre energetikai szakember, az MVM egykori vezére.
...
http://index.hu/gazdasag/2017/09/25/paks2_innen_nincs_visszaut/
 

·
Registered
Joined
·
3,112 Posts
Váratlan vereséget szenvedett a megújuló energia Ausztráliában
...
A NEC kötelezően előírja, hogy a termelés egy részét a stabilan rendelkezésre energiaforrásokkal kell teljesíteni - mint szén, gáz, vízenergia, energiatároló rendszerek. A döntés alapján pedig a megújuló energia támogatásai és kedvezményei is alaposan meg lesznek nyirbálva, miután a kormány érvelése szerint ezek a technológiák már elég versenyképesek a szabadpiacon is.
...

http://www.portfolio.hu/vallalatok/varatlan-vereseget-szenvedett-a-megujulo-energia-ausztraliaban.3.265421.html
Sajnos eddig lusta voltam utána nézni, hogy ez hogyan is működik, de hogy van az, hogy Paks2 esetében az állami támogatás tíltott, míg a napelemek esetén nem? Mármint az EU versenyszabályait ez hogy nem zavarja? Nem mintha baj lenne a támogatással, sőt, csak akkor Paksnál ne prüszköljenek emiatt. De még egyszer, a részletek átfogó ismerete nélkül mondom ezt.
 

·
Registered
Joined
·
4,060 Posts
Új rendszerterhelési csúcs született Magyarországon

Az áram nem játék! - írta Süli János a paksi fejlesztésért felelős miniszter a Facabookján, miután december 4-én megdőlt a magyarországi áramfogyasztási rekord.

Az előző rekordot 2019. január 23-án mérték a déli órákban: 6926 MW-os (15 perces) volt az abszolút rendszerterhelési csúcs. December 4-én 16 óra 45 perc körül viszont 7099 MW (15 perces) értéket mértek, amelyből az import 2362 MW volt.

Süli hozzátette, hogy ezt a pillanatnyi rendszerterhelés értéke néhány perccel azelőtt még felül is múlta: 7148 MW volt.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. magyarázata szerint a lakosság villamosenergia-fogyasztásának növekedése a hideg idő miatt magasabb fűtési igényekkel és az ünnepi díszkivilágítással magyarázható.
forrás


A VER forgalmi adatok.

Jól látható, hogy a magyar rendszerben 4000MW állandó erőművi teljesítmény férne bele, azaz 4x1200 MW reaktorteljesítmény, tehát a most épülő Paks 2 is csak fele annak, amire szükség lenne!

Annyi szerencsénk van, hogy Paks 2 terveit egy az egyben típustervként használhatnánk, ha új helyszínhez kellene aktualizálni és rögtön két atomerőművet építeni kétszer két 1200 MW-s blokkal!

A lehetséges helyszínek:
- 3 kilométeres körbe nem eshet település belterülete
- 16 kilométeres körön belül nem élhetnek 50 ezernél többen
- nem megengedett veszélyes ipari létesítmények védőzónáinak átfedése

Az eredetileg a Duna mentén és a mostani erőműépítés során a Tisza mentén vizsgált telephelyek:


A tiszavasvári telephelyet tekintették a legjobb adottságúnak Paks után. Infrastrukturális szempontból Paks 2 volt az ideális, ám egy harmadik atomerőmű már Tiszavasváriban épülne és kellene is, hogy épüljön:


Egymás után, sorrendben kellene átadni a blokkokat, amit ha most gőzerővel beindulna a munka lehetővé tenne a Paks 2 típuserőműként kezelése:

Paks 2 első blokk: 2026
Paks 2 második blokk: 2027
Tiszavasvári első blokk: 2028
Tiszavasvári második blokk: 2029

Ezáltal lehetővé válna az ország biztonságos energiaellátása abban az esetben, ha az import lehetetlenné válna az európai (elsősorban német) energiahiány miatt. Csakhogy ebben még nincsenek benne az elektromos autók! Az egy harmadik új erőművet ígényelne, feltehetően Tiszasülynél! Egyelőre ugyanis nincs energiafedezete az elektromos autózásnak Magyarországon és Európában sem.
 

·
Registered
Joined
·
3,477 Posts

·
Moderator
Joined
·
22,030 Posts
Nagyon jól mutatja ez a cikk is, hogy Mo. milyen diverzifikált ellátásra törekszik és a szerb-magyar szakasszal kapcsolatos stratégiai döntések védik hazánkat a dömping gázár - mindenkori - politikai erejétől.
 

·
sababa
Joined
·
7,007 Posts
A videóban ami különösen tetszett az a marketingeléshez szükséges eszközök. Tökre igaza van abban, hogy teljesen másképp kellene kinézniük az új erőműveknek ahhoz, hogy ne lehessen Csernobilra asszociálni. Mert hiába tudják ők és azok akik értenek hozzá, hogy az új erőmű működése új alapokon nyugszik és milliószor biztonságosabb, ha ugyanúgy néz ki mint a régi reaktorok. Ez például egy laikusnak is bizalomkeltőbb:

1014127


 

·
Registered
Joined
·
5,145 Posts
“ha rövid időn belül nem történik radikális változás az egyes országok energiapolitikájában, akkor Európában elfelejthetjük azt, hogy az áram a nap 24 órájában a rendelkezésünkre áll...”

 
121 - 140 of 141 Posts
Top